Netanjahu kifejezte elismerését Orbán Viktor meghívásáért, amely a történelem kedvezőbb aspektusait hangsúlyozza.
Csütörtökön vált nyilvánvalóvá, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot bocsátott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és egy korábbi minisztere ellen, háborús bűncselekmények gyanújával.
A péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában Orbán Viktor kifejtette, hogy az ICC (Nemzetközi Büntetőbíróság) által a szövetségese ellen hozott döntés nem csupán "felháborítóan pimasz" és "cinikus", hanem jogi álarc mögé bújva avatkozik bele a közel-keleti konfliktus politikai dinamikájába. Ezen okból kifolyólag bejelentette, hogy még a nap folyamán meghívja Netanjahut, és biztosítja őt arról, hogy a kiadott parancsnak Magyarországon semmiféle érvényessége nem lesz.
Ezután a Telex megkeresésére Izrael magyarországi nagykövetsége azt válaszolta, hogy
Netanjahu jelentős elismeréssel nyilatkozott Orbán gesztusáról, és úgy vélik, hogy a miniszterelnöki hivatal nemsokára reagál a meghívásra.
A követség megjegyezte, hogy "Izrael különösen értékeli Magyarország állásfoglalását, amely túlmutat az ICC döntésének problémáin, és hajlandó konkrét, világos lépéseket tenni, amelyek egyértelműen tükrözik, hogy az ilyen döntéseknek nincs helyük a nemzetközi közösségben."
Magyarország a történelem jó oldalára állt és letette a voksát amellett, hogy egy demokráciának joga van megvédeni saját polgárait a terrortól
- tették hozzá válaszukban.
Az ICC szerint észszerű alapja van azoknak a feltételezéseknek, miszerint Netanjahu büntetőjogi felelősséggel tartozik az olyan, a Gázai övezetben elkövetett háborús bűncselekményekért, mint az éheztetés fegyverként való alkalmazása, illetve az olyan emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények, mint a gyilkosság és az üldöztetés.
Az ICC legfőbb ügyésze már tavasszal kérvényezte az elfogatóparancs kiadását, ám a döntést többször elhalasztották. Az elfogatóparancs kiterjed a Hamász katonai szárnyának főparancsnokára, Mohammed Deifre is, ő azonban egy izraeli légicsapásban meghalt azóta.
Izrael megkérdőjelezte az ICC hatáskörét az ügy kapcsán, ám a bíróság ezt a kifogást elutasította.
A 24.hu elsőként számolt be arról, hogy két nappal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze elfogatóparancsot kért Benjamin Netanjahu ellen, Orbán Viktor utasította három miniszterét, hogy vizsgálják meg, mi történne, ha Magyarország - mint egyedüli EU-tagállam - kilépne a büntetőbíróság hatásköréből. A helyzet bonyolult, hiszen az elfogatóparancs minden ICC-tagállamra vonatkozik, így Magyarországra is, azonban hazánk nem ratifikálta a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó római statútumot. Ezen alapulva a kormány nyilatkozott lapunknak: "Magyarországon jelenleg nem lehet végrehajtani semmilyen intézkedést a Nemzetközi Büntetőbíróság határozataival kapcsolatban."