Székely János: A katolikus egyetem küldetése az igazság keresése A katolikus egyetem nem csupán egy oktatási intézmény, hanem egy olyan szellemi közösség, amely elkötelezte magát az igazság keresése mellett. Székely János gondolatai rávilágítanak arra, h
A katolikus egyetemek feladata a teljes igazság keresése és közvetítése, hiszen ezek őrzik az európai kultúrát éltető forrásokat - hangsúlyozta Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a PPKE nagykancellárja október 15-én, az egyetemi díszdoktoravató ünnepségen. A nap során elhangzott ünnepi beszédek a katolikus egyetem küldetését, a tudomány és hit egységét, valamint az igazság keresésének fontosságát állították a középpontba. Az eseményen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktorává avatták Jong-Mo Seót, a Szöuli Nemzeti Egyetem professzorát, valamint - első alkalommal - átadták a Kiváló Hallgató és Kiváló Sportoló elismeréseket.
A Pázmány-napon rendezett ünnepségen jelen volt Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, aki egyben Egyetemünk új nagykancellárja is lett. Ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a katolikus egyetem óriási érték, nem csupán az egyház, hanem az egész magyar társadalom számára. XVI. Benedek pápa eszményeire hivatkozva kiemelte, hogy az igazán értékes egyetem a teljes igazság keresésére összpontosít – nem csupán a mérhető tényekre, hanem arra is, ami értelmet ad az emberi létezésnek. Székely püspök továbbá emlékeztetett arra, hogy a korábbi pápa figyelmeztetett: a felvilágosodás óta a nyugati gondolkodás egyik jelentős hátránya az ész önkényes korlátozása, amely kizárja az erkölcsi, vallási és filozófiai igazságokat. Pedig az emberi élet legfontosabb dimenziói – mint a szeretet és a szépség – nem mérhetők, mégis léteznek. Az objektív igazság tagadása önmagában is ellentmondásos, hiszen az állítás is igazságigényt hordoz.
Benedek pápa tanítása szerint az ember küldetése a teljes igazság felfedezése, és ebben a katolikus egyetemeknek kulcsfontosságú szerep jut. Ezt követően Martin Buber filozófus szavait idézte, aki hangsúlyozta, hogy egy kultúra addig létezik, amíg kapcsolatban áll azzal az éltető titokkal, amely egykor életre hívta.
Székely János hangsúlyozta, hogy az európai civilizáció három alapvető forrásból táplálkozik. Athén a görög filozófiát idézi, amely a valóság megismerésének lehetőségére utal. Róma esetében a római jog említhető, amely azt a hitet hirdeti, hogy a társadalmat egy igazságos jogrendnek kell irányítania. Jeruzsálem pedig a Biblia gazdagságát képviseli, és arra emlékeztet, hogy minden ember a teremtő Isten képmása, végtelen méltósággal és örök céllal bír. Ahogyan fogalmazott, e három forrás gazdagítja európai kultúránkat, és Európa jövője attól függ, mennyire képes ezekből az értékekből táplálkozni.
Székely János arra törekedett, hogy a katolikus egyetem folytassa a teljes igazság felkutatását és közvetítését. Szerinte az egyetemnek olyan szerepet kell betöltenie a társadalomban, mint a "só és kovász", amely az evangélium világosságával beragyogja a világot, és hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom igazságosabbá váljon.
Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: **Díszdoktoravatás és kitüntetések ünnepe** Az ünnepélyes díszdoktoravatás és az elismerések átadása különleges alkalom, amely a tudományos és művészeti kiválóságok elismerését szolgálja. E jeles esemény keretében a kiemelkedő teljesítményekkel rendelkező személyek méltán részesülnek a közönség és a szakma elismerésében, ünnepelve ezzel a tudás és a kreativitás erejét. Az ünnepség nem csupán a díjak átadásáról szól, hanem a közösség összetartozásának és a jövő kihívásainak közös megéléséről is.
Az esemény keretében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktorává avatták Jong-Mo Seót, a Szöuli Nemzeti Egyetem elismert professzorát. Dr. Cserey György, az Információs Technológiai és Bionikai Kar dékánja méltatta tudományos munkáját, hangsúlyozva a két intézmény közötti hosszú távú és gyümölcsöző tudományos, valamint oktatási együttműködést. Jong-Mo Seo, aki már több mint huszonöt éve a mesterséges retina-rendszerek fejlesztésének szenteli életét, előadásában részletesen bemutatta azt a forradalmi célt, amely az, hogy a látásukat elvesztett emberek számára újra elérhetővé tegye a látás csodáját.
