Igazán figyelemre méltó lenne, ha a magyar történelemben az ukrajnai menekültek támogatása a legnagyobb humanitárius kezdeményezésként vonulna be. Milyen hatalmas jelentőséggel bírna ez a cselekedet, hiszen nemcsak a háborús helyzetből menekülők életét se

Milliós nagyságrendben érkező menekültekről és széles körű állami segítségről beszélnek a kormánypárti politikusok, de mi látszik az adatokból? Menedékes státuszt csupán néhány tízezren kaptak, miközben egy tavaly nyári döntés miatt több ezer menekült lakhatása került veszélybe.

"Magyarország történetének legnagyobb humanitárius kezdeményezését valósítja meg, amikor támogatja az Ukrajnából érkező menekülteket."

Szentkirályi Alexandra, a kormányszóvivő szerepében, 2022 májusában ezt a megjegyzést tette.

Nem ő volt az egyedüli, aki ilyen módon utalt az Ukrajnából Magyarországra érkező menekülők támogatására; hasonló megnyilvánulásokra is találkozhatunk, például:

A politikai diskurzus gyakran tele van megkapó kifejezésekkel, de sajnos a tények és számadatok ritkán kerülnek a középpontba, amikor az ukrajnai menekültekről van szó. De vajon mennyi is az a szám, ami valóban tükrözi a helyzetet? Hány ukrajnai menekült él jelenleg hazánkban? Milyen formában támogatja az állam őket a menedékes státusz révén, és mekkora összeget fordít a segítségnyújtásra? Ezek a kérdések kulcsfontosságúak ahhoz, hogy megértsük a helyzetet és a szükséges intézkedéseket.

Cikkünk során alaposan körüljárjuk, milyen források és információk állnak rendelkezésre a téma megértéséhez. Podcastunkban pedig civil szervezetek képviselőivel diskurálunk arról, hogy az állam milyen módon nyújt támogatást, és hol vannak az esetleges hiányosságok. Vendégeink között üdvözölhetjük Bakonyi Anikót, a Magyar Helsinki Bizottság Menekültügyi Programjának vezetőjét, valamint Krivácsy Balázst, az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) Menekült programjának koordinátorát.

Magyar politikai életben gyakran hallani lenyűgöző, milliós nagyságrendű adatokat az Ukrajnából Magyarországra érkező emberek számáról. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára például a 2024. november 22-i sajtótájékoztatóján így nyilatkozott:

Magyarországra eddig 1 millió 437 ezer menekült érkezett a szomszédos országból. Az öt, a magyar-ukrán határ mentén található segítségponton összesen 673 ezer embert fogadtak.

Hogy ez a majdnem 1,5 milliós szám hogyan jött ki, nem tudjuk, Soltész Miklós pedig nem válaszolt arra a kérdésünkre, milyen adatsorokra hivatkozva mondta ezt az adatot.

Ukrán menekültek érkezése Záhonyban 2022. április 9-én. Kép forrása: Christophe ARCHAMBAULT / AFP.

A magyar rendőrség is figyelemre méltó statisztikákról számol be: a magyar-ukrán határszakasz forgalmát napi bontásban teszik közzé. Minden egyes nap több ezer határátlépést regisztrálnak, amit az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) folyamatosan jelent, hangsúlyozva, hogy naponta több ezer menekült érkezik Ukrajnából Magyarországra. Azonban, ahogyan az Átlátszó már 2023-ban rávilágított, ez a megfogalmazás félrevezető lehet: ha pusztán összegeznénk a napi határátlépéseket, arra a következtetésre jutnánk, hogy a háború kitörése óta alig több mint egy év elteltével már 5 millió ukrán menekült lépte át a magyar határt.

A rendőrségi statisztikákból nem lehet pontosan megállapítani, hány ukrán menekült érkezett Magyarországra, mivel ezek az adatok nem a menekültek tényleges létszámát tükrözik, hanem csupán az érkezések regisztrálását dokumentálják.

A megadott napon összesen hány határátlépés zajlott le? Ez magában foglalja az ingázó munkavállalókat, a rokonaikat meglátogatókat, valamint azokat is, akik vásárlási céllal lépték át a határt.

Tehát az is előfordulhat, hogy egy ember tízszer, hússzor vagy sokkal többször átlépte a határt, ezzel pedig az az egy ember tíznek vagy húsznak számít a statisztikában.

A legfrissebb adatok szerint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) statisztikái alapján figyelemre méltó, hogy 2022. február 24. óta több mint 6,3 millió határátlépés történt Ukrajnából Magyarországra. Ugyanakkor, ebben az időszakban Magyarország irányába is több mint 5,9 millió határátlépést jegyeztek fel, ami tükrözi az ingázók jelentős számát. Ezek a számok jól érzékeltetik a két ország közötti intenzív mozgást és a menekülthelyzet komplexitását.

