Péter, a kisvállalkozó, egy váratlan és frusztráló adózási problémával szembesült: bár az állami hivatalok hibáztak, a következmények mégis őt sújtották.

Sorbanálló ügyfelek a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) központi ügyfélszolgálata előtt a IX. kerület Vaskapu utcában - Fotó: Róka László MTI bizományosi

Olvasónk, Péter, egy figyelemre méltó anomáliára világított rá, amely sok adózó számára keltett bosszúságot. A kafkai helyzet, amellyel szembesülnek, nem csupán frusztráló, hanem számos jogi vita is folyamatban van körülötte. Az emberek többsége azonban inkább túllépne a nehézségeken, és sokan végül úgy döntöttek, hogy kifizetik a tartozásaikat, csupán azért, hogy véget vessenek a folyamatnak.

Nézzünk egy kis múltba tekintést! A 2021-es üzleti évig az adóalanyok közvetlenül az önkormányzatokhoz nyújtották be helyi adóik megfizetésére vonatkozó bevallásaikat. A nagyobb városok saját elektronikus platformokkal rendelkeztek, ahol nyomon tudták követni, hogy ki milyen bevallást nyújtott be.

Egy idő után felmerült egy ötlet, amely első ránézésre logikusnak tűnt. Azonban a megvalósítás során különféle problémák adódtak. Az alapgondolat az volt, hogy a több telephellyel rendelkező nagyvállalatok – mint például közműszolgáltatók, bolthálózatok és távközlési cégek – számára megkönnyítsük a dolgukat, így ne kelljen minden egyes önkormányzathoz külön-külön bevallást benyújtaniuk. Ehelyett egyetlen, átfogó bevallásban rendezhessék ügyeiket.

A történetünk alapja tehát az, hogy 2023 óta a helyi adóbevallásokat az adóalanyoknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendszerén keresztül kell beadni az önkormányzatok felé. Ennek a technikai módja az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) rendszer. A bevallásnak a legtöbb esetben május 31-e a határideje. Ha valakinek az üzleti éve december 31-gyel végződik, ez a szabály, ha valakinek nem esik egybe az üzleti éve a naptári évvel, akkor mérlegfordulónap + 5 hónap a beadás határideje.

A vonatkozó jogszabály értelmében egy adóbevallási nyomtatvány verzióit 30 nappal a benyújtási határidő előtt már nem lehet módosítani. Mindazonáltal van egy kivétel: ha ezen időszak alatt változás történik az érintett adótörvényben, akkor a bevallási felületet is szükséges aktualizálni az új szabályoknak megfelelően.

A helyi adók vonatkozásában viszont ezt a szabályt...

A NAV sem 2023-ban, sem 2024-ben nem tudta teljesíteni az adózók elvárásait. Az adózók joggal bíztak abban, hogy a bevallási időszak előtti 30 napban nem lesznek jelentős módosítások, ám sajnos ez nem így alakult.

A pontos műszaki háttér ismerete nélkül nehéz megmondani, mi áll a jelenség mögött, de valószínű, hogy a NAV egy egységes bevallási nyomtatvány kidolgozására törekszik, amely minden önkormányzatot egyformán kezelne. Ugyanakkor az önkormányzatok adókulcsai és kedvezményrendszerei eltérhetnek egymástól, ami bonyolítja a helyzetet. Ideális lenne, ha egy település szabályainak változása nem eredményezne új verziót, de valamilyen oknál fogva a verziók folyamatosan módosulnak.

Ennek eredménye aztán egy csomó elutasítás lett. Hallottunk olyan esetet, hogy valaki május 28-án készítette be az ÁNYK rendszerébe a bevallásokat, majd május 29-én történt verzióváltás. Az adózó végül csak az utolsó nap, május 31-én küldte be a bevallását, de mivel azt még egy korábbi verzióban kezdte el készíteni, elutasították. Június 1-én ugyan pótolta immár az aktuális verzióban is a bevallást, de a határidő elmulasztása miatt így sem tudta érvényesíteni a kedvezményét.

Maga a NAV amúgy korábban a saját gyakorlatában rugalmas, életszerű eljárást folytatott. Amióta az ÁNYK rendszer létezik, ha bármikor egy bevallási időszak környékén volt verzióváltás, akkor - bár a NAV is mindig elutasította a nem aktuális verzióval készült bevallást-, csont nélkül befogadta a határidő után az új verziót. Vagyis automatikusan úgy tekintette azt, mintha határidőben teljesült volna. Nem kért igazolási kérelmet vagy bármilyen más indoklást, vagyis az ügyfeleknek nem kellett bírságot, adóvizsgálatot vagy más hátrányt elszenvedniük. Ennek oka talán az lehetett, hogy a NAV a rendszerekben látta, hogy volt korábbi verzióval határidőben megküldött bevallás, és így mindenki számára egyértelmű volt, hogy jogkövető adózói magatartásról van szó, pusztán technikai kérdés volt az egész.

Az általunk vizsgált ügyek során egy jelentős problémával szembesültünk: a NAV, amely csak „postásként” működik, nem továbbította az önkormányzatok felé azokat a bevallásokat, amelyek a saját rendszerén készültek, de nem a legfrissebb verzióval. Amennyiben a bevallás verziószáma nem a legfrissebb, a NAV egyszerűen elutasította a dokumentum továbbítását. Ennek következményeként a Fővárosi Önkormányzat nem tudta elfogadni a korábbi verzióban elkészített adóbevallásokat, hiszen ezek sosem érkeztek meg hozzá. (Bár lehet, hogy más településeken is tapasztaltak hasonló problémákat, mi főként fővárosi ügyekkel foglalkoztunk.)

