Varga Mihály úgy véli, hogy a közeljövőben terítékre kerülhet az euró bevezetésének témája.

Kiemelte: az irányvonal kedvező, viszont a hazai és nemzetközi események arra intenek, hogy a körültekintésre továbbra is szükség van, különös figyelmet fordítva az inflációt befolyásoló tényezőkre. Aláhúzta,

hogy a 2024-es év teljes egészében a jegybank előző vezetésének idejére esik.

Varga emlékeztetett arra, hogy már a tavaly decemberi elnökjelölti meghallgatáson is hangsúlyozta: az MNB-nek a transzparens működés mellett elsősorban a törvényben rögzített alapfeladatára kell fókuszálnia. Ez pedig nem más, mint az árstabilitás elérése és fenntartása, amely a stabilitásra orientált monetáris politikával és a kiszámítható befektetési környezet biztosításával valósulhat meg. Az átláthatóság növelése érdekében az új jegybanki vezetés hivatalba lépését követően új Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadtak el. Június folyamán pedig az igazgatóság jóváhagyta a 2025-ös pénzügyi terv módosítását is.

A működési költségeket 10 százalékkal mérsékelték.

Áttekintették az ingatlanok hasznosítását is, ahogy az alapfeladat ellátására összpontosítás, illetve az egyéb tevékenységek mérséklése magával hozta a személyi állomány racionalizálását, így a dolgozók létszáma 15 százalékkal csökkent.

Varga Mihály beszámolója szerint késlekedés nélkül hozzáláttak a jegybanki alapítványok működésének felülvizsgálatához is, az alapítvány új vezetése megtette a szükséges feljelentéseket, jelenleg az ügyészség nyomoz. Megemlítette azt a feljelentést is, amelyet az MNB a múlt héten a Szabadság téri székház felújításához kapcsolódóan nyújtott be.

Javasolták egy új, nemzetközi alelnökség megalapítását az MNB keretein belül, annak érdekében, hogy a monetáris politika globális aspektusai kellő hangsúlyt kapjanak a jegybank működésében. Hangsúlyozták, hogy az MNB vezetése és szakértői több mint 320 nemzetközi szervezet munkájában aktívan részt vesznek.

Az MNB 2024-es évről szóló üzleti jelentését ismertetve közölte azt is, hogy a 2024-es év a magyar gazdaságban az infláció leszorításának éve volt, az infláció 2023-hoz viszonyítva jelentősen csökkent, és az év nagy részében a jegybanki toleranciasáv felső részében alakult.

Csárdi Antal (Független) érdeklődésére, hogy hány feljelentés érkezett és kik ellen, a válasz az volt, hogy a jegybank mint független intézmény nem kíván részletekbe bocsátkozni a folyamatban lévő nyomozásokról. Hangsúlyozta, hogy az ilyen kérdésekkel az illetékes hatóságokhoz kell fordulni. A jegybank új vezetése most már aktívan dolgozik az alapítvány ügyein, és elkötelezettek az átláthatóság mellett. Az új vezetés felelős az ingatlanokkal kapcsolatos döntésekért, mivel ők kapták meg ezt a megbízást. Az alapítványok jövője kapcsán megjegyezte, hogy céljuk az alapítványok megszüntetése, de a részletekről nem kívánt többet elárulni.

A cégháló vizsgálata alapján világossá válik, hogy a megszűnés jelentős károkat okozna, ezért a vagyon megóvására összpontosítanak.

Mellár Tamásnak (Párbeszéd) az euró bevezetését felvető kérdésére közölte: rövid távon az államháztartásnak teljesítenie kell az euró bevezetésének feltételeit. A bevezetést nem a jegybank dönti el, ha a feltételek teljesülnek, akkor napirendre kerülhet a kérdés. A jegybank nyereségességéről vagy veszteségességéről szóló képviselői kérdésre közölte: a hatályos jogszabályoknak megfelelően gazdálkodnak.

Tordai Bence (Párbeszéd) kérdésére reagálva, miszerint terheli-e a felügyelőbizottságot (FB) a jelentős anyagi károk megelőzésének felelőssége, elmondta, hogy az új vezetés a beruházások során alapos felülvizsgálatokat rendelt el. Az ingatlanportfólió áttekintése jelenleg is zajlik. Hozzátette, hogy az FB hatékonyan végzi a feladatát, és a jegybank az egyik legszigorúbban ellenőrzött intézmény a szektorban.

Dávid Ferenc (DK) felvetésére, miszerint a hosszú távú vállalati hitelezés támogatása esetlegesen elviselhetetlen terhet jelenthet a költségvetés számára, Varga Mihály válaszában kifejtette, hogy nem tart attól, hogy ez problémát okozna. Rámutatott, hogy eddig is sikeresen működött ez a rendszer, hiszen a kormány eddig 18 különböző programhoz nyújtott támogatást a vállalati hitelezés terén.

A bizottság hétfői ülésén a képviselők döntöttek: 12 szavazatot kaptak az igennel, míg 4-en ellenkeztek, és 1 személy tartózkodott, így végül zöld utat kapott a jelentésről szóló határozattervezet.