Nagy Márton egyértelműen kifejezte elkötelezettségét a magyar ipar és a munkahelyek védelme iránt. Az ígérete szerint mindent megtesz annak érdekében, hogy támogassa a hazai gazdaság fejlődését és biztosítsa a munkahelyek stabilitását.

Nagy Márton kifejtette, hogy egyértelműen látható: az unió nem képes megbirkózni ezzel a helyzettel. Így nem ülhetnek tétlenül, várva arra, hogy a hibás szankciós és vámpolitika a magyar gazdaságot a csőd szélére juttassa.

- emelte ki a bejegyzésében. A nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy hétfő délelőtt megbeszélést folytatott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK). A közös cél egyértelmű: a munkahelyek és a magyar vállalkozások védelme elengedhetetlen - fűzte hozzá.

Nagy Márton tájékoztatása alapján a legutóbbi találkozón több izgalmas javaslat került napirendre. A résztvevők között felmerült a Demján Sándor Program keretében futó, rendkívül sikeres 1+1 beruházásélénkítő program folytatásának lehetősége, amely 20-50 milliárd forintos kerettel valósulna meg. Továbbá javasolták a Széchenyi Kártya Program kamatának egységes, 3 százalékra való csökkentését, ami a forgóeszköz hitelekre is vonatkozna. Emellett felvetődött az áfa alanyi adómentesség jelenlegi értékhatárának emelése, a kisvállalati adó belépési és megtartási küszöbértékének növelése, valamint az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányadának emelése is. A szociális hozzájárulási adóalap kedvezőbbé tétele, a mesterséges intelligencia elterjesztésének és alkalmazásának támogatása célzott képzésekkel és tőkealapokkal, valamint az adó- és adminisztrációs terhek további csökkentése szintén a javaslatok között szerepeltek.

"Várjuk az MKIK konkrét javaslatait, a kormány a következő hetekben dönt a végleges akciótervekről" - írta a nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán.

Az MKIK hétfői közleményében azt emelte ki, a kormány és a kamara májusban aláírt 2025-2030-as stratégiai megállapodásának végrehajtásáról egyeztetett a miniszterrel Nagy Elek, az MKIK elnöke. A megbeszélésen a rövid távon megoldandó feladatok kezelése, valamint a gazdaság szerkezetének középtávú modernizálása és a magasabb hozzáadott értékű termelés arányának növelése érdekében tett konkrét javaslatokról esett szó.

A közlemény szerint a kamara megfogalmazta első, a megállapodáson alapuló javaslatait. Ezek közé tartozik az innovatív vállalkozások támogatása, a szabályozási és finanszírozási akadályok lebontása, az ígéretes vállalkozások program elindítása, a kisvállalati adó (KIVA) értékhatárainak megemelése, a legkisebb vállalkozók terheinek, az egyéni vállalkozók átalányadójának csökkentése, az áfa alanyi adómentesség értékhatárának további emelése, az exportpiacok bővítése, a külképviseleti együttműködés erősítése, a vámintézkedések hatásaink mérséklése.

Az MKIK legfrissebb közleményében hangsúlyozta a kormány és a kamara közötti együttműködés keretében elindított oktatási programok fontosságát. A programok között szerepel többek között olyan kezdeményezés, amely a vállalkozói innovációs képességek erősítésére és vezetőképzésre összpontosít. Emellett célként tűzték ki a felsőoktatási intézményekkel való szorosabb együttműködések kialakítását, a képzési programok folyamatos fejlesztését, valamint egy kamarai mentorhálózat létrehozását. A digitális fejlődés felgyorsítása érdekében pedig oktatási és támogató programok indítása is terítéken van, különös figyelmet fordítva a mesterséges intelligencia területére.

Az MKIK világossá tette, hogy elsődleges célja Magyarország számára a közepes jövedelem csapdájának elkerülése. Ez a jelenség akkor lép fel, amikor egy ország nem tud áttörni a magas jövedelmű országok szintjére. A kamara hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen, hogy a vállalkozások számára kedvező működési környezetet teremtsenek, amely lehetővé teszi a fejlődést. Az MKIK véleménye szerint sürgős lépések szükségesek, és azonnal el kell kezdeni a középtávú változások előkészítését. A kamara arra törekszik, hogy olyan vállalkozói ökoszisztémát alakítson ki, amely támogatja a nagy növekedési potenciállal rendelkező cégeket, valamint a helyi gazdaság szempontjából kulcsfontosságú vállalkozások együttműködését is – áll a közleményükben.

Nagy Márton egy későbbi hétfői bejegyzésében osztotta meg a Facebook oldalán, hogy az MKIK után a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) képviselőivel folytatott párbeszédet, melyben a munkaadók és munkavállalók érdekeit is figyelembe vették.

Kiemelte, a munkaadók és a munkavállalók is látják, hogy az elhibázott vámmegállapodás megnehezíti a minimálbér 2026-os jelentős, kétszámjegyű emelését.

A VKF ezért egy javaslattal állt elő, amely szerint a kormány fontolja meg a szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos csökkentését. Ez a téma nem lesz könnyű menet, hiszen a javaslat végrehajtása legalább 200 milliárd forintos adókedvezményt jelentene, így várhatóan alapos tárgyalásokra van szükség. Továbbá a VKF tagjai hangsúlyozták, hogy a magyar munkahelyek védelme elsődleges fontosságú, ezért a vendégmunkás kvóta emelését elutasítják, ahogy a különböző országok listájának enyhítése is elfogadhatatlan számukra - tájékoztatott a miniszter.

Kiemelte: A céljaik változatlanok, folyamatosan azon fáradoznak, hogy a gazdasági növekedés a lehető legoptimálisabb szinten alakuljon, miközben védelmezik az ipart és a munkahelyeket. Emellett továbbra is kitartanak amellett, hogy ne csupán a munkavállalók száma növekedjen, hanem a magyar állampolgárok jövedelme is emelkedjen, így a családok anyagi helyzete folyamatosan javulhasson.

"2027-re célunk, hogy a minimálbér elérje a bruttó átlagkereset 50 százalékát. Ezt a törekvést nem fogjuk feladni!" - nyilatkozta a nemzetgazdasági miniszter közösségi platformján.