Trump táborában feszültséget generált az Irán ellen végrehajtott támadás, azonban a keletkezett részek még mindig orvosolhatók.
Donald Trump a washingtoni Fehér Ház titkos szolgálati központjában, a Helyzetteremben tartózkodik 2025. június 21-én, amikor Irán ellen katonai műveletek indulnak - Fotó: Fehér Ház / AFP.
Nem szeretném Hirosimát vagy Nagaszakit példaként említeni, de a helyzet lényegében hasonló volt – véget vetettek a háborúknak. Ez a lépés lezárta az (iráni-izraeli) konfliktust is. Ha nem támadtuk volna meg a nukleáris létesítményeket, valószínűleg még mindig harcban állnának egymással.
Ritka pillanat, amikor egy politikus cselekedete azonnal beírja magát a történelem lapjaira, de Donald Trump ezt tette, miután Irán bombázására adott parancsot. Az iráni iszlamista rezsim atomlétesítményeinek amerikai támadása régóta a levegőben lógott; a múlt héten Trump még két hét türelmi időt ajánlott Teheránnak, hogy hajlandó legyen tárgyalni. Ám nem várta meg, hogy akár egy hét is elteljen, és váratlanul, egy éjjeli akció keretében csapást mért olyan eldugott nukleáris létesítményekre, mint Fordó. Az akcióra válaszul Irán rakétatámadással reagált a katari amerikai légibázis ellen, de a támadást az amerikai és katari légvédelem sikeresen elhárította.
Újabb ütésváltás már nem volt Irán és az Egyesült Államok között, megkezdődhetett az amerikai kormány sikerkommunikációja. Azonban már előzetesen nagy vita kísérte Amerikában azt, hogy az ország beavatkozzon-e egy újabb közel-keleti konfliktusba, valamint hogy Trumpnak egyáltalán van-e joga ehhez, kikerülheti-e a törvényhozást. A demokrata ellenzék eleve bírálta a támadást - bár itt is akadtak támogatók. Érdemes megemlíteni a progresszív tábor ikonját, az iráni háborút eleve ellenző Bernie Sanders vermonti szenátort, akit egy nyilvános beszéde közben értesítettek a támadásról, amire így reagált:
Tim Kaine demokrata szenátor egyébként a bombázás előtt benyújtott egy javaslatot arról, hogy a csapásokat kongresszusi jóváhagyáshoz kössék. Ehhez még republikánus szenátorokat is sikerült meggyőzni, bár így is kérdéses, meglett-e volna a szükséges 51 szavazatos többség. A történelem túllépett a javaslaton, a bombázás után visszamondták. A képviselőházban egyébként az egyik leghangosabb támogatója Thomas Massie republikánus képviselő volt. Végül a demokrata döntéshozók kiharcoltak egy szenátusi beszámolót az iráni akcióról csütörtökre, aminek a vége az lett, hogy a republikánus szenátorok megnyugodva, elégedetten távoztak, a demokraták szerint ugyanakkor sok kérdés maradt nyitva.
A Trump által népszerűsített Make America Great Again (MAGA) mozgalom tagjai elképedve figyelték az eseményeket. Az Axios június 24-én arról számolt be, hogy Trump kampányígérete az volt, hogy elkerüli, hogy Amerikát újabb végtelen háborúkba vonja. Ennek ellenére Irán megtámadása már a levegőben lógott, és végül meg is valósult. Sok MAGA-hívő számára ez egy határvonalat jelentett, és többen elárulásként értékelték a helyzetet, különösen miután Trump ahelyett, hogy az Egyesült Államok nevét használta volna, Iránra utalva tette közzé véleményét a rezsimváltás szükségességéről, majd a kijelentését a "MIGA!!!" felkiáltással zárta. Ezt követően újabb meglepetés érkezett: Trump bejelentette, hogy a támadás sikeres volt, és a jövőben a diplomáciai megoldásokra kíván összpontosítani, így a rendszerváltás kérdése háttérbe szorult.
Az Axios hírportál beszámolója szerint Marjorie Taylor Greene, a republikánusok egyik legszélsőségesebb képviselője, kifejezte véleményét az aktuális hadjáratról, amelyet szerinte csupán a neokonzervatívok, háborús uszítók és hadiipari vállalatok érdekében indítottak. Greene úgy véli, hogy ezek a csoportok a MAGA mozgalom számára ellenségesek, és sosem támogatták Trumpot. Az X közösségi platformon azt is megosztotta, hogy Trump nem egy király, a MAGA pedig nem egy kultusz, hangsúlyozva, hogy ő saját, független véleménnyel rendelkezik. Az Axiosnak adott interjújában Greene megerősítette Trump iránti támogatását, és elmondta, hogy őt is ugyanolyan célokkal választották meg, mint az elnököt, gratulálva neki a békéért folytatott harcához.
