Hamarosan új társakra talál a fehérvári Olimpiai Emlékmű, gazdagítva ezzel a város kulturális örökségét.
A legfrissebb kezdeményezések fővédnökségét Horváth Attila alkotmányjogász vette át, aki a középpontban áll. Mellette balról Tolcsvay Béla, a Kossuth-díjas énekmondó, míg jobbról az ötlet megálmodója, Kű Lajos látható.
Az utóbbi évek során a székesfehérvári Aranycsapat Alapítvány kiemelt célja az 1952-es Helsinki Olimpia legendás magyar hőseinek méltó emlékének megőrzése volt. Ennek érdekében 2022 októberében ünnepélyes keretek között avatták fel Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész lenyűgöző alkotását az Olimpiai Park szívében. Emellett fontosnak tartották, hogy az 1952-es olimpián elért páratlan magyar teljesítmény is megfelelő elismerésben részesüljön, így a Magyar Örökség-díj kitüntetettjei közé került. E díj ünnepélyes átadása pedig tavaly nyáron zajlott le, hangsúlyozva a magyar sporttörténelem eme kiemelkedő pillanatait.
Az ünnepélyes avatás óta a helyszín folyamatosan vonzza a közélet, a művészet és a sport kiemelkedő alakjait. Csókay András idegsebésztől kezdve Kozma Imre atyán, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elhunyt alapítóján át egészen Schmitt Pál korábbi köztársasági elnökig sokan megtisztelték látogatásukkal az új emlékhelyet. Legutóbb Horváth Attila jogtörténész és alkotmányjogász volt az alapítvány vendége, aki örömmel vállalta a legfrissebb törekvések fővédnökségét. Az Olimpiai Emlékmű szomszédságában ugyanis szoborpark létrehozása van tervben, amely a jövőben mellszobrokkal gazdagítaná a tájat. Ezek a szobrok különösen azoknak a sportolóknak az emlékét idézik majd fel, akik magyar színekben más országokban versenyezve nyerték el az olimpiai aranyérmet. Az Olimpiai Parkot padokkal, növényzettel és tájékoztató táblákkal tervezzük kiegészíteni, hogy a városba érkezők, a pihenésre vágyók és a fiatalok számára még vonzóbbá tegyük ezt a különleges helyszínt.
A szoborpark első két alkotása Szabó Katalint és Francia Zsuzsannát ábrázolja, avatásuk rövidesen megtörténhet. Szabó Katalin története egy kicsit a sportpolitikai ellentmondások története is. Az 1980-as moszkvai után az 1984-es Los Angeles-i olimpiát is sok ország bojkottálta, hiszen a szovjet blokkhoz tartozó országok túlnyomó része nem vett részt az amerikai nyári játékokon. Magyarország sem képviseltette magát, Románia azonban ott volt Los Angelesben, és kimagaslóan szerepelt, az Egyesült Államok mögött az éremtáblázat második helyén végzett. Keleti szomszédunk legeredményesebb olimpikonja Ecaterina Szabo, azaz Szabó Katalin lett. A zágoni születésű tornász esélyesként utazott volna a játékokra a bojkott nélkül is, ám így még nagyobb reményekkel vághatott neki a versenyeknek, végül négy aranyéremmel a nyakában térhetett haza. A szerenkénti döntők során nem talált legyőzőre talajon, gerendán, valamint ugrásban sem, és csapatban is Románia ért fel a csúcsra. Szabó Katalin bár még rengeteg szép sikert érhetett volna el, a politika újra beleszólt a pályafutásába. Los Angeles után egyre kevesebb versenyen hagyták indulni, mivel a nővére el akarta hagyni az országot, végül 1987-ben felhagyott a profi sporttal. Jelenleg Párizsban él.
