Olyan inflációs információ érkezett, amely mindenkit meglepett.

Miközben Európa a Donald Trump által bevezetett vámintézkedések következményeire készül, az eurózóna inflációs mutatójában a várt lassulás nem következett be.

Az euróövezet inflációja áprilisban 2,2 százalékon maradt, ami meghaladta az elemzői várakozásokat és bonyolítja az Európai Központi Bank (EKB) további kamatcsökkentési terveit. A Financial Times beszámolója szerint ez már a hatodik egymást követő hónap, amikor az eurózóna inflációja meghaladja az EKB 2 százalékos célértékét.

A Reuters által végzett közvélemény-kutatás eredményei szerint az elemzők áprilisi inflációt 2,1 százalékra becsültek, azonban a tényleges adatok eltértek a várakozásoktól. Különösen aggasztó, hogy a maginfláció, amely nem veszi figyelembe az energia- és élelmiszerárak ingadozását, 2,7 százalékra nőtt a márciusi 2,4 százalékról, ezzel jelentősen túllépve a várt 2,5 százalékot.

A közgazdászok véleménye szerint az éves adatok összehasonlítása torzulhat a húsvéti ünnepek időpontjának eltérősége miatt. Idén áprilisra esett a húsvét, míg tavaly márciusra, ami jelentős hatással volt a szállodák, éttermek és más szolgáltatások forgalmára. Ebből adódóan a magyar turizmus márciusi teljesítménye is csökkent, részben e sajátos időzítés következményeként.

A szolgáltatások inflációja, amelyet az EKB a hazai árnyomás egyik fontos mércéjeként értékel, márciusban 3,5%-ról áprilisra 3,9%-ra nőtt. A Capital Economics szakértői azonban úgy vélik, hogy ez a növekedés "valószínűleg nem fogja túlzottan zavarni az EKB vezetőit, mivel a változás mögött főként a húsvéti időszak naptári hatása állhat" és "valószínű, hogy ez nem akadályozza a további kamatcsökkentések végrehajtását".

A piaci elemzők jelenleg 85%-os valószínűséggel jósolnak egy újabb 25 bázispontos kamatcsökkentést az Európai Központi Bank júniusi ülésén. A befektetők az év hátralévő részében összesen két vagy akár három hasonló intézkedésre is számítanak.

Bár az euróövezet gazdasága az év első negyedévében a vártnál kedvezőbb, 0,4%-os növekedést mutatott, Trump úgynevezett "kölcsönös vámjainak" bevezetése óta a régió jövőbeli kilátásai jelentősen romlottak.

Francesco Pesole, az ING devizastratégája arról beszélt, hogy az EKB főként a növekedésre gyakorolt vámhatások miatt aggódik, nem pedig az inflációs problémák miatt.

Március hónapban a magyar fogyasztói árak átlagosan 4,7%-kal emelkedtek az előző évhez képest. Ez a szám jelentős csökkenést mutat a februári 5,6%-os értékhez viszonyítva, és kedvezőbb eredményt hozott, mint amit a szakértők előre jeleztek.

Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adópolitikáért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára lapunknak áprilisi interjújában jelezte, hogy az árrésszabályozás március 17-től lépett életbe, így márciusban még csak részleges hatással volt a fogyasztói árak alakulásának havi statisztikáira, ugyanakkor megfékezte az élelmiszerárak további emelkedését, és eközben a fogyasztói árak átlagos változása öthavi emelkedés után lefordult.

Gerlaki Bence az Indexnek nyilatkozva kifejtette, hogy az áprilisi adatokban már teljesen egyértelműen megmutatkozik az inflációs hatás. Várakozásaik szerint az általános infláció 4 százalék körüli szinten alakul, míg az élelmiszerek ára 5-5,5 százalék közé csökkenhet. Ezt a vásárlók a mindennapi életük során is tapasztalni fogják. Összességében elmondható, hogy ez a tendencia a korábbi becsléseinknek megfelelően egy mérséklődést tükröz az árak emelkedésének ütemében – tette hozzá.