A magyar cégek körében a külföldi munkaerő alkalmazásának aránya folyamatosan növekszik. A legfrissebb adatok szerint a vállalatok egyre inkább nyitnak a nemzetközi szakemberek felé, hogy pótolják a hazai munkaerőhiányt és friss impulzusokat hozzanak a cs
A külföldi állampolgárságú munkavállalók száma folyamatosan növekszik, és ez a trend a vállalatok körében is érezhető. 2024-re a hazai versenyszférában működő cégek 2,5%-a alkalmazott külföldi dolgozókat. A külső piacról érkező munkavállalók foglalkoztatása leginkább a közép- és nagyvállalatok, valamint az ipari, mezőgazdasági és exportorientált cégek körében terjedt el. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzése szerint a cégek jelentős része a munkaerőhiány csökkentésével indokolja a külföldi munkavállalók alkalmazását.
A GVI elemzésében a külföldi munkaerő alkalmazásának kérdése került fókuszba a hazai versenyszférába tartozó vállalkozások körében. Az elemzés alapjául az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) által végzett Rövidtávú Munkaerőpiaci Prognózis kutatásának 2024 tavaszi adatfelvétele szolgált, amely során 5 680, legalább két főt foglalkoztató cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő-gazdálkodás aktuális helyzetéről és jövőbeli terveikről. A kutatás célja a külföldi állampolgárokat foglalkoztató vállalatok jellemzőinek feltérképezése volt, beleértve a külföldi munkavállalók alkalmazásának motivációit, a cégek nyitottságát e tekintetben, valamint a külföldiek foglalkoztatása során felmerülő akadályokat, amelyeket a vállalatok tapasztaltak.
A KSH adatai szerint 2024 októberében 99,3 ezer külföldi állampolgárságú munkavállaló dolgozott Magyarországon, és a külföldi munkavállalók száma az elmúlt öt évben körülbelül 30 ezer fővel emelkedett. A külföldi munkavállalók számának növekedésével a külföldi állampolgárokat foglalkoztató, versenyszférában működő hazai vállalkozások aránya is nő. A GVI 2024. tavaszi Prognózis kutatásának adatai alapján 2024-ben a hazai vállalkozások 2,5 százaléka foglalkoztatott külföldi állampolgárságú munkavállalót, 2025-re vonatkozóan pedig 2,4 százalékuk tervezte ezt.
A külföldi munkavállalók foglalkoztatása legfőképpen a közép- és nagyvállalatok sajátossága, ahol a középvállalatok 24 százaléka, míg a nagyvállalatok 51 százaléka alkalmaz külföldi állampolgárokat. Az ipari szektorban a legmagasabb a külföldiek aránya, ahol 6 százalékuk dolgozik, míg a mezőgazdasági cégek esetében ez az arány 3 százalék. Regionális szempontból a legnagyobb mértékben a közép-magyarországi és nyugat-dunántúli területeken jellemző a külföldiek foglalkoztatása. Azok a vállalatok, amelyek külföldi munkavállalókat alkalmaznak, nagyjából fele a szomszédos országokból származó állampolgárokat foglalkoztatja, harmaduk pedig más európai országok munkavállalóit, míg 26 százalékuk ázsiai munkaerőt is bevon.
A felvételt tervező cégek legnagyobb része külföldi állampolgárok alkalmazására összpontosít, különösen az olyan munkakörökben, ahol a szakképzettség nem elvárás. Ezek a foglalkozások legtöbbször a gépkezelést és az egyszerű ipari munkákat foglalják magukban, amelyekben a statisztikák szerint már most is jelentős számú külföldi dolgozik. A leggyakoribb pozíciók közé tartozik a rakodómunkás, a mechanikai gépek összeszerelője, az egyéb gépkezelők, a villamos berendezések szerelői, a gumitermékgyártó gépek kezelői, a kézi csomagolók, valamint az egyszerű mezőgazdasági munkakörök.
A külföldi munkaerő alkalmazása a munkaerőhiány enyhítése érdekében a vállalkozások 38 százalékánál vált szükségessé. Különösen a nagyvállalatok, ipari és mezőgazdasági cégek, valamint a külföldi tulajdonú és exportorientált vállalkozások körében emelkedik ki ez a tendencia, hiszen ezek közül 60-65 százaléknyian tartják a munkaerőhiányt fontos vagy nagyon fontos szempontnak. Ezen kívül a cégek 21-23 százaléka számára a szervezeti kultúra fejlesztése, a külföldi munkavállalók megbízhatósága, valamint a feltételezett magasabb terhelhetőségük is kulcsszerepet játszik a döntéshozatalban.
Jelenleg a magyarországi cégek körében, amelyek kizárólag hazai munkaerőt alkalmaznak, mindössze 12% jelezte, hogy szívesen foglalkoztatna külföldi munkavállalókat. Ezzel szemben a válaszadók 88%-a zárkózottan viszonyul a nemzetközi munkaerő bevonásához. A legnagyobb ellenállás a mikro- és kisvállalkozások, az építőipari, valamint a kereskedelmi szektor szereplőinél tapasztalható, továbbá az olyan cégek is, amelyek kizárólag a hazai piacon tevékenykednek, nem mutatnak nyitottságot a külföldi munkavállalók alkalmazására.
A külföldi munkavállalókat nem alkalmazó vállalatok túlnyomó része, szám szerint 82 százalék, úgy gondolja, hogy a nyitott álláshelyeiket hazai munkavállalókkal is sikeresen betölthetik. Ugyanakkor ezeknek a cégeknek 57 százaléka nyelvi akadályok miatt nem vonzza a külföldi jelentkezőket, míg 42 százalékuk a magas adminisztratív költségektől való félelme miatt zárkózik el tőlük. Ezen kívül 41 százalék tapasztalathiányra hivatkozik, 31 százalék a beilleszkedési nehézségektől tart, és 28 százalék a kulturális különbségeket említi problémaként a külföldi munkaerő alkalmazásával kapcsolatban.
