Amerika néhány nap leforgása alatt a háború szélére sodródott – Oroszország elnöke segítségért folyamodik a latin-amerikai diktátornak, miközben Donald Trump bármikor megindíthatja támadását.

Venezuelai vezetők rendkívüli ülést kezdeményeztek az ENSZ Biztonsági Tanácsánál, Oroszország közvetítésével, hiszen aggodalmuk szerint az Egyesült Államok bármikor támadást indíthat ellenük. Donald Trump amerikai elnök jelentős mennyiségű katonai felszerelést csoportosított a latin-amerikai ország közelébe, hivatalosan a helyi drogkartellek elleni fellépés céljából. Azonban amerikai elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a térségben összpontosított katonai erőforrások jelentősen meghaladják a szükséges eszközöket egy ilyen jellegű misszióhoz.

Nicolas Maduro, Venezuela elnöke Oroszország támogatását kérte, és ennek érdekében levelet intézett Vaszilij Nebenzjához, Moszkva ENSZ-képviselőjéhez. A levélben Maduro az ENSZ Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását javasolja, hogy megvitassák az aktuális helyzetet.

Maduro szerint Donald Trump amerikai elnök szándéka, hogy agresszív lépéseket tegyen Venezuela ellen, és megkísérelje eltávolítani a hatalomból a jelenlegi caracasi kormányt.

A latin-amerikai elnök úgy látja: a fegyveres támadás bármelyik pillanatban megkezdődhet, ő úgy fogalmaz, hogy "nagyon rövid időn belül" inváziót indíthat az Egyesült Államok.

Maduro elsősorban azért tart egy nyílt támadástól, mert

A mögöttes indítékok nem változtak az elmúlt 26 év során, és továbbra is a következő célokat szolgálják az Egyesült Államok számára: törekvések a rezsim megváltoztatására és a Venezuela területén lévő gazdag természeti erőforrások megszerzésére.

- olvasható a Nebenzjának küldött levélben, melyet hivatalosan Samuel Moncada, venezuelai ENSZ-követ írt és adott át.

Oroszország szoros szövetségese Venezuelának, és a két ország között jelentős kereskedelmi és katonai együttműködés bontakozik ki számos kulcsfontosságú területen. Moszkva határozottan bírálta az Egyesült Államok katonai akcióit a venezuelai térségben, ezzel is kifejezve a venezuelai kormány iránti támogatását.

Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke, úgy tűnik, elkötelezetten törekszik arra, hogy béketeremtőként hagyja hátra magát a világtörténelem lapjain. Jelenleg a Nobel-békedíjra is pályázik, és a mai napra várják a végleges döntést e tekintetben. Az elnök igyekezete, hogy a világ békéjéért tett erőfeszítéseit elismerjék, nemcsak politikai célokat szolgál, hanem a történelmi öröksége szempontjából is kulcsfontosságú.

Az elnök karakteréhez képest nem lenne teljesen szokatlan, ha legalább egy korlátozott katonai akciót indítana, hiszen:

Ugyanakkor az is igaz, hogy néhány csempészhajó elfogásához csupán 2-3 kisebb hadihajóra és 1-2 vadászgépre lenne szükség.

Venezuelában az amerikai elnök ennél jóval szélesebb spektrumú erőforrást mobilizált.

A térségbe küldött Donald Trump eddigi lépései:

Bármilyen szempontból is vizsgáljuk, négy csónak kilövéséhez ez a katonai képesség kifejezetten eltúlzott.

Ezen kívül Trump is olyan kijelentéseket tett, amelyek szinte egyértelműen utaltak arra, hogy szárazföldi katonai akciókat terveznek:

Mostantól nem a tengerek hullámain érkeznek, így itt az ideje, hogy szárazföldi utakon keressük őket, hiszen mostantól a földet választják az utazásukhoz.

Ha az Egyesült Államok Venezuelában, a szárazföldi területeken végrehajtaná bombázásait a drogkereskedők ellen (és nem a nemzetközi vizeken, ahogyan eddig történt), akkor ez nemzetközi jogi szempontból a latin-amerikai ország megtámadásának minősülne. E függetlenül attól, hogy a célpontok bűnözők voltak-e vagy sem, ugyanis Caracas nem engedélyezte az Egyesült Államok számára, hogy katonai akciókat folytasson a saját területén. Ráadásul a venezuelai kormány kifejezetten felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyja el a térséget.

A Trump által Venezuela térségében felhalmozott katonai erő tényleg figyelemre méltó, de talán indokolatlanul optimista lenne azt gondolni, hogy az Egyesült Államok mindössze 1700 katonával kívánja megszállni a 28 milliós, 916 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, sűrű dzsungellel és hegyekkel tarkított latin-amerikai országot.

A legvalószínűbb forgatókönyv továbbra is az, hogy Trump rá akar ijeszteni Maduróra, hogy így csikarjon ki a szocialista vezetőből nagyobb, drogkartellek elleni fellépésre mutató hajlandóságot.

Ehhez a katonai fenyegetésnek hitelesnek és meggyőzőnek kell lennie.

Ennek ellenére a térségbe telepített katonai erőforrások elegendőek ahhoz, hogy...

Kétségtelen, hogy ilyen forgatókönyvek jelenleg is Donald Trump asztalán fekszenek, és egy korlátozott katonai beavatkozás lehetősége sem elhanyagolható.

Jelenleg úgy tűnik, hogy Trump első lépései között szerepelhet a tárgyalás a szorult helyzetbe került Maduróval. Elképzelhető, hogy a nyomásgyakorlás érdekében akár egy-két Tomahawk rakétát is bevet a térségben. Emellett nem zárható ki, hogy Donald Trump abban bízik, hogy az amerikai jelenlét a régióban felerősíti a venezuelai lakosság Maduróval szembeni ellenérzéseit, és ennek nyomán egy organikus ellenállás alakul ki az országban. Ezt az esetleges ellenállást pedig korlátozott amerikai katonai erővel is támogathatják.

A (limitált) invázió csak abban az esetben veszi kezdetét, ha az amerikai elnök meggyőződik arról, hogy Maduro nem hajlandó együttműködni, és hogy az Egyesült Államok gyors és egyértelmű győzelmet tud aratni.

Ahhoz, hogy a térségben valóban háború robbanjon ki, elengedhetetlen, hogy Venezuela is válaszcsapást mérjen, továbbá az Egyesült Államoknak jelentős számú katonai erőt kell átcsoportosítania a régióba.