Természetesen! Itt van egy egyedi változat: **Forrás: Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR)** Ha bármilyen specifikus információt vagy kontextust szeretnél hozzátenni, kérlek, jelezd!

Azok az adatok, amelyek a menedékes státuszban lévő személyek számát tükrözik, sokkal részletesebb és pontosabb képet nyújtanak az átmeneti védelemben részesülőkről.

Az Európai Unió 2001-ben, a volt Jugoszlávia területén zajló konfliktusok következtében alkotta meg az átmeneti védelemről szóló irányelvet. A célja az volt, hogy gyors és hatékony intézkedéseket tudjanak hozni a nem uniós országokból érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek tömeges beáramlásának kezelésére. Ezt az irányelvet több mint két évtized elteltével, 2022. március 4-én aktiválták újra, ezúttal az ukrajnai háború elől menekülő emberek támogatása érdekében.

Ezt az átmeneti vagy ideiglenes védelmet Magyarországon menedékes státusznak hívják. Nem egyenlő a menekültstátusszal, amit csak különleges esetekben, hosszú és bonyolult eljárással kaphatnak meg a menedékkérők.

Az átmeneti védelem megszerzése sokkal egyszerűbb folyamat, de nem jár automatikusan: ahhoz, hogy a menedékes státuszt megkapják az uniós tagállamokba belépő ukrajnai menekültek, egy kérelmet kell benyújtaniuk. Magyarországon ezt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság ügyfélszolgálati irodáiban lehet megtenni, személyesen.

Az ideiglenes védelem keretein belül a menedékjogot keresők...

A kísérő nélküli kiskorúak emellett törvényes gyámsághoz való jogot kapnak és részt vehetnek az adott ország oktatási rendszerében is.

Az átmeneti védelem jelenleg 2026. március 4-ig érvényes, de az Európai Unió Tanácsa folyamatosan monitorozza a helyzetet és ha szükséges, meghosszabbítja a határidőt.

Az Európai Unió tagállamaiban egy adott hónapban menedékes státusszal rendelkező személyek számáról a legmegbízhatóbb és legfrissebb információkat az Eurostat biztosítja. Az uniós statisztikák alapján 2024 decemberében a menedékesek száma megközelítette a 4,2 milliót, ami figyelemre méltó növekedést tükröz.

A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelmű, hogy a legnagyobb számú ukrajnai menekült Németországban és Lengyelországban találta meg ideiglenes otthonát. Németországban körülbelül 1,1 millió, míg Lengyelországban szinte 1 millió menekült kapott menedékjogot.

Magyarországon kevesebb mint 39 ezer ember részesült átmeneti védelemben.

Ezzel Magyarország az uniós tagállamok közül az utolsó harmadban foglal helyet, csak nyolc országban kaptak ennél kevesebben átmeneti védelmet.

Ha a számokat ezer főre vetítve nézzük, akkor még inkább látszik a különbség az egyes országok között: Csehországban több mint 35, Lengyelországban pedig majdnem 27 ukrajnai menekült jut ezer főre, míg Magyarországon ez a szám csupán 4. Csak négy országban alacsonyabb az ezer főre vetített ukrajnai menekültek száma: Málta, Görögország, Olaszország és Franciaország esetében.

A UNHCR eltérő megközelítést alkalmaz, és kevesebb országra vonatkozóan nyújt összesített becslést azokról, akik Oroszország inváziójának 2022. február 24-i kezdete óta menekültként érkeztek az adott államokba.

A szervezet nyújtotta információk alapján Magyarországon 49 ezer ember részesült menedékes státuszban vagy hasonló védelmi formában.

A UNHCR egy még magasabb, 62 ezer fős adatot is nyilvánosságra hozott, amely magában foglalja azokat az egyéneket is, akik különböző státuszokkal élnek az országban. Ide tartoznak például azok, akik menekültként, ideiglenes menedékjoggal vagy másfajta tartózkodási engedéllyel vannak regisztrálva.

Ez a szám még mindig lényegesen alacsonyabb, mint a szomszédos Lengyelországban, ahol 998 ezer fő, vagy Romániában, ahol 180 ezer ember kérte a menedékjogot.

Az eltérő forrásokból származó információk következtében rendkívül nehéz meghatározni, hogy hány Ukrajnából érkező személy van jelenleg Magyarország területén.

Amit biztosan állíthatunk, hogy 2024 végéig nagyjából 40 ezren részesültek átmeneti védelemben. Ez a szám néhány tízezerrel magasabb lehet, ha hozzászámoljuk az egyéb jogcímen itt tartózkodókat, valamint az ukrán munkavállalókat és az ukrán-magyar kettős állampolgárokat is.

