Schiffer András: A Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés önmagában nem elegendő lépés A Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) kérdése napjainkban egyre aktuálisabbá válik, különösen a geopolitikai feszültségek és a nemzetközi jogi normák alkalmazásának fén

Schiffer András ügyvéd az Indexnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nem Magyarország, hanem a globális progresszív befolyás alatt működő nemzetközi intézmények szigetelődnek el. A volt országgyűlési képviselő véleménye szerint a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés csupán egy gesztus, és a valódi megoldás a nemzetközi együttműködési rendszer reformjában rejlik. Kiemelte, hogy a kormány külpolitikai kettős mércéje, amelyet bírál, jelentősen rontja a magyar diplomácia hitelességét.

Csütörtökön a kormány bejelentette, hogy kezdeményezi az ország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), mivel a testület szerinte politikai szervezetté vált, amit Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elleni vádemelés is példáz. Orbán Viktor aláírta a kilépést kezdeményező kormányhatározatot, amelynek értelmében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felelős a szükséges jognyilatkozatok megtételéért a kilépési folyamat megindításához.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Budapestre látogatott, hogy megbeszéléseket folytasson Orbán Viktorral. Ez az esemény különös jelentőséggel bír, tekintettel arra, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság 2024 novemberére elfogatóparancsot adott ki Netanjahu ellen. Érdekes módon a magyar kormány ezt a döntést nem ismeri el, és nem tervezi végrehajtani. A közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor kiemelte, hogy az Izraellel kapcsolatos döntések világosan mutatják: az ICC politikai bírósággá vált, amelyet "politikai eszközként" használják, és Magyarország nem kíván részt venni ebben a folyamatban.

Csütörtök délután Szijjártó Péter közölte, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium a kormány döntése alapján elkészítette és immár be is nyújtotta az Országgyűlésnek a kilépésről szóló törvényjavaslatot.

Schiffer András az Indexnek elmondta, hogy önmagában nem tartja problémásnak Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti fogadását, ahogyan a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépés gesztusát sem. Rámutatott, hogy Orbán Viktor maga is megemlítette: első miniszterelnöki ciklusa idején ő szignálta Magyarország csatlakozását az ICC-hez. Schiffer szerint azonban

Ugyanakkor két súlyos hiányosságra is felhívta a figyelmet. Egyrészt, noha szerinte valóban igaz, hogy az ICC politikai eszközzé vált, nemcsak a bíróságra igaz ez a jelenség, hanem tágabb értelemben a nemzetközi együttműködés különféle szervezeteire is. Schiffer András úgy véli, a globális progresszív hálózat hosszú évtizedek óta arra használja ezeket az intézményeket - így az európai intézményeket, az ENSZ-t és szakosított szervezeteit -, hogy saját politikai céljainak eszközei legyenek. Példaként említette a WHO "dicstelen szerepét" a Covid-19-járvány idején, amely büszkén hivatkozott arra, hogy milyen jelentős támogatásban részesül a Bill Gates Alapítványtól.

Schiffer úgy látja, hogy önmagában a kilépés nem elégséges válasz:

Felhívta a figyelmet arra, hogy a globalizáció korában az országok szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Ezért sem a globális nagyvállalatok szabályozása, sem az ökológiai válság megoldása nem valósítható meg hatékonyan nemzetközi együttműködés nélkül.

Schiffer András véleménye szerint az ICC-ből való kilépés nem Magyarország elszigetelődését jelenti, hanem inkább a nemzetközi intézmények sorsát sújtja, amelyeket a progresszív hálózatok vettek célba és manipulálnak. Megítélése szerint ezek az intézmények fokozatosan eltávolodnak eredeti céljaiktól, és a valódi nemzetközi együttműködés helyett a globális tőke érdekeit szolgálják. Ez pedig egy súlyos tragédiát jelent az emberiség számára.

Schiffer úgy véli, a nemzetközi együttműködés szervezeteinek alapvetően két fő feladatuk lenne:

Kiemelte, hogy az elszámoltatható kapitalizmus megvalósítása kizárólag a nemzetközi együttműködés révén lehetséges.

A Nemzetközi Büntetőbíróság politikai természetére szerinte nem is Netanjahu esete a legjobb példa, hanem az, hogy

Ahogyan megfogalmazta, hol tartózkodott az ICC, amikor az Egyesült Államok Jugoszláviát bombázta, vagy amikor Irak területére bevonult?

Számos puccsról tudunk, amelyekben a CIA vagy ahhoz kapcsolódó szervezetek érintettek voltak

- tette hozzá. Schiffer úgy vélekedett, hogy amíg az ICC nem lép fel az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság háborús bűneivel, illetve a guantánamói fogolytábor ügyével kapcsolatban, nehéz érdemben vitatni, hogy a bíróság "politikai eszközzé" vált.

