Bacsa György megszólalt az oroz olajjal kapcsolatban, és megosztotta gondolatait a témával kapcsolatban.

Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója és a Mol-csoport Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés vezetője a Politicónak nyilatkozva elmondta, hogy a cég a következő év végéig akár néhány százmillió eurónyi uniós támogatás révén le tudna válni az orosz olajimportról. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a céget érintő orosz olajvásárlás uniós tilalmának elhúzódása miatt, különösen figyelembe véve, hogy a leendő dán energiaügyi biztos legutóbbi felkészítőjében orosz olajnak minősítették azt az olajat, amelyet a Mol a fehérorosz-ukrán határon keresztül szerez be, és ezzel párhuzamosan a nyári ukrán szankciókat is a Lukoil esetében így kezelték.

Később egy másik interjúban finomított a vezető: elmondása szerint ha az EU azt akarja, hogy Magyarország és Szlovákia függetlenítse magát az orosz kőolajtól, akkor materiális pénzügyi és politikai támogatásra, valamint új stratégiai ellátási és szállítói partnerekre lenne szüksége a cégnek, ezek azonban jelenleg nem adottak.

Bacsa György nyilatkozata azt követően született, hogy amint megírtuk: a leendő dán energiaügyi biztos, Dan Jörgensen az EP-meghallgatáson azt ígérte,

Hivatalba lépése után 100 napon belül kidolgoz egy átfogó koncepciót az orosz olaj- és gázvásárlások teljes uniós leállításának megvalósíthatóságáról.

Még a korábban informálisan kitűzött 2027-es uniós határidő előtt a Mol jelek szerint EU-s forrásokat igényel a céljainak megvalósításához.

Korábban Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervében szerepelt egy külön forrás az orosz energiától való függetlenedés érdekében szükséges finomítói átalakítások és az Adria-vezeték kapacitásának bővítése számára. Azonban a magyar kormány az utolsó pillanatban visszavonta ezt a projektet, arra hivatkozva, hogy az Európai Bizottság valószínűleg nem biztosítana rá forrást, holott a REPowerEU program kifejezetten az ilyen célokra lett létrehozva.

A délelőtti interjú során a Politico információi szerint Bacsa olyan megjegyzést tett, amely arra utal, hogy...

az orosz olajról való leválás mintegy félmilliárd dolláros költségéből néhány százmillió euró EU-pénzt szeretnéne kapni a MOL,

Ezért az orosz olajvásárlás leállítása 2026 végéig megvalósítható, így a 2027-es uniós céldátum előtt sikerülhet ezt a lépést végrehajtani.

A nyilatkozatban több lényeges üzenet került kifejezésre, melyek közül néhányat érdemes szó szerint is megemlíteni:

Az orosz olajról való leválás kérdése kapcsán kiemelkedő szerepet játszik a Horvátországból érkező Adria-vezeték, valamint a horvát vezetéküzemeltető, a JANAF. Az utóbbi hónapokban többször is hangsúlyozták, hogy képesek lennének a Mol teljes nyersolaj-igényét kielégíteni Magyarországon és Szlovákiában. Ezzel szemben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter határozott ellenérvet fogalmazott meg, kijelentve, hogy az Adria-vezeték kapacitása nem elegendő a leváláshoz, továbbá ellátásbiztonsági aggályok is felmerülnek a helyzet kapcsán.

A lap megjegyzi, hogy az orosz gázról leválás uniós stratégiájával látszólag szembe mennek az MVM hosszú távú szerződésen felüli többlet orosz gázvásárlási megállapodásai is, ahogy a Mol-nál a felpörgetett orosz olajvásárlás. Arra is utal a lap, hogy ezek mögött lehet üzleti racionalitás, olcsóbb az orosz olaj és gáz a többi beszerzési forrásnál és az ebből a (részben) állami cégeknél lecsapódó profit jó eszköz a magyar költségvetés lyukainak foltozására is.

Röviddel az interjút követően pontosította a Politico-n elhangzottakat Bacsa György. Az Indexnek elmondta, hogy bár a tervek szerint a finomítók készen állhatnak arra, hogy két év múlva akár 100 százalékban alternatív nyersolajokat dolgozzanak fel,

Jelenleg a logisztikai és kereskedelmi környezet olyan kihívások elé állít minket, amelyek megakadályozzák, hogy ezt fenntartható és versenyképes módon megvalósíthassuk.

A vezető hangsúlyozta, hogy a Mol számára jelenleg nincs reális lehetőség arra, hogy leálljon az orosz kőolaj importjával, anélkül hogy ez kockáztatná az ellátásbiztonságot, valamint ne rontaná az érintett országok gazdasági helyzetét és lakóinak életszínvonalát.

"Ha az EU azt akarja, hogy Magyarország és Szlovákia függetlenítse magát az orosz kőolajtól, akkor

materiális pénzügyi és politikai támogatásra, valamint új stratégiai ellátási és szállítói partnerekre lenne szükségünk, amelyek jelenleg nincsenek

- emelte ki Bacsa György az Indexnek. Szavai szerint körülbelül 500 millió dollárra van szükség a technológiai újításokhoz, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar és szlovák finomítók akár 100 százalékban alternatív kőolajat dolgozzanak fel, a korábban orosz kőolajra tervezett kapacitásokat kihasználva. Ez az összeg kiegészíti azt a 170 millió dollárt, amelyet a Mol a háború előtt a déli ellátási lánc megerősítésére szánt.