Mit titkol a kékszakállú herceg vára? Milyen sötét titkok és rejtélyek húzódnak meg a falak mögött, ahol a múlt és a jelen összefonódik? A herceg kastélya nem csupán egy építmény, hanem egy labirintus, amely tele van elfeledett emlékekkel és titkos ajtókk

A kékszakállú mítosza sok művészi elmét inspirált, legyen szó írókról, zeneszerzőkről, rendezőkről, koreográfusokról vagy képzőművészekről. Minden egyes feldolgozásban megjelenik az adott kor szelleme, tükrözve a társadalmi és nemi szerepekről kialakított nézeteket, valamint az alkotók egyedi személyiségét. Ez a sokszínűség teszi a történetet folyamatosan aktuálissá és relevánssá, ahogy az idők változnak.

Rózsa Ildikó „Mit rejt a Kékszakállú herceg vára? - A Kékszakáll-mítosz klasszikus és modern értelmezése” című előadásában a Balázs Béla által írt szövegkönyv alapján készült Bartók Béla-operát vizsgálja alaposan, figyelembe véve a két művész életútját, karakterét és a nőkhöz való viszonyát. A források szerint a két alkotó személyisége jelentős mértékben eltér egymástól, ami izgalmas párbeszédet teremt a műben. A Kékszakállú herceg történetében mindkét alkotó jelen van, és mellettük feltűnik Judit is, aki nemcsak a szerzők női aspektusát képviseli, hanem a „tipikus nő” archetipikus alakját is megjeleníti. Az előadás lehetőséget ad arra, hogy mélyebben elmerüljünk a művészi szándékokban és a karakterek közötti dinamikában.

A korszellem elengedhetetlen része az operának – a múlt század elején az egész Európát átjáró művészeti és társadalmi-politikai átalakulások nyomán új perspektívák nyíltak. Ennek ellenére a mű középpontjában egy örök kérdés áll: vajon lehetséges-e egy olyan párkapcsolat, amelyben a harmónia, az egyenrangúság és a szeretet uralkodik?