Az orosz-amerikai tárgyalások lezárultak, és a Kreml egy újabb követelést fogalmazott meg.

Négy és fél órán át tárgyaltak külügyminiszteri szinten Oroszország és az Egyesült Államok képviselői Szaúd-Arábiában az orosz-ukrán háború lezárásának a lehetőségeiről, ám áttörést nem sikerült elérniük - számolt be a Népszava a Reuters közlése alapján.

Jurij Usakov orosz elnöki szóvivő négy óra tárgyalás után annyit mondott, minden kérdést érintettek, amelyről az oroszok tárgyalni akartak. A Kreml egy kicsit szigorított a feltételein, Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő legalábbis közölte, hogy önmagában nem elegendő, ha a NATO egyszerűen nem veszi fel Ukrajnát a tagjai közé, azt akarják, hogy az észak-atlanti szövetség hivatalosan vonja vissza azt az ígéretet, amelyet 2008-ban a bukaresti csúcstalálkozón tett Ukrajna esetleges jövőbeli csatlakozásáról. Ellenkező esetben - tette hozzá - ez a kérdés továbbra is mérgezni fogja az európai kontinens légkörét.

A NATO és az Egyesült Államok egyelőre nem kommentálta a most felvetett követelést. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök régóta akar NATO-tagságot Ukrajnának, ami szerinte az egyetlen biztosíték az ország szuverenitására és függetlenségére a nukleáris fegyverekkel rendelkező szomszéddal szemben. A NATO-tagság megtagadása Ukrajnától ismert orosz követelés, Vlagyimir Putyin már többször jelezte, hogy közvetlen fenyegetésnek tartaná országa biztonságára nézve. Az oroszok elutasítják a külföldi békefenntartók jelenlétét is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezt teljességgel elfogadhatatlannak nevezte.

Bár a tárgyalások egyik fő célja az volt, hogy elősegítse Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozóját, Jurij Usakov kifejtette, hogy nem túl valószínű, hogy a jövő héten megvalósulhat ez a csúcsértekezlet.

A TASZSZ orosz hírügynökség kiemelte, hogy a megszokott szokásoktól eltérően a tárgyalások előtt az orosz és amerikai delegáció tagjai – köztük Marco Rubio amerikai szenátor és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – nem váltottak kezet. A találkozóra a szaúdi főváros, Rijád szélén található Dirijában, a királyi család eredeti otthonának egyik palotájában került sor, ahol az asztalhoz ültek.

Marco Rubio, az amerikai külügyminiszter, az AP hírügynökségnek adott interjújában három fő célt határozott meg. Elmondása szerint munkacsoportok jönnek létre az orosz-ukrán konfliktus rendezésére. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztését illetően Oroszország és az Egyesült Államok nagykövetségeinek létszámát bővítik, és alaposan megvizsgálják a lehetőségeket az orosz-amerikai kapcsolatok javítására, különösen a gazdasági együttműködés terén.

Utóbbi elég megdöbbentő kijelentés, világosan jelzi, hogy az európai országok nemsokára egyedül maradhatnak Ukrajna támogatásával.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy magas szintű munkacsoportokat hoznak létre a háború lezárásának előkészítésére. A felek célja, hogy mielőbb megtalálják a konfliktus befejezésének olyan módját, amely fenntartható és minden érintett számára elfogadható - fogalmazott Tammy Bruce. Hozzátette, Donald Trump elnök elszánt a konfliktus megállítására, és az Egyesült Államok globális befolyását arra használja, hogy elősegítse az országok közötti megegyezést. - Donald Trump elnök az egyetlen vezető a világon, aki képes rávenni Ukrajnát és Oroszországot a megállapodásra - fogalmazott.

A felek arról is megállapodtak, hogy rendszeres konzultációkat tartanak a kétoldalú kapcsolatokban felmerülő feszültségek - az "irritáló tényezők" - rendezése érdekében. A Kreml szerint ezek az amerikai-orosz kapcsolatok a Biden-adminisztráció idején "nulla alatti" szintre süllyedtek.

Európai politikai vezetők és Volodimir Zelenszkij közösen aggódnak amiatt, hogy Donald Trump esetleges hirtelen megállapodása Vlagyimir Putyinnal figyelmen kívül hagyhatja Ukrajna és Európa biztonsági szempontjait. Ez a megközelítés akár Oroszországot is jutalmazhatja a háborús cselekedeteiért, miközben teret adhat a jövőbeli agressziók számára, más országok ellen.

Az orosz külügyi szóvivő által említett 2008-as találkozó zárónyilatkozata kimondta, hogy Ukrajna és Grúzia is NATO-tagokká válhatnak, ám semmiféle konkrét menetrendet vagy lépést nem rögzített a részletekre vonatkozóan. Ez mindössze egy általános, elvi deklarációnak számított, amely inkább szimbolikus támogatást jelentett, semmint valódi cselekvést.

A közelmúlt tárgyalásai során Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője kifejtette, hogy Oroszország elfogadhatónak tartja Ukrajna Európai Unióba való felvételét, azonban a NATO-tagságot kategorikusan ellenzi. Peszkov említést tett arról is, hogy ha szükséges, Vlagyimir Putyin kész lenne találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, de ezt a találkozót a ukrán elnök legitimitásának megkérdőjelezése árnyékolja be. Az orosz szóvivő szerint Zelenszkij mandátuma 2024-ben lejár, és az ukrán jogszabályok értelmében hadiállapot alatt nem lehet választásokat tartani.

Ukrajna nem lehetett jelen a rijádi találkozón. Volodimir Zelenszkij már korábban kimondta, hogy országa nem is fogad el semmilyen olyan megállapodást, amelyik a feje felett kötnek.