Ukrajnai menekültek érkeznek a budapesti BOK Csarnokba 2022. március 21-én. Fotó: Kiss Bence/444

A menedékes státuszt elnyerő menekültek különféle jogokat élveznek, amikor belépnek az országba. Az átmeneti védelemben részesülők jogosultak tartózkodási és lakhatási jogokra, emellett munkavállalási lehetőségekkel is rendelkeznek. Továbbá, igénybe vehetik a szociális szolgáltatásokat és orvosi ellátást is.

Forrás: Az Európai Unió Tanácsa

Hogy minderre pontosan mennyit költ az állam, szintén nehéz megtudni. Az erre vonatkozó legfrissebb adat szintén Soltész Miklós tavaly november végi sajtótájékoztatóján hangzott el.

"Az orosz-ukrán háború ezer napja alatt Magyarország összesen 98,5 milliárd forinttal nyújtott támogatást Ukrajnának és az onnan érkező menekülteknek."

„Kérlek, tedd egyedivé a mondanivalódat!” – kérte az államtitkár. Soltész elmondása szerint ebből a keretösszegből a karitatív szervezetek „5500 tonna élelmiszert, ruházati cikket és gyógyászati segédeszközt juttattak el Ukrajnába, összesen körülbelül 13 milliárd forint értékben.” Ezenkívül a fennmaradó 85,5 milliárd forintból „a menekülteknek szálláshelyet, étkezési lehetőséget, ruházatot, egészségügyi ellátást, munkahelyeket, oktatási lehetőségeket és ingyenes közlekedést biztosítottak, míg a családok számára üdülési lehetőségeket kínáltak, az ukrán sportolók pedig felkészülési helyszínekhez jutottak”; és áramot is szállítottak az országba.

Az államtitkárt elektronikus levélben kerestük meg azzal a kérdéssel, hogy a felsorolt tételek közül milyen mértékű összegeket fordítottak. Cikkünk publikálásáig azonban még nem érkezett válasz.

Ahogy arra sem, mekkora összeget irányoztak elő 2025-re erre a célra. Soltész tavaly novemberben ugyanis azt is elmondta: "a segítségnyújtás a karitatív szervezetek munkájának támogatásaként szerepel a 2025-ös központi költségvetésben." Pontos összegeket azonban nem tudni, a 2025-ös költségvetésben csak annyi szerepel, hogy a Karitatív Tanács tagjai által koordinált feladatokra több mint 4 milliárd forintnyi támogatást ad a kormány 2025-re. Hogy ebből mennyi megy az Ukrajnai menekültek segítésére, nincs részletezve.

A 2025-ös költségvetés forrása.

A magyar kormány 2024 júniusában hozott döntése értelmében, annak ellenére, hogy az átmeneti védelemhez lakhatási jog is társul, csak azok a menedékes státusszal rendelkezők élvezhetik a jövőben az állami ingyenes lakhatást, akik Ukrajna "háború sújtotta területeiről" érkeznek az országba. Az állam folyamatosan nyomon követi ezeket a területeket, és listát is vezet róluk. A rendelet előírja, hogy ezt a listát havonta frissíteni kellene, ám az utóbbi időszakban, egészen tavaly július óta, ez a frissítés egyszer sem történt meg.

Az állam támogatásban részesíti azokat a munkáltatókat, akik szállást nyújtanak a menedékes státusszal vagy kettős állampolgársággal bíró munkavállalóknak. Ilyen esetekben a munkáltató lakhatási támogatást kap az államtól, feltéve, hogy szerződést köt a szállásadójával, így biztosítva a menedékesek lakhatását. Ez a megoldás azonban gyakran kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkavállalókat, mivel a munkájuk és a lakhatásuk egyaránt egyetlen személytől függ.

A döntés ellen fellebbezés nyújtható be, és méltányosságot kérhetnek azok, akik kimaradtak a támogatásból. Azonban Pál Norbert, aki az orosz-ukrán háború elől Magyarországra menekülő emberekért felelős kormánybiztos, a kérelmek jelentős részét elutasította. A Magyar Helsinki Bizottság becslései szerint ennek következtében 3-4 ezer, főként magyar ajkú, Kárpátaljáról származó ember lakhatása került veszélybe.

Ezek közül 84 kárpátaljai menedékjoggal rendelkező egyén pert indított a kormánybiztos ellen, mivel az tavaly nyáron elutasította a méltányossági kérelmeiket. A Magyar Helsinki Bizottság vállalta a védelem biztosítását számukra. 2025. február 12-én a Fővárosi Törvényszék véglegesen döntött az ügyben, amelynek megállapítása a következőképpen alakult:

Ukrán menekültek Záhonynál, 2022. április 9-én. A képen látható emberek a háború elől menekülve keresnek menedéket, miközben a háttérben a szomorú valóságot tükröző táj bontakozik ki. Fotó: Christophe ARCHAMBAULT / AFP.