Zelenszkij pénteki találkozója Trumppal kiemelkedő jelentőséggel bír, de felmerül a kérdés: milyen úton juthat el Putyin Budapestre?
Német hírszerzés vezetője: Bármikor kirobbanhat egy feszültséggel teli konfliktus Oroszországgal.
Egyre világosabbnak tűnik Donald Trump taktikája. Az amerikai elnök azzal akarja rávenni orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint a több mint három és fél éve tartó Ukrajna elleni agresszió leállítására, hogy egyértelművé tette, ha a Kreml ismét nemet mond, Ukrajna megkaphatja a régóta áhított szuperfegyvert, a Tomahawk robotrepülőket. A Tomahawkok az amerikai elnök által korábban kezdeményezett úton jutnának el Ukrajnába: az európai NATO-tagállamok megvennék az USA-tól az eszközöket, majd átadnák azokat Kijevnek.
Az 1970-es években megalkotott, 1983-ban hadrendbe állított és azóta számos korszerűsítési folyamaton átesett fegyver a legfejlettebb eszköz, amelyet Kijev valaha is birtokolhatott: az Egyesült Államok és szövetségeseik valóban jelentős célpontok ellen vetették be az egyenként 1,7 millió dollár értékű, akár 2500 kilométeres hatótávolságú robotrepülőket. A Tomahawk 450 kilogrammos robbanófeje kifejezetten hatékony a jól védett szárazföldi célpontok ellen is, míg a cirkáló rakéta jellemzően 30-50 méteres magasságban halad, így a radarok gyakran csak késlekedve észlelik a közelgő fenyegetést.
Elemzők véleménye szerint Ukrajna a 1600 kilométeres hatótávolságú változatból néhány tucat, vagy akár néhány száz robotrepülőt kaphat. Bár ezek a mennyiségek nem elegendőek ahhoz, hogy minden stratégiailag fontos célt elérjenek, mégis komoly aggodalmat keltenek Moszkvában. A Financial Times beszámolója alapján az Egyesült Államok flottájában körülbelül 4150 Tomahawk rakéta található.
Orosz politikai körökben egyre inkább felmerül, hogy a Tomahawk rakéták mellett amerikai "tanácsadók" is érkeznének Ukrajnába, ami azt jelentené, hogy az Egyesült Államok közvetlenül belépne az Oroszország ellen folyó konfliktusba. Bár a Tomahawkokat nem ukránok üzemeltetnék, az amerikai és más nyugati jelenlét nem új jelenség: francia, brit és amerikai állampolgárok már eddig is részt vettek Ukrajna fegyverzetének – mint például az Atacms, Storm Shadow és Scalp – kezelésében. Az amerikai részvétel bizonyos értelemben garanciát jelenthet arra, hogy Ukrajna nem támad meg Oroszország számára stratégiai szempontból fontos célpontokat, hiszen a külföldi tanácsadók biztosítják a támadásokhoz szükséges kódokat. Moszkva pedig tisztában van azzal, hogy az amerikai hírszerzés szerepet játszott az orosz energetikai létesítmények elleni ukrán dróntámadások előkészítésében, amelyet közvetlen amerikai beavatkozásnak is értelmezhet.
A Tomahawkok ügye már hetek óta napirenden van, s Trump hol határozottabban, hol pedig meglehetősen ködösen utalt arra, hogy Ukrajna megkaphatja az eszközöket.
Trump nyilatkozata szerint az orosz fél által kezdeményezett megbeszélés annyira eredményesnek bizonyult, hogy érdemesnek tartotta egy újabb amerikai-orosz csúcstalálkozó megszervezésére. A találkozót követően Budapest, a magyar főváros, került a középpontba, amit Trump javasolt, és Putyin azonnal támogatott. A volt amerikai elnök szavai azonban nem világították meg, hogy pontosan milyen előrelépések történtek, míg orosz források arról számoltak be, hogy Putyin hangsúlyozta: a Tomahawk rakéták Ukrajnába való átadása jelentősen rombolná az orosz-amerikai viszonyt.
Bár kétségtelen, hogy a magyar hatóságok nem állítanák meg Putyint, még ha a Nemzetközi Büntetőbíróság ki is adott ellene elfogatási parancsot, a kérdés továbbra is nyitott: milyen módon jutna el a politikai vezető Magyarország területére?
