Takács Péter: A magasan képzett egészségügyi szakdolgozók képesek önállóan is végezni orvosi feladatokat.
A jövő egészségügyi táját új dimenzióba helyezik a magasan képzett szakdolgozók, akik önállóan, saját jogon végezhetnek olyan feladatokat, melyek eddig kizárólag orvosi diplomával rendelkező szakemberek prerogativája volt. Ezt az áttörő változást a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára jelentette be, hangsúlyozva ezzel a szakdolgozók szerepének növekedését a hazai egészségügyi ellátásban.
Takács Péter "Változások a szakdolgozói életben" című előadásában rávilágított a legutóbb életbe lépett kormányrendeletre, amely jelentős mértékben érinti ezt a területet. E rendelet révén lehetőség nyílik arra, hogy a kiválóan képzett szakdolgozók, akik egyetemi szintű képzésben részesültek, zökkenőmentesen integrálódjanak az egészségügyi ellátórendszerbe. Ez a lépés különösen fontos, hiszen a szakemberek tudása és felkészültsége jóval túlszárnyalja az eddigi feladataik kereteit, így a rendszer hatékonysága és minősége is javulhat.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a besorolás szakmacsoportonként történik, figyelembe véve a szakemberek saját működési engedélyének számát, amely meghatározza, hogy milyen tevékenységeket végezhetnek önállóan. Példaként említette, hogy már nem szükséges orvosi pecsétet használni egy rendszeresen szedett gyógyszer felírásához; ezt mostantól egy emelt végzettséggel rendelkező szakdolgozó is jogosult meghosszabbítani - tette hozzá.
Eddig összesen 645 fő szerzett emelt szintű képzést a magyar felsőoktatási intézményekben, akik közül 552-en jelenleg is aktívan dolgoznak kiterjesztett hatáskörű ápolóként (APN) különböző szakterületeken. Takács Péter kiemelte, hogy ez a rendszer költséghatékony megoldás, amely nemcsak a betegek elégedettségét növeli, hanem a kórházi várakozási időket is jelentősen csökkenti.
Az egészségügyi államtitkár reményei szerint az elkövetkező években a folyamatos képzés eredményeként gyorsulni fog az emelt szintű képzésben részesülők száma: két-háromezer magasan képzett szakdolgozóra mindenképpen szükség lenne az ellátórendszerben, de ez a szám a mentőtisztekkel együtt akár a duplájára is nőhet. Meggyőződésének adott hangot, hogy az egyetemek segítségével sikerül ezt a létszámot biztosítani, és így kialakulhat a segédápolótól az orvosig egy lineáris kompetencia hierarchia, ami olyan jól fog működni, mint már nagyon sok helyen, például a skandináv államokban.
A skandináv egészségügyi modellben egy beteg általában évente 3-4 alkalommal keresi fel orvosát, míg Magyarországon ez a szám 12-re rúg. Ennek hátterében az áll, hogy Skandináviában egy rendkívül kiterjedt és hatékony rendszer működik, amely számos diagnosztikai és terápiás lehetőséget biztosít a szakdolgozók számára, amit a közép-kelet-európai országokban még nem vezettek be – fejtette ki Takács Péter. "Egy jelentős lépést fogunk tenni ebbe az irányba" – tette hozzá.
Az államtitkár előadásában kiemelte, hogy a szakdolgozók anyagi elismerése elengedhetetlen lépés a társadalom fejlődése szempontjából. „Egy közösségnek képesnek kell lennie arra, hogy anyagi formában is kifejezze tiszteletét a szakdolgozók iránt. Az elmúlt években végrehajtott kormányzati bérintézkedések éppen ezt a célt szolgálták.”
Felidézte, hogy 2016 óta folytatódott a bérfelzárkóztatás az egészségügyi szektorban, amelyet a COVID-19 járvány idején egy történelmi jelentőségű orvosi béremelés kísért. Ekkor az orvosi fizetések gyakorlatilag hirtelen, körülbelül háromszorosára nőttek, ami viszont a szakdolgozói bérek és az orvosi bérek közötti különbség növekedését eredményezte. Az elmúlt két évben azonban jelentős szakdolgozói béremelést hajtottak végre, amelynek éves forrásigénye 240 milliárd forintot tesz ki – emelte ki. Hozzátette, hogy egy új szakdolgozói bértáblát is bevezettek, amely lehetőséget biztosít a rugalmasabb bérezésre, elismerve a szakdolgozók képzettségét és a többletfeladataikat.
Takács Péter szerint a másik fontos lépés, hogy vonzóvá tegyék a szakmát, egyfajta szakmai kihívást teremtsenek a fiataloknak. Ezt szolgálja egyebek mellett az áprilisi kormányrendelet, amely keretet ad, hogy a szakdolgozók milyen tevékenységeket végezhetnek önállóan, saját jogon az egészségügyben.
Szabó Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának elnöke a tanácskozás során hangsúlyozta, hogy az utóbbi években végrehajtott egészségügyi integráció révén Magyarország egyik legnagyobb betegellátó intézménye alakult meg Debrecenben. A központ évente több mint négymillió fekvő- és járóbeteget szolgál ki, hatvan különböző szakterületen, több mint háromezer ágy kapacitásával.
A professzor hangsúlyozta, hogy az egyetemi szintű ápolóképzés rendkívül fontos feladat, amelyben az egészségtudományi kar élen jár. Rámutatott arra, hogy a központ sürgősségi klinikáján tavaly több mint 150 ezer beteget kezeltek, és ebben az orvosok mellett a magasan képzett szakdolgozók kiemelkedő szerepet játszottak.
Móré Mariann, az egészségtudományi kar dékánja hangsúlyozta, hogy a kiterjesztett hatáskörű ápoló képzésben részt vevő szakemberek számára a tudás megszerzése mellett elengedhetetlen az innovációs készség, a megfelelő attitűd, az önállóság és a felelősségtudat.
