Az uniós bővítési biztos nyilatkozata szerint a magyar vétó ellenére Moldávia EU-csatlakozása önálló ütemben, Ukrajnától függetlenül folytatódik.

Marta Kos részletesen kifejtette az Európai Unió bővítési politikáját. Szerinte a moldávok, akik a példás teljesítményükkel kiérdemelték a figyelmet, nem köthetők Ukrajna sorsához. Kudarcként értékelné, ha a ciklusa végére nem bővülne az uniós tagállamok száma. Emellett a Nyugat-Balkán helyzete is kiemelt fontosságú számára.

A magyar vétó következtében az Európai Unió mérlegeli, hogy elkülönítheti Ukrajna felvételét a moldáv csatlakozási folyamattól - nyilatkozta Marta Kos, az EU bővítési biztosa a Szabad Európának adott interjújában.

Mivel Moldova EU-tagságát senki sem ellenzi a blokk tagjai között, ellentétben Ukrajnával, már zajlanak a tárgyalások arról, hogy Moldova megkezdheti a csatlakozási folyamatát, és megnyithatják számára a tárgyalások első szakaszát - nyilatkozta egy szlovén diplomata.

Valójában számos hasonlóság fedezhető fel a két ország helyzete között, hiszen mindketten Európa legszegényebb államai közé tartoznak, és Oroszország befolyása miatt területi szuverenitásuk is sérül. A 2022-es ukrajnai orosz agressziót követően mindkét ország csatlakozási kérelmet nyújtott be, és a tagállamok tavaly zöld utat adtak a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.

A párhuzam eddig is tartott, mivel a Kijevvel folytatott tárgyalások megrekedtek, miután a magyar külpolitika nemcsak, hogy minden platformon elutasította Ukrajna tagságát, hanem egyenesen kampánytémát csinál belőle. Pedig az ukrán EU-tagság különösen fontos kérdés jelenleg, mivel a kiszivárgott amerikai béketerv - a NATO-tagsággal szemben - nem zárja ki, hogy Kijev csatlakozzon az európai együttműködéshez és ez ellen Oroszország sem emelt vétót.

Az uniós mechanizmusok következtében Magyarország önállóan is megakadályozhatja Ukrajna EU-tagságát, ezért nincs értelme Moldávia jövőjét ehhez a folyamathoz kötni - érvel a biztos. Kos emlékeztet arra is, hogy az ilyen jellegű döntések nem példa nélküli: tavaly az EU különválasztotta Albániát és Észak-Macedóniát, ahol a vitás kérdések miatt csak Albánia haladhatott tovább a csatlakozási folyamatban.

A bővítésügyi biztos véleménye szerint, ha a dolgok kedvezően alakulnak, elképzelhető, hogy Moldova a megbízatása végére, 2029-re teljes jogú taggá válik. Bár ez rendkívül rövid időtávot jelentene, és Moldova sajátos helyzetét figyelembe véve a várakozás valóban optimistának számít.

A Kos értékelése szerint a bizottság jelentős kudarcot könyvelne el, ha ebben a ciklusban nem sikerülne új taggal gazdagítani az Európai Uniót. A nyugat-balkáni országok szerepe továbbra is kulcsfontosságú, még akkor is, ha Ukrajna mostanában a figyelem középpontjába került.

Az uniós csatlakozásról tavaly tartott népszavazás során az igen szavazatok alig egy százalékponttal bizonyultak fölényesnek, akárcsak az elnökválasztáson, ahol a nyugatpárti jelölt szoros versenyt követően diadalmaskodott.

Kos sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormány a pártpolitikai érdekek oltárán manipulálja Ukrajna csatlakozási folyamatát. Kiemelte, hogy a "Moszkva-barát Fidesz-kormány" konzultációs népszavazás keretében próbálja meg befolyásolni a közvéleményt Ukrajna ellen. Fontos megjegyezni, hogy az alaptörvény értelmében rendes népszavazás nem tartható olyan külpolitikai kérdésekben, mint Ukrajna EU-tagsága, amelyek nem tartoznak a Parlament hatáskörébe.