Újabb rejtélyes betegség ütötte fel a fejét a magyar lakosság körében, és a figyelmeztetések szerint ez a jelenség minden nyomot a hazai közösséghez köt. Érdemes alaposan utánajárni a helyzetnek - olvashatjuk a Pénzcentrum legfrissebb hírében.
A lisztérzékenység napjainkban Magyarországon már minden századik ember életét befolyásolja. Annak ellenére, hogy egyre többen beszélnek róla, még mindig sok tévhit és félreértés övezi ezt a betegséget. A május 18-ai Lisztérzékenyek Világnapja alkalmából a Budai Egészségközpont szakértői segítenek tisztázni a legfontosabb kérdéseket és eloszlatni a tévhiteket.
A lisztérzékenység, orvosi szakkifejezéssel cöliákia, nem csupán ételallergia vagy intolerancia, hanem egy összetett autoimmun betegség. A glutén, amely a búza, árpa, rozs és zab fehérjéjében található, bizonyos genetikailag érzékeny egyéneknél kóros immunválaszt indít el. Ennek következtében a szervezet saját szövetei, különösen a vékonybél bolyai, sérülnek. Ez a károsodás csökkenti a bél felszívó képességét, ami tápanyaghiányhoz és egyéb egészségügyi problémákhoz vezet, mivel a szükséges tápanyagok nem tudnak megfelelően hasznosulni a szervezetben.
"A cöliákiát sokan a betegségek kaméleonjának tartják, mivel a tünetei rendkívül változatosak és gyakran nehezen észlelhetők. Sok páciens esetében évek telhetnek el anélkül, hogy diagnózist kapnának, ami súlyos következményekhez, valamint más autoimmun betegségek megjelenéséhez vezethet" - magyarázza dr. Dékány Katalin, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus főorvosa.
A lisztérzékenység sokkal több tünetet rejteget, mint csupán a klasszikus hasfájás, hasmenés és görcsök. Talán meglepő, de ez a betegség számos más egészségügyi problémát is okozhat, mint például vérszegénység, ízületi fájdalmak, csontritkulás, meddőség, sőt, még az 1-es típusú cukorbetegség, bőrbetegségek (mint a dermatitis herpetiformis), asztma, valamint hangulati ingadozások és depresszió is társulhatnak hozzá. A cöliákia sajnos nem gyógyítható, csupán kezelhető, így az érintetteknek nem csupán átmenetileg, hanem egész életük során szigorú gluténmentes diétát kell követniük, hogy megőrizzék egészségüket.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a gluténnel kapcsolatos panaszok nem mindig cöliákiára, azaz lisztérzékenységre utalnak. Létezik egy másik állapot is, a nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS), amely nem autoimmun reakció, hanem a glutén bevitele után közvetlenül, gyakran néhány órán belül jelentkezik. Ekkor különféle tünetek, mint hasi görcsök, puffadás, fáradtság vagy fejfájás léphetnek fel. "A nem-cöliákiás gluténérzékenység esetén a vékonybél nyálkahártyája nem szenved tartós károsodást, azonban a tünetek jelentősen ronthatják az életminőséget. Ezért elengedhetetlen, hogy szakember segítségével megfelelő diétát alakítsunk ki" - hangsúlyozza dr. Dékány Katalin.
Az elmúlt években drasztikusan megnőtt a liszt- illetve gluténérzékenységgel kapcsolatos vizsgálatok száma a Budai Egészségközpontban is. 2022 és 2024 között a gluténérzékenységi vizsgálatok száma 70 százalékkal nőtt, a genetikai alapú szűrések pedig ötszörösükre emelkedtek. "Ez arra utal, hogy egyre több ember ismeri fel, mennyire fontos időben szakemberhez fordulni, és megelőzni a súlyosabb következményeket" - mondja dr. Dékány Katalin.
Ha valaki gyanítja, hogy lisztérzékenysége van, fontos, hogy ne induljon el egyedül a diétázás útján, hanem feltétlenül keresse fel a megfelelő szakembert. Csak így tudunk biztos diagnózist felállítani. A diéta mellett elengedhetetlen, hogy rendszeresen részt vegyünk ellenőrző vizsgálatokon, hiszen ezek segítenek megerősíteni, hogy az étrendünk valóban a legmegfelelőbb számunkra. "A lisztérzékenység nem játék, de a helyes életmóddal és diétával teljes értékű életet élhetünk. Mi minden nap azon dolgozunk, hogy pácienseink ezt megvalósíthassák" - mondja a szakértő.