Az utóbbi két év során számos adózó nem a legfrissebb verzióval, azaz a 22HIPAK és 23HIPAK bevallásokkal nyújtotta be helyi adóbevallását, ami miatt a NAV rendszere visszautasította ezeket a kérelmeket. Amennyiben az adózó nem figyelt fel időben erre az elutasításra, és nem küldte be a helyes verziót legkésőbb május 31-ig, akkor sajnos határidő-mulasztást követett el, amely komoly következményekkel járhat.

A határidő-mulasztás pont azokat a kis- és középvállalkozásokat érintette elsősorban negatívan, amelyek valamilyen kedvezményes módszer alapján szerették volna meghatározni a helyiadó-alapjukat. A törvényben a határidő be nem tartása jogvesztő, vagyis ha nem érkezett meg időben a bevallás, akkor nem lehetett a kedvezményes metodikával megállapítani az adó alapját. Ennek következménye pedig az, hogy akár jóval magasabb adókkal terhelik az érintett kkv-kat, mint amire jogosultak lennének.

Az nem igaz, hogy az adózónak ilyenkor már semmilyen lehetősége nincsen, be lehet adni 15 napon belül egy kérelmet, amiben lehet igazolni, hogy miért nem történt meg időben a bevallás. Ám - ahogy könyvelő forrásunktól hallottuk - ezt a lehetőséget elsősorban arra használták korábban a gyakorlatban, ha valaki igazoltan beteg volt és akadályoztatása miatt nem tudta időben megküldeni a bevallást.

Ezekben a helyzetekben viszont arról van szó, hogy nem az adózó követte el a hibát, hanem a hatóságok mulasztották el a szabályok betartását.

Sokan sajnos egyszerűen lecsúsztak a kérelem beadásának határidejéről. Péter esetében például az történt, hogy miután május 31-én a hibás verzió miatt elutasították a bevallását, június 1-jén elküldte a korrekciót. Ezt követően, június 19-én a fővárosi hivatal jelezte, hogy megkapták a bevallást, de a május 31-i határidő elmaradása miatt nem tudják érvényesíteni a kedvezményt. Péter azonnal írt az önkormányzatnak, hangsúlyozva, hogy az ő részéről minden határidőt betartott. A főváros válaszában azonban közölte, hogy ezt a beadványt igazolási kérelemnek tekintik, aminek 15 napos határideje lett volna, így sajnos már nem maradt lehetőség a helyzet orvoslására.

Csak egyetlen olyan esetről tudunk, amikor egy késlekedő adózó a sikeres igazolási kérése révén megoldotta a problémáját. Ehhez azonban elengedhetetlen volt, hogy időben értesüljön a felmerült nehézségekről.

A polgármesteri hivatal álláspontja szerint, melyet a Telexnek közölt, "az igazolási kérelem esetében a méltányossági jogkör gyakorlására nincs lehetőség, mivel a törvény ezt nem engedi meg. Ha a kérelem elkésett, azt érdemi vizsgálat nélkül, pusztán formai okok miatt elutasítják." Az önkormányzat védekezése az, hogy a szóban forgó ügy a NAV rendszeréhez kapcsolódik, és az adott bevallás nem jutott el hozzájuk időben, ezáltal nem tudták igénybe venni a kérdéses kedvezményt. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a NAV számára az érkeztetett bevallások láthatóak.

Bármilyen nézőpontból is vizsgáljuk a dolgot, egyértelmű, hogy egy hatósági hiba miatt a jogszabályokat betartó kisvállalkozók számára többlet adófizetési kötelezettség keletkezett. Azonban a helyzet orvoslására senki sem tesz lépéseket. Többször próbáltuk elérni a NAV-ot, írásban és telefonon is, de sajnos válaszokat nem kaptunk tőlük.

A panaszosok véleménye szerint az önkormányzatnak is jobban kellett volna cselekednie: ha valóban fontosnak tartja a károsultak helyzetét, akkor felvehette volna a kapcsolatot a NAV-val. Esetleg jelezhették volna, hogy „figyeljetek, tudomásunk van az ilyen esetekről, és jó lenne, ha megosztanátok velünk az érintettek adatait, hogy jobban átláthassuk a helyzetet”.

Vagyis valójában azért az önkormányzat is beült abba a kényelmes pozícióba, hogy ez nem a mi sarunk, hiába történt igazságtalanság, a szabályok alapján nem mi tudunk korrigálni. Ennek az az eredménye, hogy végül nem korrigál senki, pedig az érintett minisztériumhoz (Pénzügyminisztérium, majd jogutódja, a Nemzetgazdasági Minisztérium) is felértek az ügy csápjai.

A történet egy újabb figyelemfelkeltő példája annak, hogy noha a hazai gazdaságpolitikusok rendszeresen hangoztatják a kis- és középvállalkozások adóterheinek mérséklését, illetve a kedvező hitellehetőségek elérhetőségét, a valóságban egy rosszul strukturált folyamat következtében az állam nem vállalja fel a felelősséget. Ennek eredményeként sokan kénytelenek szembesülni a megnövekedett terhekkel, ami számos bosszúságot okoz számukra.

A történet során sokan találkoztak hasonló helyzettel, és hallottunk olyan esetről is, amikor valaki személyesen ígéretet kapott arra, hogy a NAV a jövőben fokozottabb figyelmet fordít erre a problémára, ami azt jelenti, hogy újabb ügyek már nem fognak keletkezni. Információink szerint az öntudatosabb adózók még mindig jogi vitákat folytatnak, de azok közül, akiknek csupán néhány tízezer forint volt a tét, valószínűleg sokan inkább csendben elfogadták a helyzetet.