A Pázmány napon kitüntették az Egyetem - és a BTK - új gazdasági képzését elindító oktatókat. Átadták - az Egyetem történetében első alkalommal - a Kiváló Hallgató és Kiváló Sportoló elismeréseket. Köszöntötték a jubiláló munkatársakat is, akik legalább 25 éves dolgoznak intézményünkben.
A tudomány szabadsága és az erkölcsi felelőssége A tudomány világában a szabadság nem csupán egy elvont fogalom, hanem alapvető pillére a felfedezésnek és az innovációnak. A tudósok szabadon kutathatnak, kísérletezhetnek, és új ismereteket szerezhetnek, amelyek formálják a jövőnket. Ez a szabadság azonban nem csupán a kutatás kereteit határozza meg; egyben komoly erkölcsi küldetést is hordoz magában. A tudományos tevékenységek során a kutatók felelősséggel tartoznak a társadalom iránt. A felfedezések nemcsak új tudományos ismereteket hoznak, hanem etikai kérdéseket is felvetnek. Hogyan használjuk fel a tudomány eredményeit? Milyen hatással vannak ezek a felfedezések az emberiségre és a környezetre? A tudományos közösségnek aktívan részt kell vennie ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában. A tudomány tehát nem csupán egy módszertan vagy egy tudásgyűjtő tevékenység, hanem egy olyan etikai keret is, amely irányítja a kutatók döntéseit és cselekedeteit. A tudomány szabadsága tehát felelősséggel párosul, és a tudósoknak mindig szem előtt kell tartaniuk, hogy munkájuk milyen hatással van a világra. Az igazi tudományos szellem abban rejlik, hogy a tudás terjesztése és alkalmazása során az emberi értékek és az etikai normák is érvényesülnek.
A rendezvény zárásaként Kuminetz Géza rektor "Tudomány, tudományos közélet, tudománypolitika - katolikus szemmel" címmel tartott ünnepi előadást. Rektor atya előadásában hangsúlyozta, Krisztus nemcsak a hit, hanem a tudomány megváltója is, ezért a katolikus egyetem az igazság, a hit és az értelem egységére épül. A szólás, az oktatás és a kutatás szabadsága - mondta - a lelkiismereti és vallásszabadságban gyökerezik, amely felelős, erkölcsi döntéseken és cselekvéseken alapul.
Kuminetz Géza hangsúlyozta, hogy a katolikus tudományeszmény nem állítja szembe a hitet a tudással, hanem azok harmonikus egységében, egymást kiegészítve szemléli őket. E megközelítés célja nem az anyagi haszonszerzés vagy hatalomra törés, hanem az igazság keresése és a közjó elősegítése. Ennek megfelelően a katolikus egyetem egy olyan tudományos perspektívát képvisel, amelyben a ráció, a filozófia, a vallás és a helyesen értelmezett misztika szervesen összefonódik.
A rektor szerint a kutatás és az oktatás szabadsága az alapító szándékához való hűséggel valósul meg, amely ugyanakkor lehetőséget ad a pluralizmusra és a szellemi sokszínűségre. A tudós szabadsága abban áll, hogy szabadon csatlakozhat ehhez a tudományos és erkölcsi alapálláshoz, vagy lelkiismerete szerint dönthet másként.
Kuminetz Géza hangsúlyozta, hogy a katolikus egyetem határozottan elzárkózik minden olyan kutatástól, amely sérti az emberi méltóságot vagy ellentétes az egyházi tanításokkal. Ugyanakkor különös figyelmet fordít a kultúra, a személyiség fejlődése és az erkölcsi nevelés területeire.
Zárásként Kuminetz Géza arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkban a hatalom és az ideológiák rejtett hatásai komoly veszélyt jelentenek a tudomány szabadságára. A katolikus egyetemnek tehát prófétai szerepe van: arra hivatott, hogy hallgatóit a tárgyilagosság, a lelkiismeret és a felelős gondolkodás szellemében nevelje. Ezzel nem csupán a tudományos életben, hanem a közéleti diskurzusban is "a Föld sójává és a világ világosságává" váljon.
