Remegett és zokogott a veszprémi apósgyilkos, mintha az őrület álarcát magára öltve próbálta volna eltitkolni igazi énjét.

Bácsi Géza brutális cselekedete 1924-ben hatalmas felháborodást váltott ki az egész országban. A veszprémi apósgyilkos története olyan sokkoló esemény, amelyet a korabeli sajtó részletesen dokumentált. Emlékezzünk vissza erre a megdöbbentő esetre, amely mély nyomot hagyott a közvéleményben és sokak életében.

November első napjaiban sorra futottak be a budapesti Az Ujság szerkesztőségébe telefonon diktált helyszíni jelentések a korabeli Veszprémből. A hírek szerint Bácsi Géza, a veszprémi hírhedt apósgyilkos, akinek neve örökre összefonódott a város sötét legendáival. A helyiek számára már-már mitológiai figurává vált, akinek történetei a fülükben élnek, és a kávéházak sarkában suttognak. Géza tettei a félelem és a rejtély ködébe burkolóznak, és sokan még ma is óvatosan emlegetik a nevét, mint egy régi, elfeledett rémálmot, amely bármikor visszatérhet. Veszprém utcáin sétálva érdemes odafigyelni a falakra, mert talán a titkok, amiket ő hagyott maga után, még mindig ott bújkálnak a múlt árnyai között. revolverrel megölte Angeli Mártont, és anyósára is rálőtt. Megszólalt a rendőrkapitány, a vizsgálóbíró, a királyi ügyész és a védelem - az egész országot lázban tartotta a bűntény híre. Most, 101 évvel később a korabeli cikkek megdöbbentő részleteit idézzük fel.

Bácsi Géza, a veszprémi hírhedt apósgyilkos, akinek neve örökre összefonódott a város sötét legendáival. A helyiek számára már-már mitológiai figurává vált, akinek történetei a fülükben élnek, és a kávéházak sarkában suttognak. Géza tettei a félelem és a rejtély ködébe burkolóznak, és sokan még ma is óvatosan emlegetik a nevét, mint egy régi, elfeledett rémálmot, amely bármikor visszatérhet. Veszprém utcáin sétálva érdemes odafigyelni a falakra, mert talán a titkok, amiket ő hagyott maga után, még mindig ott bújkálnak a múlt árnyai között.

Veszprém 1924 őszén egy rendkívüli és sokkoló esemény színhelyévé vált. A városban pánikhangulat uralkodott, a lakosok izgatottan várták a fővárosi lapok híreit, hogy fényt derítsenek a rejtélyre. Ezt az ügyet a Horthy-korszak legmegdöbbentőbb vidéki bűneseteként tartják számon; a gyilkos, Bárdy Géza neve mára sokak számára ismertté vált. Az Újság tudósítója 1924. november 6-án megjelent cikkében így indította beszámolóját:

Bácsi Gézáné tudhatott férje tervéről?

A rendőrség éjjeli órákon át tartó kihallgatásokat folytatott, hogy feltárja az igazság rejtélyeit. A házban élő Körmendi István és Ilona tanúvallomása szerint Bácsi Gézáné Angeli Katinka, férjével vívott heves összetűzés közepette, kétségbeesetten próbálta lefogni a férfit, aki éppen nevelőszülei ellen indult támadásra. Később Miklós Aladár főszolgabíró tanúkat hívott, hogy bizonyítsa: az asszony tisztában volt a férje szándékaival. A tragikus esemény után, gyermekét felemelve, a szívszorító kiáltás hagyta el ajkát:

Megdöbbentő információk látottak napvilágot a gyilkos hátteréről.

Dr. Felméry Gyula, a vizsgálóbíró, úgy véli, hogy Bácsi Géza kezdetben elismerte a bűnét, de később heves ellenállásba kezdett, amely során láthatóan remegett és könnyek között tagadta a vádakat.

- folyamatosan mormolta a cellában, miközben nyugtatót juttattak a szervezetébe. A vallomások és az érzelmek szélsőséges megnyilvánulásai egyre zűrzavarosabbá formálták a kihallgatás menetét. Az akkori újságok így emlékeztek vissza a tettes pszichés összeomlására:

- Az őrültség látszatának színlelésével próbálta elkerülni a felelősségre vonást. A hatóságok orvosi felügyelet alá helyezték, és a vizsgálóbíró, valamint a királyi ügyész egyetértettek abban, hogy viselkedése a Froreich-gyilkosság elkövetőjének módszereit igyekezett lemásolni.