A képviselő korábban Steve Bannonnak a War Room podcast műsorában kijelentette, hogy a bombázás következtében egy amerikai sem fog nyugodtan aludni. Emlékeztetett arra, hogy a külügyminisztérium figyelmeztetést küldött a külföldön tartózkodó amerikai állampolgároknak, míg az Izraelben élő honfitársai pánikban vannak. "Amerikaiak világszerte komolyan elgondolkodnak azon, hogy ez már a III. világháború előjele-e" - idézte Greene-t a Hill.
Joe Rogan, a jobboldali brókultúra ikonikus podcastere, június 24-én egy érdekes beszélgetésre ült le Bernie Sanders szenátorral, aki a demokrata progresszív szárny egyik meghatározó alakja. A diskurzus során meglepően sok közös pontot találtak, különösen az Irán elleni háborút illetően. A Daily Beast hírportál szerint Rogan rámutatott, hogy "az egész MAGA-mozgalom jelenleg nagyon megosztott, részben azért, mert az emberek arra szavaztak, hogy elkerüljék a háborút". Hozzátette, hogy Trump megválasztása óta már legalább hat hónap telt el, és a helyzet máris háborús környezetbe került.
Sanders sűrű bólogatása és egyetértése közepette Rogan felhozta Thomas Massie republikánus képviselőt is, aki "alkotmányellenesnek" minősítette, hogy Trump a kongresszus megkérdezése nélkül indított támadást. Trump erre letámadta Massie-t is, mondván a képviselő "nem MAGA", és a lemondatására szólított fel. Rogan szerint az elnök ezzel akaratlanul is felhívta a figyelmet Massie gondolatára, ami így több támogatóra találhat. Roganról megemlíti még a Beast, a bevándorlási hatóság, az ICE - Los Angelesben zavargásokba torkolló - letartóztatásait is kritizálta korábban.
Steve Bannon, Trump első ciklusának meghatározó alakja, szintén kritikát fogalmazott meg az iráni beavatkozással kapcsolatban. Bannon éles szavakkal bírálta a Fox News jobboldali csatornát, hangsúlyozva, hogy a Fox lelkesen támogatja Izrael háborús törekvéseit. Az iráni akciót ellenezte több neves jobboldali véleményformáló is, például Alex Jones és Candace Owens, akik szintén kifejezték aggodalmukat a helyzet kapcsán.
A MAGA egyik hangos frakciója egyre inkább támadja Izraelt is - írja az Independent. Tucker Carlson jobboldali műsorvezető már kezdetben azon az állásponton volt, hogy az USA-nak hagynia kéne Izraelt, hogy "megvívja a saját háborúit". Bannon is megkérdőjelezte az amerikai-izraeli szövetséget youtube-os műsorában, Greene pedig jelezte, nem kéne az atomhatalom Izraelért harcolnia Amerikának, vagy akár fegyverekkel támogatnia őket. Theo Von komikus-podcaster egyenesen azt mondta: "Most úgy érezni, Izraelnek dolgozunk." Az influenszer Tim Dillon pedig a palesztinbarát egyetemisták letartóztatását kritizálta az amerikai campusokon, feltéve a kérdést, Amerika vajon Izrael parancsait követi-e. Ami érdekes az Independent szerint, hogy eddig a demokratákra volt jellemző az Izraeltől való elfordulás, de már a republikánus táborban is érezhetően csökken a szimpátia.
A MAGA-tábor tagjai többségében Trump kiszámíthatatlanságát emlegették a legutóbbi események kapcsán, és elfogadták az elnök álláspontját. "Ismerem az embert, és bízom benne" - nyilatkozta Charlie Kirk, a MAGA-aktivista, még múlt vasárnap. Kirk az irániak alulról jövő forradalmát támogatta, amelynek célja, hogy maguk vegyék kezükbe a kormányzást. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a "teátrális" iráni válaszlépés Katarra lehetőséget ad az Egyesült Államoknak a háborúzástól való távolmaradásra. A csapás előtt Kirk a jobboldali táboron belüli feszültségekről beszélt, de később már a csapások "precizitását" méltatta. Az X-oldalán, a Washington Post hírei szerint, azt írta: "a világnak nincs vége".
