A 2025-ös Kékszalagon a vitorlás hagyományok és a modern technológiai újítások izgalmas összecsapása vár ránk. A víz színén legendás vitorlások szelik a habokat, miközben a legújabb innovációk is megmutatják, mire képesek. Ez a rendezvény nem csupán egy v

A Balaton vizei ismét a vitorlázás ünnepévé válnak, hiszen július 10-én a gyönyörű Balatonfüredről rajtol el Európa legnagyobb tókerülő vitorlásversenye, a 57. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj. A rajtnál közel 600 hajó sorakozik majd, közöttük a leginnovatívabb technológiák révén készült gyors katamaránok, klasszikus fahajók és modern túrahajók is. A résztvevők zöme az utóbbi hajótípussal vág neki a víznek. A versenyről, a sokszínű mezőnyről és egyéb érdekességekről beszélgettünk Dávid Júliával, a Magyar Vitorlás Szövetség elnökségi tagjával, Berecz Tímeával, a Sailing TeamLilly női csapat kormányosával, valamint Dr. Ugron Gáspárral, az első Kékszalag győztesével, aki a klasszikus hajózás egyik ikonikus alakja és a Rabonbán tulajdonosa. A Kékszalag 2025-ben is a balatoni vitorlázás csúcseseményeként fog visszatérni.

A Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ) számára különösen fontos esemény a saját rendezésű Kékszalag, mely egyszerre tiszteleg a vitorlázás hagyományai előtt és bemutatja a sportág folyamatos fejlődését és sokszínűségét. A Kékszalag több mint öt évtizedes múltja során szervesen összefonódott a Balaton és a vitorlázás világával. A kontinens legnagyobb tókerülő vitorlásversenyén, a 2025-ös Kékszalagon számos hajótípus vonul vízre, közöttük a legnépesebb és legváltozatosabb mezőnyt a modern, műanyag tőkesúlyos túrahajók alkotják. Az idei versenyen olyan különleges vízi járművek is rajthoz állnak, mint a több mint száz éves múltra visszatekintő, műemléki védelem alatt álló Kishamis, valamint a hétszeres győztes, hagyományos fahajóként ismert Tramontana.

Sokszínű mezőny, zömében a tőkesúlyos túrahajók a Kékszalag 2025-ös indulói

A tőkesúlyos hajók olyan vitorlások, amelyek stabilitását egy a hajótesthez rögzített, lefelé nyúló, nehéz tőkesúly (más néven kiel vagy ballaszt) biztosítja. Ez a megoldás megakadályozza, hogy a hajó túlzottan megdőljön erős szélben, és emellett csökkenti az oldalirányú csúszást is. A versenyek során a svertes kishajók, mint például a Finn Dingi, Kalóz, Laser vagy Flaar 18, nem vehetnek részt. A többtestű hajókat, mint a katamaránok és trimaránok, valamint az egytestű, trapézos Liberákat motoros kísérőhajók követik, hogy ezzel is fokozzák a biztonságot.

A Kékszalag verseny lényege, hogy kiderüljön, ki teljesíti a Balaton körüli távot a leggyorsabban.

- nyilatkozta Dávid Júlia, a Kékszalag rendezvény és kommunikációs bizottságának elnöke, aki egyben a Magyar Vitorlás Szövetség elnökségi tagja is.

"A mezőny rendkívül sokszínű, hiszen a hajók mérete, típusa és a legénység létszáma is széles spektrumot ölel fel. A versenykiírás értelmében minden résztvevő hajón minimum három főnek kell jelen lennie. A mezőnyben fellelhetők a kisebb, családi túrahajók, mint például a Balaton 25-ös, a modern one design modellek (például Asso99, 11mOD, 8mOD, J24 stb.), valamint a klasszikus fahajók is. Emellett itt vannak a sebességre optimalizált, könnyűszerkezetes "rohanógépek", mint a Liberák vagy a katamaránok. A legénység létszáma szintén változó: míg egyes hajók esetében 3-4 fő vitorlázik, addig egy Liberán akár 15-16 ember is aktívan részt vehet a fedélzeten. Az ilyen hajók stabilitását nem a tőkesúly, hanem a trapézon kiálló legénység testsúlya biztosítja. A legismertebb hazai liberák közé tartozik a Principessa és a Raffica" - osztotta meg gondolatait Dávid Júlia.