A klímaválság világszerte milliónyi diák jövőjét fenyegeti | National Geographic

Az UNICEF a globális oktatás világnapja tiszteletére egy figyelemre méltó jelentést publikált.

Az UNICEF január 24-én, az oktatás világnapja alkalmából közzétett jelentése szerint a szélsőséges éghajlati események legalább 242 millió gyermek oktatását érintették világszerte 85 országban. A szervezet közleményében hangsúlyozza, hogy a hőhullámok, trópusi ciklonok, extrém viharok, árvizek és aszályok mind hozzájárultak az oktatási válság súlyosbodásához.

A dokumentumban először kerültek górcső alá azok a klímaváltozással összefüggő hatások, amelyek nemcsak az iskolák bezárását idézték elő, hanem az oktatási rendszer működését is jelentősen megzavarták. Emellett részletesen kielemezték azt is, hogy mindez milyen következményekkel járt a gyermekek életére és fejlődésére nézve.

Tavaly a legnagyobb kihívást az egyre gyakoribb hőhullámok jelentették, amelyek már áprilisban 118 millió iskolás életét befolyásolták.

A jelenség világszerte komoly kihívásokat teremtett, és különösen drámai következményekkel járt Bangladesben és a Fülöp-szigeteken, ahol több iskolát is kénytelenek voltak bezárni.

Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a gyerekek egyre inkább ki vannak téve az éghajlatváltozás következményeinek, például a fokozódó és gyakoribb hőhullámoknak, viharoknak, aszályoknak és áradásoknak. "Ez a csoport különösen sérülékeny" - tette hozzá. "A tikkasztó melegben az osztályteremben nehezen tudnak figyelni, míg egy árvíz esetén egyszerűen lehetetlenné válik a bejutás az iskolába. Tavaly a szélsőséges időjárási viszonyok következtében minden hetedik gyermek kimaradt az oktatásból, ami hosszú távú következményekkel járhat az életükre, biztonságukra és egészségükre nézve" - emelte ki.

Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben legalább 16 ország döntött az oktatás felfüggesztéséről, a Yagi tájfun által okozott szélsőséges időjárási viszonyok miatt. Ennek következtében 16 millió gyermek nem tudott tovább tanulni. Az UNICEF jelentése alapján tavaly a dél-ázsiai térség volt a legveszélyeztetettebb, ahol a szélsőséges időjárási helyzetek 128 millió gyermek tanulmányait érintették hátrányosan.

A válságokkal sújtott országokban, ahol fegyveres konfliktusok, élelmiszer- és vízhiány, járványok, valamint instabil infrastruktúra jellemző, az iskolák hosszú távú zárva tartása rendkívül komoly kockázatokat jelent a gyerekek számára. A tartós távollét következtében a diákok visszatérési esélyei drámaian csökkennek, ami súlyos következményekkel járhat. Ezáltal a gyermekmunka, a gyerekházasság és a militarizáció veszélye még inkább felerősödik, és a fiatalok jövője még bizonytalanabbá válik.

A világ különböző tájain számtalan gyermek szenved az oktatási rendszerek hiányosságaitól. A képzett pedagógusok alacsony száma, a túlzsúfolt osztálytermek, a silány oktatási minőség, valamint az oktatáshoz való hozzáférés egyenlőtlensége már önmagában is komoly válságot teremtett. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítják a szélsőséges éghajlati változások, amelyek még inkább megnehezítik a tanuláshoz való hozzáférést és a megfelelő környezet kialakítását.

Az UNICEF elkötelezett amellett, hogy átalakítsa a meglévő osztálytermeket, és olyan új tanulási környezeteket hozzon létre, melyek ellenállnak az éghajlatváltozás kihívásainak. A gyermekvédelmi szervezet tavaly novemberben kiadott State of World's Children című jelentésében figyelmeztetett arra, hogy a klímaváltozás következményei a következő évtizedekben, 2050 és 2059 között, várhatóan még drámaibban fognak megnyilvánulni. A prognózisok szerint nyolcszor annyi gyermek fog szembesülni szélsőséges hőhullámokkal, mint a 2000-es évek folyamán, ami sürgető lépéseket igényel a jövő generációinak védelme érdekében.

Az UNICEF arra hívja fel a világ vezetőit és a magánszektort, hogy sürgős intézkedéseket hozzanak a gyermekek védelme érdekében. E törekvés részeként a nemzeti klímapolitikai terveket úgy kell megerősíteni, hogy azok biztosítsák a gyerekek számára elérhető szolgáltatások fejlesztését és hozzáférhetőségét.