A másik súlyos hiányosságnak azt tartja, bár igaz, hogy az ICC politikai eszköz a globális progresszív hálózat kezében, attól még tény marad, hogy Benjamin Netanjahu fellépése Gázában átlépte az univerzális emberi jogi normákat és nemzetközi jogi szabályokat. Schiffer hangsúlyozta,

Izrael önvédelmi jogát senki sem vonhatja kétségbe – hangzott el a nyilatkozatban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a népirtásra adott válasz nem lehet népirtás. A terrorizmus elleni küzdelem valóban csak akkor lehet eredményes, ha a gyökereit célozzák meg – tette hozzá. Szerinte ezek a gyökerek a különböző népcsoportok vagy régiók tartós és kilátástalan szegénységében, valamint a kizsákmányolásban rejlenek.

Schiffer András véleménye szerint...

"A palesztin népnek jogában áll az önrendelkezés" - emelte ki. Rámutatott arra, hogy Magyarországnak nemcsak történelmi tapasztalatai vannak, hanem létfontosságú érdeke is, hogy folyamatosan támogassa az őshonos kisebbségek önazonosságát és önrendelkezését, legyen szó akár palesztinokról, kurdokról vagy tibetiekről.

Sajnálatosnak tartotta, hogy Orbán Viktor figyelmen kívül hagyja ezt a kérdést, és "rendkívül aggasztó szerencsejátékot" űz a külpolitikában. Megjegyezte, hogy a Netanjahuval szembeni kritikátlanság, a kurdok ügyében Erdogannal szembeni hallgatás, valamint a tibeti és ujgur helyzet kapcsán Hszi Csin-pinggel való együttműködés mind hozzájárul a magyar diplomácia hitelességének csökkenéséhez. Ezzel szemben - tette hozzá - a székelyföldi autonómiával és a kárpátaljai magyarság fennmaradásával kapcsolatos ügyekben Magyarországnak következetes és megbízható nemzetközi álláspontot kellene képviselnie.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, vagy röviden ICC) 1998-ban alakult meg, ám működését csak 2002-ben kezdte meg. E különleges intézmény célja, hogy felelősségre vonja azokat az egyéneket, akik háborús bűncselekményeket, emberiesség elleni bűntetteket, népirtást, valamint 2018 óta az agresszióval kapcsolatos bűncselekményeket követtek el. Az ICC szerepe tehát kulcsfontosságú a nemzetközi jog érvényesítésében és a globális igazságszolgáltatás előmozdításában.

A joghatóság kiterjed azon állampolgárokra, illetve azokra a területekre, ahol bűncselekmények történtek, amennyiben az érintett állam ratifikálta az 1998-as Római Statútumot. Fontos megjegyezni, hogy még a nem tagállamok állampolgárai is felelősségre vonhatók, ha a bűncselekmény egy ICC-tagállam területén zajlott le.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa is kezdeményezhet vizsgálatot - erre volt példa Szudán (Darfúr) és Líbia esetében.

Jelenleg az ICC-nek 124 tagállama van, köztük Magyarország is. A tagságot szinte teljes Latin-Amerika, szinte minden európai ország, valamint az afrikai országok többsége és néhány ázsiai állam alkotja. Érdemes megemlíteni, hogy Magyarország az első Orbán-kormány idején, 2001-ben csatlakozott a Római Statútumhoz, és 2002 júliusától hivatalosan is tagja a nemzetközi bíróságnak.

Oroszország aláírta a statútumot, de soha nem lépett a ratifikálás szakaszába, végül 2016-ban hivatalosan is visszavonta az aláírását. Kína, India és Törökország szintén nem tagjai a bíróságnak. Izrael aláírta a statútumot, ám ezt soha nem ratifikálta, és 2002-ben nyilvánosan bejelentette, hogy nem tekinti magára nézve kötelezőnek. Ezzel szemben a Palesztin Állam 2015 óta tag, ami különösen érzékeny kérdés Izrael számára, mivel a Palesztin Hatóság folyamatosan követeli az izraeli háborús bűnök kivizsgálását. A közel-keleti országok jelentős része nem csatlakozott a bírósághoz.

Burundi volt az első nemzet, amely 2017-ben hivatalosan is elhagyta a Nemzetközi Büntetőbíróságot. Ezt követően a Fülöp-szigetek 2019-ben szintén kilépett, miután vizsgálat indult a Duterte-rezsim által vezetett drogellenes kampány miatt. Dél-Afrika 2016-ban jelezte, hogy el kívánja hagyni a bíróságot, de később meggondolta magát, így a mai napig tagja maradt a szervezetnek.

Az ICC-vel kapcsolatos kritikák között kiemelkedik a politikai elfogultság vádja, amelyet főként afrikai vezetők fogalmaztak meg. Emellett gyakran felmerül a végrehajtási eszközök hiánya is, hiszen a bíróság nem rendelkezik saját rendőrséggel, így az elfogások során az államokra kénytelen támaszkodni. Továbbá, a bíróság legitimációját gyengíti, hogy számos nagyhatalom — például az Egyesült Államok, Oroszország és Kína — távolmarad a folyamatoktól, ami tovább fokozza a bíróság körüli kételyeket.

Szerkesztőségünk a beszélgetés leiratának megalkotásához a Régens Informatikai Zrt. által forgalmazott, mesterséges intelligencián alapuló Alrite beszédfelismerő szoftverét alkalmazta.