A kisvárdai csigatenyésztés többmilliárdos veszteséget okozott az államháztartásnak.

A Zalaegerszegi Törvényszék hétfőn bejelentette, hogy a kisvárdai csigafeldolgozó üzem körüli csalás ügyében az elsőrendű vádlottat felmentették, míg a másodrendű vádlottat felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték jogerősen. A bíróság emellett közel 2,6 milliárd forint értékű vagyonelkobzást is elrendelt – tájékoztatta az MTI-t a törvényszék szóvivője.

Bartalné Mentes Judit tájékoztatása alapján az elsőrendű vádlott nő egy olyan kft. ügyvezetői posztját töltötte be, amelynek 75%-os részesedése az ő tulajdonában volt, míg a fennmaradó 25%-ot egy másik cég birtokolta. E cég irányítása a nő külföldi állampolgárságú férjére, a másodrendű vádlottra hárult, ám a feleség aktívan részt vett a vállalat működtetésében is.

A kft. egy figyelemre méltó projektbe fogott, amely során egy csigafeldolgozó és tésztagyártó üzemet szeretne létrehozni Kisvárdán, összesen körülbelül 20 millió eurós (6,3 milliárd forintos) beruházással. A finanszírozás struktúrája a következőképpen alakul: a szükséges összeg 33,7%-át hitelből, 26,3%-át saját tőkéből, míg a fennmaradó 40%-ot állami támogatás formájában kívánják biztosítani.

A projekthez 2015-ben a cég sikeresen kérvényezett több mint 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást, emellett bankkölcsönt is igénybe vett. A hitel- és a támogatási szerződések alapfeltétele volt az 1,9 milliárd forintot meghaladó saját forrás, ám a kft. ezzel ténylegesen nem rendelkezett.

A forrásaik igazolására hamis kölcsönszerződéseket és teljesítés nélküli számlákat állítottak elő, valamint egy körforgásos utalási rendszert hoztak létre. A beruházást nem az ígért feltételek szerint hajtották végre, hiszen kevesebb munkavállalót alkalmaztak, a beszámolóik hiányosak voltak, és a tényleges saját tőke nélkül, csupán banki és állami támogatásokra támaszkodtak.