A mesterséges intelligencia környezeti hatásait most már pénzügyi mutatókban is kifejezték, így mérhetjük a technológia levegőszennyezéséhez hozzájáruló költségeit.

Amerikai kutatók előrejelzése szerint az évtized végére az Egyesült Államokban az adatközpontok áramellátásából származó légszennyezés következtében 20 milliárd dolláros többletköltségek merülhetnek fel az egészségügyi rendszerben.

Kaliforniai kutatók új tanulmányukban arra figyelmeztetnek, hogy egy nagy nyelvi modell, mint például a Meta Llama 3.1, betanítása során olyan mértékű légszennyezés keletkezik, mintha egy személyautó tízezer alkalommal tenné meg az utat New York és Los Angeles között. E kutatás alapján a mesterséges intelligencia egészségügyi hatásainak összköltsége a következő hat évben akár 20 milliárd dollárra is rúghat. A szerzők ezt a tanulmányt az első olyan kutatásként emlegetik, amely közvetlen kapcsolatot mutat be az MI-fejlesztések és a légszennyezés között.

A becslések szerint az Egyesült Államokban 2030-ra évente 1300 ember halála köthető majd az asztmához, ami 36%-os növekedést jelentene a jelenlegi halálozási adatokhoz képest. A McKinsey előrejelzései alapján az évtized végére az ország villamosenergia-fogyasztásának 11-12%-áért az adatközpontok lehetnek felelősek, szemben a tavalyi 3-4%-kal. Eddig azonban csupán a vízfogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás hatásait elemezték, így a teljes környezeti hatás még további vizsgálatokat igényel.

A létesítmények működése közvetlenül is befolyásolja az egészségügyi helyzetet, hiszen az erőművek és az adatközpontokban üzemelő generátorok nitrogén-dioxid- és kén-dioxid-kibocsátása, valamint a tüdőbe mélyen behatoló, legfeljebb 2,5 mikrométer átmérőjű részecskék komoly aggodalomra adnak okot. Kutatók megállapították, hogy az mesterséges intelligencia fejlesztéseivel összefüggő villamosenergia-termelés eddig körülbelül 5,6 milliárd dolláros többlet közegészségügyi költséget jelentett, és a prognózisok szerint ez az összeg 2030-ra szinte négyszeresére emelkedhet.

Ez a téma gyakran nem kapja meg a megfelelő figyelmet a fenntarthatósági jelentésekben.

Összehasonlításképpen, ez több mint kétszerese lenne a szénalapú amerikai acélgyártásból származtatott közegészségügyi költségnek, és megfelelne a Kaliforniában közlekedő 35 millió autó kibocsátásának. A költségbecslést a tudósok egy állami szinten használt kockázatelemző eszköz segítségével végezték, ami segít pénzben kifejezni a betegségek vagy a korai halálozás hatásait, figyelembe véve akár a kihagyott iskolai és munkanapokat is.

A kutatás egyedülállósága abban rejlik, hogy a vizsgálat során nem csupán az adatközpontok tartalék energiaforrásaként szolgáló dízelgenerátorok környezetszennyezését elemezték, hanem az MI-csipek gyártása során keletkező légszennyezést is. Az eredmények alapján például kiderült, hogy Virginiában, amely világszerte az egyik legnagyobb adatközponti sűrűséggel büszkélkedhet, ezek a generátorok 200-600 földgázerőműnek megfelelő mennyiségű nitrogén-dioxidot bocsátanak ki. Ez a helyi légszennyező anyagok legfőbb forrásaként jelentős egészségügyi kockázatot hordoz magában a lakosság számára.

Ráadásul ahogy a Business Insider összefoglalója is kiemeli, a szennyezés nem ismeri az államhatárokat, és nem korlátozódik egy-egy kisebb területre. Emiatt a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a káros hatások aránytalanul sújtják a "gazdaságilag hátrányos helyzetű közösségeket". A nagy nyelvi modellek képzését végző big tech vállalatoktól, mint amilyen az Amazon, a Google, a Microsoft vagy a Meta, nagyobb átláthatóságot várnának, mivel azok éves fenntarthatósági jelentésükben a szén vagy a víz mellett nem részletezik a légszennyezési más hatásait.