Egy másik jobbos aktivista, Jack Posobiec is hasonlóan módosított az álláspontján. Eleinte azt mondta, "katasztrofálisan megosztaná a Trump-koalíciót", utána pedig hogy az egész csapás csak az atomprogramról szólt, Trump konzisztensen állítja, hogy nem akar rezsimcserét Iránban. Az Axios idézte Rogan O'Handley influenszert, aki szerint a rendszerváltás emlegetése Trumptól csupán a pszichológiai hadviselés része volt Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető felé. Lindsey Graham republikánus szenátor az X-en szintén támogatásáról biztosította hétfőn Trumpot.
Ken Slabaugh-t, a légierő egy veteránját idézte a republikánus szavazókat szondázó AP, aminek a férfi azt mondta, "100 százalékban támogató" a légicsapásokkal kapcsolatban. Vasárnap arról beszélt a Whiteman Légibázisnál - ahol az Iránt is támadó B-2-es bombázók állomásoznak -, hogy világos volt, a tárgyalások nem vezetnek eredményre, Trumpnak lépnie kellett. És ő pont ezt a lépést várta az elnöktől.
Denny Bayer, a Nemzeti Gárda veteránja, az AP-nek nyilatkozva kifejezte meglepetését a légicsapás kapcsán, és hangsúlyozta, hogy Trump "globális békét kíván". A 72 éves férfi úgy véli, hogy az irániaknak 60 napos határidőt adott a megegyezésre, de ők végül nem fogadták el az ajánlatot. Stacey Roles, egy virginiai Trump-támogató, az ügynökségnek elmondta, hogy Trump döntése helyes volt, és továbbra is mögötte áll. Pam Pollard, Oklahomából, azt hangsúlyozta, hogy a világ többsége támogatta az amerikai akciót, mivel Irán terrorista tevékenységeket folytatott a térségben, és "Trump elnök nem az a típus, akit terrorizálni lehet". Floridából Bill Cantle hozzátette, hogy Trumpnak "be kellett fejeznie a munkát", amit nem lehetett "félkészen hagyni".
Laura Loomer trumpista aktivista viszont fejeket követelt a Post szerint. Azt mondta, hogy majd letesz Trump asztalára egy listát azokról az influenszerekről, akik tiszteletlenek voltak az elnökkel, "vesse őket a busz elé". Az összeeskűvés-elméletekre fogékony Loomer szerint sok demokrata és "Trump-gyűlölő" csatlakozott a MAGA-mozgalomhoz a 2024-es kampány során. A Fehér Ház ezt másként gondolta, több, háborúellenes jobbos megmondóembernek teret adtak, Bannont és Kirköt a Fehér Házba is meghívták.
Trump az Irán elleni beavatkozással érzékeny területre lépett a háborúellenes MAGA-táborban, ami eddig példátlan törést okozott a mozgalom történetében. Az Axios jelentése szerint a belső feszültségek nem az elnök személyét célozzák, így Trump mítosza érintetlen maradt. Közben a New York Times már az intervenció előtt néhány nappal arról számolt be, hogy a trumpista táboron belül heves viták folytak arról, ki is számít igazi MAGA-szurkolónak: azok, akik a külföldi katonai beavatkozás mellett állnak, vagy azok, akik elutasítják azt. Trump, úgy tűnik, nem tulajdonított nagy jelentőséget a belső nézeteltéréseknek, hiszen számára az alapelv az, hogy ami az ő akaratából származik, az a helyes. A múlt héten a Fehér Házban újságíróknak azt mondta, hogy vannak, akik örömmel fogadják a beavatkozást, míg mások nem, de ez a sokszínűség nem zavarja őt.
"Jelentős aggodalom fogalmazódik meg a MAGA táborán belül" - nyilatkozta a Hillnek egy volt tisztviselő, aki Trump első kormányában töltött be szerepet, a hét elején. Trump rezsimváltással kapcsolatos utalásai feszültségeket gerjesztettek a táborban, különösen azért, mert a külpolitikai irányvonalat a keményvonalasok kezébe adta. A New York Magazine cikkében múlt vasárnap kiemelték, hogy Trump, J. D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter mindannyian próbálták eloszlatni azokat a félelmeket, miszerint a kialakult helyzet háborús konfliktusokhoz vezethet. Vance vasárnapi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy "nem áll érdekünkben" katonai beavatkozást végrehajtani Iránban. A cikk szerint a trumpi külpolitika alapelve az lett, hogy az Egyesült Államok nem avatkozik be más országok belügyeibe, elkerüli a külföldi kalandokat, ugyanakkor bármilyen ellenséges cselekedet esetén hathatós válaszadásra készül.
Tucker Carlson, a régimódi, háborús héja vonalhoz tartozó jobboldali médiaszemélyiség, és Ted Cruz szenátor éles vitája világosan rávilágított a hagyományos konzervatív nézetek és az újabb MAGA-bázis közötti feszültségekre a konfliktussal kapcsolatban. Ez a diskurzus nem csupán a politikai vélemények ütközését mutatta be, hanem a konzervatív táboron belüli mélyebb törésvonalakat is feltárta.
