Indul a lenyűgöző podcast-sorozat, amelyben a magyar rádiózás ikonikus alakjaival találkozhatunk! Fedezd fel a varázslatos történeteket és kulisszatitkokat, amelyek mögöttük állnak, és merülj el a rádiózás izgalmas világában!
A podcastek népszerűsége folyamatosan emelkedik, ami világosan jelzi a közönség egyre nagyobb érdeklődését a szóbeli tartalmak iránt. Ezzel a folyamattal a rádióknak is lépést kellett tartaniuk, és adaptálniuk kellett magukat a változó igényekhez. Erről a témáról beszélgetett Jáksó László és Várkonyi Attila a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete (RAME) jubileumi podcast-sorozatának nyitó adásában.
A "Rádió 100" húsz epizódon keresztül, sztárvendégekkel és ismert rádiós személyiségekkel mutatja be az idén százéves hazai rádiózás fejlődését - különös tekintettel a hazai kereskedelmi rádiózás kialakulására. A műsor támogatója a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amelynek online csatornáin hetente jelentkezik majd új epizóddal a sorozat.
A podcast-sorozat nyitó epizódjában Jáksó László és Várkonyi Attila a magyar kereskedelmi rádiózás korai éveit idézték fel, miközben a kilencvenes évek két meghatározó piaci csatornáját, a Danubiust és a Juventust hasonlították össze. A beszélgetés során a vendégek megosztották az azóta szerzett tapasztalataikat, és részletesen beszéltek a rádiózás világában bekövetkezett változásokról, a csatornák alkalmazkodási stratégiáiról, valamint saját műsorvezetői élményeikről, amelyek során számos érdekes anekdotát is elmeséltek.
Várkonyi Attila a kereskedelmi rádiók "berobbanásával" kapcsolatosan emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás utáni években, 1994-től kezdődően, a politikai átalakulások révén számos külföldi vállalat bukkant fel Magyarországon. Ezek a cégek dinamikus marketingstratégiával próbálták meghódítani a hazai piacot. Ekkoriban a Danubius és a Juventus rádió voltak a legfőbb reklámfelületek, amelyeket még jelentős áremelések ellenére is könnyedén meg tudtak tölteni hirdetésekkel a tőkeerős cégek. A rádiós műsorvezető felidézte, hogy 1994-ben a Juventus rádió auditált bevétele körülbelül 40 millió forint volt, míg a következő évben már meghaladta a milliárd forintot. Kalmár Tibor, a podcast házigazdája, érdekességképpen megjegyezte, hogy ebben az időszakban 1-2 millió forintból még lakást lehetett vásárolni Budapesten.
A műsorvezető a vendégeit valódi műfajteremtőként méltatta, hiszen Várkonyi Attila "Sztársáv" és Jáksó László "Jáksó HOT20" című műsora a maga idejében igazi újdonságnak számított, különleges élményt nyújtva a nézőknek. A médiaszakértő emlékeztetett arra, hogy Várkonyi Attila nemcsak stúdiókban, hanem külső helyszíneken is interjúkat készített sztárokkal, gyakran óriási tömegeket vonzva, például bevásárlóközpontok megnyitóin, ahol neves vendégek tűntek fel. Várkonyi Attila megosztotta, hogy sok programigazgató kezdetben a "Sztársáv" kudarcát jósolta, ám a műsor végül mégis sikeressé vált, mivel képes volt befogadható és hallgatható formában, ugyanakkor mélyreható beszélgetéseket kínálni.
Jáksó László saját, ikonikus műsorával kapcsolatban megosztotta, hogy rádiós műsorvezetőként nem igazán volt szoros kapcsolata a zenével, inkább a beszédre helyezte a hangsúlyt. Egy ausztrál programtanácsadó, Peter Sinclair inspirációja nyomán indított el egy zenei slágerlistás műsort, ahol a hallgatók körében legkedveltebb dalokat játszhatta el. Azonban Jáksó László nem állt meg a kapott ötleteknél: saját víziója alapján alakította át a koncepciót, így bár a legnépszerűbb zeneszámok kerültek adásba, a Jáksó HOT 20 nem csupán egy slágerlista lett, hanem a hazai rádiózás történetének egyik leginnovatívabb és legmegosztóbb kezdeményezése.
A podcast vendégei rámutattak arra, hogy a rádiózás világa egy időben a zenei tartalmakra helyezte a hangsúlyt, ám napjainkban úgy tűnik, hogy ez a tendencia megfordulni látszik. A beszédtartalmak aránya folyamatosan növekszik, ami mögött az áll, hogy a hallgatók egyre nagyobb igényt támasztanak az érdemi és tartalmas mondanivalók iránt. Várkonyi Attila megjegyezte, hogy egy "podcastes" korszak küszöbén állunk, ahol a rádiók is reagálnak az online beszélgetőműsorok egyre növekvő népszerűségére.
