A magyar méhészek körében komoly problémák merültek fel: sokan már a visszavonulás gondolatával foglalkoznak - Agro Napló.

2022-ben Magyarország az Európai Unió ötödik legnagyobb méztermelő állama volt: évente ugyanis több mint 20 ezer tonna mézet gyűjtenek be itthon. A méz az egyik legelterjedtebb édesítőszer is, a cukor után ezt használják a legtöbben, de emellett kiemelkedő élettani hatása is van. Az utóbbi évek gazdasági és az ágazatban végbemenő nehézségei azonban jelentősen megterhelték a magyar méhész közösséget, csökkent a populáció, ezzel együtt pedig a megtermelhető méz mennyisége is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében áttekintette a hazai méz és méhészet helyzetét, kitérve az import beszerzési forrásaira és az EU-s helyzetre is.

A méhészet rendkívül fontos szerepet játszik nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió és a globális gazdaság szempontjából is. A méhek beporzó tevékenysége jelentősen befolyásolja a gyümölcstermesztés hatékonyságát, és a méhészek közvetlenül hozzájárulnak e folyamat sikeréhez – állapítja meg Szigethy-Ambrus Nikoletta az alapítvány honlapján. Az ágazat összességében évente hozzávetőlegesen 1 milliárd eurós hozzáadott értéket képvisel, továbbá a méhészet a gyümölcsfák beporzása révén átlagosan 22 milliárd euróval gazdagítja az európai mezőgazdaságot. Európa a világ legnagyobb méztermelője és mézimportőre, ahol körülbelül 600 ezer méhész tevékenykedik, összesen 17 millió méhkaptárral. Évente körülbelül 250 ezer tonna méz, valamint méhviasz, propolisz, virágpor és méhpempő készül. Az EU tagállamaiban a méztermelés alakulása a következőképpen oszlik meg (Belgium, Málta és Hollandia adatai az Eurostat nyilvántartásában nem találhatóak):

Az adatokból látható, hogy a legtöbb ország 1-5 ezer tonna mézet képes előállítani évente, így a további szükséges mennyiséget importból fedezik. 2022-ben az összesített EU-s mézimport értéke 571 millió USD volt, amely nagy része Kínából és Ukrajnából érkezett. Exportra jóval kevesebb jut az EU-ban megtermelt mézből, 87,3 millió USD volt a kivitel 2022-es értéke. A főbb export célországok között található Svájc, Szaúd-Arábia, Japána, az USA és Kanada is.

Magyarországon a méhészet régi hagyományokra nyúlik vissza, jelenleg több mint 21 ezer méhészet működik az országban, ahol összesen 1,2 millió méhcsaládot tartanak. A legtöbb méhészetet és méhcsaládot Bács-Kiskun vármegyében regisztrálták, itt 2182 méhészet működik és közel 137 ezer méhcsalád él. Jelentős a működő méhészetek száma Szabolcs-Szatmár Bereg, Pest, Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben is. A legkevesebb ilyen jellegű vállalkozás Komárom-Esztergom vármegyében került rögzítésre, ezzel együtt itt a legalacsonyabb a méhcsaládok száma is, 2021-ben itt valamivel kevesebb, mint 17 ezer méhcsalád volt nyilvántartva.

A magyarországi méztermelés adatait áttekintve változatos, sokszor erőteljesen visszaeső értékeket látható - írta Szigethy-Ambrus Nikoletta. Az elmúlt bő egy évtizedben a rekordévet 2017-ben regisztrálták, ekkor 32 ezer tonna méz került megtermelésre a kaptárokban. Ezt követően azonban egy jelentős visszaesés figyelhető meg, 2019-re már csak 18 ezer tonna, majd 2020-ban tovább szűkült az érték 14 ezer tonnányi megtermelt mézre. A csaknem két éves stagnálást követően kedvező fordulat állt be a méztermelésben, hiszen 2022-ben és 2023-ban is jóval a korábbi értékek fölött sikerült mézet előállítani a méhészetekben. A bemutatott termelési visszaesés mögött számos ok húzódik: a nyári aszályok, valamint a fák, növények virágainak gyors elszáradása mind jelentősen hozzátesznek a romló értékekhez, emellett pedig a tavaszi fagykárok is nehezíthetik a méhészek helyzetét.