Carlsonnak nem jött rosszul az elhíresült Cruz-vita. A CNN a YouTube heti podcast sorrendje alapján azt írta csütörtökön, a Tucker Carlson Show az ötödik helyre ugrott fel úgy, hogy májusban még csak a tizennyolcadik volt. A Spotifyon a teljesítménye a második helyig röpítette. A CNN emlékeztet, Cruz mellett a Fox Newsnál - Carlson előző munkahelyénél, ahonnan őt elbocsátották - dolgozó Mark Levinnel is komoly vitája volt Carlsonnak korábban arról, meddig mehet el az Egyesült Államok Iránnal szemben.
Az amerikai katonai beavatkozásról már közvélemény-kutatások is napvilágot láttak. Az AP jelentése szerint a Quinnipiac Egyetem szerdán közzétett felmérése alapján a regisztrált republikánus szavazók 80%-a támogatta az akciót, míg a demokraták körében 75%-os ellenállás mutatkozott. Összességében a válaszadók körülbelül fele a légicsapások ellen foglalt állást, míg a másik fele támogatta azokat. A republikánusok 80%-a úgy véli, hogy az akció biztonságosabbá teszi az országot, míg a demokraták hasonló arányban azt gondolják, hogy a helyzet ezzel éppen ellenkezőleg, még inkább veszélyessé válik.
Sokatmondó azonban, hogy 10-ből 8 amerikai választó fél tőle, hogy háborúba keveredik az Egyesült Államok.
Az AP legfrissebb jelentése szerint a Fox News által végzett felmérés, amely Izrael Irán elleni támadásának kezdeti szakaszában készült – még az Egyesült Államok belépése előtt –, azt jelzi, hogy a regisztrált szavazók 80%-a komoly aggodalommal figyeli az iráni nukleáris programot.
Csütörtökön az NBC News Decision Desk Poll közzétett egy felmérést, amelyből kiderült, hogy az amerikai felnőttek 45%-a ellenzi az Irán ellen irányuló légicsapásokat, míg 38%-uk támogatja azokat, 18%-uk pedig nem foglalt állást. A politikai hovatartozás alapján éles eltérések mutatkoznak: a demokraták körében 77% ellenzi a csapásokat, míg a republikánus szavazók 78%-a helyesli Trump gyors légiháborús intézkedéseit. Az független, nem pártfüggetlen szavazók között 45% ellenszenvének adott hangot, 21% támogatja a lépéseket, míg 34% semleges álláspontot képvisel.
Az NBC felmérésének még érdekesebb része, hogy külön is megkérdezte az újvonalas MAGA-szimpatizánsokat, és a régivágású republikánus szavazókat az iráni csapásokról. Az ezt erősen támogatók a MAGA-tábor 70, a klasszikus tábor 49 százalékát tették ki. A valamelyest támogatóknál már az utóbbiak voltak 23:14-es arányú többségben, a nagyon ellenzők között pedig 12:4 százalék volt az arány.
Hogy mi legyen a továbbiakban, arról az amerikaiak 60 százalékának határozott véleménye van: ha alig sérült az iráni atomprogram, folytatni kell a csapásokat. A 60-ból 26 százalék ráadásul a szárazföldi csapatok bevetését sem zárná ki. A felmérés megemlíti, a demokratáknál inkább a progresszív szárny ódzkodik az újabb katonai szerepvállalástól Iránban. Mindenesetre az amerikaiak 78 százaléka tartott a hétfő és szerda közt készült felmérés szerint a konfliktus eszkalálódásától.
Az NBC rákérdezett még arra, a kongresszusnak kellett-e volna engedélyezni az amerikai csapásmérést. Az amerikaiak 60 százaléka szerint igen, ugyanakkor a republikánusok csupán 19, viszont a demokraták 92 százaléka mondott erre igent.
Matt Gorman, a republikánus stratégák egyik vezető alakja, a Washington Postnak adott interjújában kifejtette, hogy a belső nézeteltérések nem fognak hatással lenni Trump népszerűségére. Véleménye szerint csupán néhány kongresszusi tag fejezte ki nyíltan kritikáját a támadással kapcsolatban, és megjegyezte, hogy "a helyzetet sokkal súlyosabbnak állítják be, mint ami valójában". Andrew Kolvet, Kirk szervezetének szóvivője hozzáfűzte, hogy teljesen természetes, ha egy ilyen katonai akció előtt vita alakul ki, és ez nem a rendszer hibáját jelzi.
