Ferenc pápa kétszeri látogatása Magyarországon számos okra vezethető vissza. Először is, a pápa célja az volt, hogy kifejezze támogatását a helyi katolikus közösségnek, valamint szorosabb kapcsolatokat építsen ki az egyházi vezetőkkel és a társadalom külö

A mai adás különleges alkalom, hiszen vendégünk nem más, mint Hortobágyi T. Cirill főapát, a Pannonhalmi Főapátság vezetője. Az interjú során Ferenc pápa nemrégiben bekövetkezett haláláról, életének gazdag tapasztalatairól, szellemi örökségéről, valamint teológiai megközelítéseiről beszélgettünk, és arról, hogy milyen mély hatást gyakorolt a világra.

A főapát megosztotta a pápával való találkozásának személyes élményeit, és reflektált a katolikus egyház aktuális helyzetére, valamint a jövőbeli kihívásokra. Az interjú során kiemelte, hogy Ferenc pápa teológiai fókuszterületei közé tartozik a II. Vatikáni Zsinaton megkezdett folyamatok folytatása, az ökumenikus elköteleződés, a környezetvédelem és a társadalmi párbeszéd fontossága.

A pápa életmódja valóban példaértékű, hiszen a szerénység és az alázat jegyében él, mindig a szegények és elnyomottak mellett állva. Ezen túlmenően, határozott lépéseket tett az egyházon belüli hatalmi visszaélések, különösen a gyermekek ellen elkövetett bűncselekmények feltárása és kivizsgálása érdekében. Az ő vezetésével az egyház nem csupán a hit megújítására törekszik, hanem arra is, hogy szembenézzen a múlt sötét árnyaival, és felelősséget vállaljon a jövő biztosítása érdekében.

Ferenc pápa Rómába kerülése nem éppen a megszokott utat járta be, hiszen ő maga humorral megjegyezte, hogy a világ végéről választották pápának. Erről Hortobágyi T. Cirill beszélt a műsorban. Érdekesség, hogy a pápa Buenos Airesben látta meg a napvilágot, családja gyökerei pedig Olaszországig nyúlnak vissza.

A jezsuita rendbe való belépése nem volt elsőre nyilvánvaló, hiszen korábban nem mutatott kifejezetten egyházi pályára való törekvést. Alapvető vegyésztechnikai képesítést szerzett, és fiatal korában számos különböző munkát végzett. Viszonylag korán, 1973-ban, mindössze négy évvel pappá szentelése után tartományfőnökké választották.

- közölte Hortobágyi.

Később Buenos Aires érseke lett, és számos jelentős egyházi tisztséget is betöltött. 2013-ban történt pápává választása során a Ferenc nevet választotta, amelynek mély jelentősége volt. E név Assisi Szent Ferenc iránti tiszteletét tükrözi; a szegénység és a társadalmi igazságtalanság, amelyekkel környezetében találkozott, mély hatással voltak rá, emlékeztetve arra, hogy Szent Ferenc is korának nyomorával küzdött – emelte ki a műsorban a főapát. Továbbá hozzátette:

pápaként is szerény életmódot folytatott, akár utazásait, akár lakhelyét, a Szent Márta vendégházat vizsgáljuk.

A főapát közölte: Ferenc pápa fontosnak tartotta a környezetvédelmet és a társadalmi párbeszédet egyaránt. Laudato Si enciklikájában hangsúlyozta: közös felelősségünk a Földnek az állapota, a természeti környezet, ennek sok energiát szentelt.

Hortobágyi osztotta azt a véleményt, hogy Ferenc pápa társadalmi kérdésekhez fűződő viszonyának leegyszerűsítése, ha csupán annyival intézzük el, hogy ő progresszív nézeteket képvisel.

Korunk embere és közössége napjaink kihívásaira reflektálva, az evangélium tanításaiból merítve keresi a válaszokat. Az életünk során felmerülő problémákra és dilemmákra a keresztény értékek és üzenetek fényében találhatunk útmutatást, amely segíthet a helyes irány megtalálásában.

Ez lehetett az a központi eszme, amely irányította a néhai pápa megnyilvánulásait a világ eseményeivel kapcsolatban.

Hortobágyi a műsorban arról is kifejtette, miért látogatott el Ferenc pápa kétszer is Magyarországra. A főapát úgy véli, hogy a 2021-es Eucharisztikus világkongresszus zárásakor a Hősök terén celebrált mise különleges atmoszférája mély benyomást gyakorolhatott a Szentatyára. Emellett valószínű, hogy azok a magyar nővérek, akikkel Argentínában találkozott, szintén hatással voltak rá; ezeket a nővéreket a vallásüldözés elől menekültként hozták el Magyarországról.