A méhpopulációk nagyobb számú pusztulása szintén károsan hat a méztermelésre, így ezek az okok nagyban megnehezítik és részben kiszámíthatatlanná képesek tenni a méhészetek működését. Az utóbbi évtizedben a termelési kedv is csökkent, ami további hatással volt a méztermelésre, sok méhészet fejezte be működését.

Az utóbbi 3-4 évben a méhészet újra felfedezésre került, és egyre több fiatal vállalkozó lép be a méztermelés világába. Ennek a trendnek a hátterében nem csupán a pályázati lehetőségek kedvezőbbé válása áll (például a mezőgazdasági kisüzemek támogatása), hanem a piaci viszonyok átalakulása is érezhető. Magyarország különlegessége, hogy lehetővé tette a méhészeti tevékenység adómentességét, amely Európában is egyedülálló. A 2023 és 2027 közötti időszakban a szektor összesen körülbelül 42,7 millió euró célzott támogatásban részesül a hazai forrásokkal együtt.

A hazai mézfogyasztás kétharmada körüli részesedéssel a lakossági felhasználás dominál, míg a fennmaradó 10%-ot ipari létesítmények, mint sütödék és cukrászdák hasznosítják. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a méz piaci ára jelentős hatással bír a fogyasztási szokásokra. Minden évben felmerül a kérdés, hogy a téli ünnepek és a karácsonyi időszak közeledtével, a fokozódó kereslet vajon hogyan befolyásolja a méz árát. A Központi Statisztikai Hivatal által havonta közzétett adatok alapján az látszik, hogy 2024 eddigi hónapjaiban a méz átlagára csökkenő tendenciát mutatott: januárban egy kilogramm akácmézért átlagosan 5 990 forintot kellett fizetni, míg októberre ez az összeg 5 790 forintra mérséklődött. Az eddigi trendek alapján az őszi-téli hónapokban, a megnövekedett kereslet hatására, várhatóan emelkedhetnek az árak, de a jelenlegi értékek már most is kedvezőbbek a tavalyi árszinthez képest.

Az Európai Unió és annak számos tagállama jelentős mézmennyiséget exportál, és ez alól Magyarország sem kivétel. A magyar mézexport értéke színes palettát mutat, ám az utóbbi 1-2 év tendenciái azt jelzik, hogy a kivitel folyamatosan csökken. 2023-ban Magyarország körülbelül 70,8 millió USD értékben juttatott mézet más országok piacaira. Az olasz, német és francia piacok a legnagyobb felvásárlói a magyar méztermelésnek, míg a távol-keleti Japán is jelentős vásárlónak számít, hiszen a magyar mézexport 10-12%-át ő teszi ki. Japán mellett az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok is szerepel a magyar méz célországai között. Amikor a hazai termelés nem képes fedezni a fogyasztási igényeket, a kereskedők importtermékekkel próbálják pótolni a hiányt. Az import szempontjából Ukrajna a legfontosabb partner, hiszen az innen érkező méz általában a behozott mennyiség 50%-át teszi ki. Ezen kívül Spanyolország, Törökország és Németország is jelentős forrást jelentenek a magyar piacon.

A méhészet és a méztermelés rendkívüli módon ki van téve az időjárási körülményeknek, valamint más, piaci folyamatoknak is. Az utóbbi évek során a magyar vállalkozóknak elsősorban a nagy mennyiségben beáramló, olcsó, ukrán méz okozott fejtörést. A 2022-es orosz-ukrán háború kitörését követően az EU autonóm kereskedelemliberalizációs intézkedéseket foganatosított Ukrajna támogatására, így a méz is bekerült azon élelmiszerek közé, amelyeket bizonyos kvótáig vám megfizetése nélkül tud a kelet-európai ország az EU piacára exportálni. Idén augusztusban az ukrán mézimport átlépte a korábban meghatározott 44 ezer tonnás kvótát, így az Európai Bizottságnak ismét ki kellett rónia a korábbi vámot az innen származó mézre. A magyar méhészek számára azért is fontos, az ukrán mézimport kérdése, mert a rendkívül alacsony árfekvésű ukrán méz beszűkítette a külpiaci értékesítési lehetőségeket, és leszorította a hazai árakat. A jelenlegi intézkedések 2025. június 5-ig lesznek érvényben, amelyek a különösen érzékeny mezőgazdasági termékek, nevezetesen a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a búza, a kukorica és a méz esetében alkalmazhatóak.