A debreceni akkumulátorgyár évente körülbelül 16 ezer tonna olyan oldószert fog alkalmazni, amely káros hatással lehet a magzatokra.

Az Eve Power akkumulátorgyár építkezési helyszíne Debrecenben, a BMW körúton, 2025. március 20-án készült felvétel - Fotó: Ajpek Orsi / Telex
Bár a megfelelő kormányhivatal kezdetben vonakodott a szükséges információk kiadásától, végül sikerült közérdekű adatigénylés keretében megszerezni a kínai EVE Power debreceni akkumulátorgyárának környezethasználati engedélyét. A vállalat egy korábbi közleményében hangsúlyozta, hogy "egy innovatív, vízkészleteket védő technológiát alkalmaznak", és az engedély alapján valóban minimális ivóvízfogyasztással terveznek működni. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a gyártási folyamat során, amelyhez egy olyan vegyszert is felhasználnak, mint a többek között magzatkárosító hatású NMP, évi 16 ezer tonnára lesz szükség - áll a hírekben az Átlátszó riportja alapján.
Az EVE Power debreceni gyára januárban megszerezte a környezethasználati engedélyét, amely február közepén jogerőre emelkedett. Azonban az illetékes kormányhivatal nem tette közzé az iratot, ezért az Átlátszó közérdekű adatigényléssel fordult hozzájuk. Az első válaszukban a hivatal egy kúriai döntésre hivatkozva azt állította, hogy a dokumentumot kizárólag személyesen lehet megtekinteni. Miután a lap felhívta a figyelmüket arra, hogy ez nem helytálló - erről hétfőn részletesen beszámoltunk -, végül mégis eljuttatták az iratot.
Az ide kattintva elérhető dokumentumból így a következők derültek ki: az üzem termelési kapacitása 30 GWh/év, amely 250 905 600 darab/év akkumulátorcella legyártását jelenti, az üzem villamos energia igénye 69 MVA, amihez egy új transzformátorállomást és egy napelemparkot is létesítenek, a gyártási folyamat során 16 612,2 tonna N-metil-2-pirrolidont (NMP-t) használnak fel, ivóvízből pedig mindössze 26 070 m3/évvel számolnak, míg a csatornában odavezetett szürke vízből közel 1,2 millió köbméter kell majd.
Az NMP, vagyis a N-metilpirrolidon, kétségtelenül az egyik legérdekesebb vegyület a listán. Az akkugyártásban gyakran felhasznált oldószerként ismert, azonban az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2023-as jelentése alapján veszélyes anyagnak minősül. A vegyület súlyos szem- és bőrirritációt, valamint légzőszervi panaszokat okozhat. A belélegzése esetén a tüdőre gyakorolt káros hatásai, valamint a központi idegrendszerre gyakorolt hosszú távú következményei miatt figyelmet érdemel. Emellett magzatkárosító hatású anyagként is nyilvántartják. Érdekesség, hogy tavaly októberben Magyarországon szigorították a határértékét, valószínűleg a gödi gyártósorok körüli problémák miatt, amelyek felhívták a figyelmet a vegyület veszélyeire.
A dokumentum alapján a gyár NMP visszanyerő egységét úgy alakították ki, hogy a befecskendezett NMP 99%-át sikerüljön visszanyerni a bevonási folyamat során. Ennek köszönhetően a rendszer kimeneti NMP-koncentrációja a megengedett 1 mg/m³-os határérték alatt marad.
A Greenpeace jelentése szerint már korábban is előfordultak manipulációk az NMP-kibocsátás kapcsán. Tavaly decemberben a szervezet különösen aggasztónak találta, hogy a komáromi akkumulátorgyár nem tartotta be az előírt emissziós határértékeket. A legkomolyabb aggályok azonban a Samsung gödi gyárához kapcsolódnak, ahol négy év alatt összesen 88 tonna rákkeltő NMP-oldat jutott a levegőbe. Ezen kívül a Greenpeace a talajvízben is felfedezett NMP-t, amely bár rendkívül alacsony koncentrációban jelentkezett, felvetette a kérdést, hogyan kerülhetett a gyár elvileg zárt rendszeréből a környezetbe.
Az EVE Power gyárának engedélyeztetéséről tavaly közmeghallgatásokat is tartottak Debrecenben, igaz, köz nélkül - a javaslatokat emailben vagy levélben lehetett eljuttatni az illetékes hivatalokhoz, ami amúgy meg is történt, a közzétett dokumentumban 100 oldalon át van szó ezekről. A TASZ tavaly decemberben jelezte, hogy jogsértőnek tartja a gyakorlatot.