"Terrorista támogató aktivisták, irány haza!" – Trump éles hangú üzenetet intézett!
2023. október 12-én, néhány nappal a Hamasz terrorszervezet izraeli támadása után diákok tömegei tüntettek a zsidó állam politikája és az izraeli hadsereg gázai övezetbeli csapásai ellen a New York-i Columbia Egyetemen. Az iskola Palesztinapárti szervezetei már akkor Izrael elleni bojkottot követeltek az intézménytől, amikor az elpusztított kibucok romjai között még holttestek után kutattak a hatóságok. A tüntetésen a diákok azt skandálták, hogy "A folyótól a tengerig Palesztina szabad lesz", e szlogent többek között az Izrael elpusztítását hangoztató terroristák is használják.
A kolumbiai események egyik kulcsfigurája Mahmúd Halil, egy fiatal férfi, aki 2022 óta él az országban, és nemzetközi kapcsolatok szakon tanulmányozza a globális politikát. A tüntetők célja az elit egyetemek megbénítása volt, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányzatra. A megmozdulások során összefonódtak Izrael kritikái és gyűlölete a nyugati világ, különösen az Egyesült Államok ellen irányuló progresszív eszmékkel. A demonstrációk élén álló csoportok között számos külföldi diák is akadt, akik a felsőoktatási intézmények passzív hozzáállása miatt mertek fellépni; sokan azt gondolták, hogy az oktatás akadályozása következmények nélküli marad, sőt, néhány helyen a zsidó diákokat is megfélemlítették.
Donald Trump választási győzelme után kijelentette, hogy a külföldi "terrorpárti" demonstrálók vízumát visszavonják, és haza fogják küldeni őket. E célból rendeletet is hoztak. Az elnök hangsúlyozta, hogy miért is ne nevelné az Egyesült Államok belső ellenséget, hiszen ha valaki már az amerikai tartózkodásának kezdetén az ország kormánya és értékei ellen tüntet, akkor mit várhatunk tőle tíz év múlva? Az első érintett személy, Mahmúd Halil, vizsgálati fogságba került. Trump közösségi oldalán így kommentálta az eseményeket: "A bevándorlási és vámhatóságok dicséretes munkát végeztek, amikor elfogták és őrizetbe vették Mahmúd Halilt, egy radikális, Hamasz-párti külföldi diákot a Columbia Egyetem területén." Hozzátette, hogy ez csupán a kezdet: "Meg fogjuk találni, elfogjuk és kitoloncoljuk ezeket a terroristaszimpatizánsokat az országunkból, és soha többé nem térhetnek vissza."
Az események kapcsán sokan arra hívják fel a figyelmet, hogy az elnök és az államigazgatás megsértette a szólásszabadságot. Számos ügyvéd lépett elő, hogy támogassa a Szíriában született, algériai állampolgárságú diákot. A demokrata párt tagjai is aktívan kampányolni kezdtek mellette. Több médiaplatform is próbált szimpátiát kelteni Halil iránt, hangsúlyozva, hogy terhes felesége várja haza az aktivistát, aki csupán politikai nézeteit kívánta kifejezni. Ugyanakkor ezek a lapok nem álltak elő hasonlóan együttérző írásokkal a zsidó diákokkal kapcsolatban, akiket a demonstrációk egyes résztvevői megfélemlítettek.
Az amerikai államigazgatás újabb lépéseket tett a Palesztina-párti demonstrációkban részt vevő diákok kitoloncolásának érdekében, köztük Halil esetét is figyelembe véve. Az eljárás alapja az a jogi rendelkezés, amely kimondja, hogy az Egyesült Államokban vízummal tartózkodó személyek nem támogathatnak terrorista csoportokat. Az ügy komoly jogi viták elé néz. Marco Rubio külügyminiszter kijelentette: "Nincs szükségünk arra, hogy valaki látogatóként érkezzen az Egyesült Államokba, és zűrzavart idézzen elő. Ezt nem akarjuk az országunkban. Menjetek haza, és ott folytassátok a tevékenységeteket." Most sokan megbánhatják, hogy amerikai vízummal érkeztek a Nyugatra, miközben Izraelt és az Egyesült Államokat kritizálták, amelyek lehetőséget adtak számukra az egyetemi tanulmányokra.
