Egy ukrán drón erdőtüzet gyújtott Putyin Szocsi közelében található palotája mellett.

Az orosz elnök "dácsájaként" ismert nyaralópalota 2010 óta a politikai botrányok középpontjában állt, ám azóta a figyelem fokozatosan elhalványult, és a téma egyre inkább a feledés homályába merült.

Szerda este egy lezuhant ukrán drón maradványai okoztak erdőtüzet, nem messze Vlagyimir Putyin Fekete-tengeri rezidenciájától – tájékoztatták a hatóságok. A tűz kezdetben 3,000 négyzetméternyi területet érintett, de a Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma később arról számolt be, hogy a lángok végül már 32,000 négyzetméterre terjedtek el.

A nap során az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy éjszaka a légvédelmi rendszerek összesen 18 ukrán drónt semmisítettek meg a régió fölött, míg a Fekete-tenger térségében további 22 drónra csaptak le.

A tűzvész miatt több ember rekedt a partvonal közelében, akiknek evakuálására mentőhajót riasztottak. Alekszej Bogodisztov, Gelendzsik polgármestere szerint egy üdülőhelyet is ki kellett üríteni.

Jelenleg még nem világos, hogy az UAV a köztársasági elnök hivatalos rezidenciáját vette-e célba, illetve hogy a palota szenvedett-e bármiféle károsodást a drónművelet következtében.

Az ukrán dróntámadások jelentős hatással voltak az orosz elnök utazási szokásaira. Nagyrészt leállt a Szocsiba tartó utazásokkal, ami korábban az egyik leggyakoribb célja volt. Egy forrás, aki személyesen ismeri Putyint, a Proekt újságíróinak elmondta, hogy ez a biztonsága miatti aggodalmaknak köszönhető.

Az IStories beszámolója szerint a tűz helyszíne mindössze négy kilométerre található Putyin rezidenciájától. A 7,000 hektáros birtok az Oroszországi Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB) tartozik. Az orosz hatóságok többször is tagadták, hogy az ingatlan Putyiné lenne.

Az orosz köznyelvben a "dácsa" kifejezés egy olyan nyaralót vagy hétvégi házat takar, amely gyakran egy kisebb kerttel is rendelkezik. Ezen a helyen nem csupán pihenni lehet, hanem zöldségeket és gyümölcsöket is termesztenek. A szó eredete a дать ("adni") igére vezethető vissza. A 17-18. század folyamán a dácsa elnevezést azokra a kisebb birtokokra használták, amelyeket a cár hűséges udvaroncainak ajándékozott.

A szovjet korban a "dácsa" tömegesen elterjedt, amikor sok állampolgár kapott kisméretű telket, általában 600 négyzetméter körül. Nem kell tehát rosszindulat ahhoz, hogy az orosz elnök dácsáját palotának nevezzük.

A "Putyin-palota" története egészen 2010-ig nyúlik vissza, amikor Szergej Kolesnyikov üzletember bátorsággal teli nyílt levélben fordult Dmitrij Medvegyev akkori elnökhöz. Ebben a levélben felfedte a költségvetési forrásokból finanszírozott hatalmas építkezést, amelyet Putyin miniszterelnök környezete irányított. Az épület létezése azóta is heves vitákat generál, és a hatalommal való visszaélés vádjait veti fel.

2021-ben, az azóta tragikusan elhunyt Alekszej Navalnij, a híres ellenzéki politikus, és a Korrupcióellenes Alapítvány (FBK) bemutatta a "Putyin Palotája: a világ legnagyobb vesztegetési története" című dokumentumfilmet. Ez a film olyan hatalmas népszerűségnek örvendett, hogy a YouTube-on több mint 100 millió ember tekintette meg. A filmben a palota egy dollármilliárdos korrupciós hálózat termékeként jelenik meg, tele extravagáns és felesleges luxus elemekkel, mint például jégpalota, kaszinó, helikopterleszálló és még alkoholfinomító is.

A bemutató egykor hatalmas felháborodást keltett Oroszországban, ám az idő múlásával fokozatosan elvesztette a figyelem középpontját. A palota létezése immár szervesen beépült az orosz politikai táj látványos elemei közé.

A 2024-es visszatérő vizsgálat során kiderült, hogy az FBK és a Proekt közös munkájának eredményeként rejtett kamerák rögzítették a palota legújabb belső díszítéseit. Az új berendezés mellett feltűnnek a történelmi csatatémák, szent ikonográfiák, valamint egy kápolna, ami a „nemzeti konzervativizmus” irányába történő ideológiai elmozdulás szimbolikus jele lehet.