A Romer zenekar búcsúja elérkezik: jövő márciusban tartják utolsó koncertjüket.

A Romer története végéhez érkezett – 1994 óta ordították a világba a gondolataikat. Sziva Balázs Facebook-posztja hozta el a hírt: minden dolognak eljön a végső pillanata, még a legszebb élményeknek is. Harminc év után most elérkeztünk az utolsó fejezethez. Az idő egyszerűen elérkezett. Hamarosan búcsút intünk a Romernek, annak a zenekarnak, amelyet azért hoztunk létre, hogy kifejezzük, mit érzünk a világunkkal kapcsolatban. Ez nem tragédia, inkább egy könyv utolsó lapja. Amikor becsukod a kötetet, csak ülsz egy pillanatra a csendben, és az emlékek visszhangzanak a fejedben. Harminc év – ez tényleg sok. Soha nem akartunk mások elvárásainak megfelelni. Nem voltunk a rádiók kedvencei vagy a trendek követői. De mindig őszinték voltunk. Csak feltekertük a hangerőt, és követtük a szívünk útját.

Legutóbbi koncertünket a Mi Hazánk majálisán tartottuk, több ezer lelkes rajongó előtt. Nem mindig volt minden zökkenőmentes. Megéltünk nehéz pillanatokat: volt, hogy a hangosítás csúnyán félrement, vagy amikor a kisbuszunk a semmi közepén adta meg magát. A média néha bántott minket, és a rendőrség is zaklatott. De ott voltatok Ti! A közönség. Az izzadtságcseppekkel teli pólók, a gyűrött plakátok, amelyeket még mindig őriztek a szekrény mélyén. Ti tettétek ezt az egészet felejthetetlenné. Beépültetek az életünkbe, és ez az, ami igazán számít! Bejárva a Kárpát-medencét, mindig arra törekedtünk, hogy valami mélyebb élményt nyújtsunk, mint pusztán annyit mondani, hogy "jó buli volt, köszi!" Olyan pillanatokat szerettünk volna teremteni, amelyek az emberek emlékezetében maradnak. És úgy tűnik, sikerült. Ha valaki a koncert végén odalép hozzád, és azt mondja: "a ti zenétek miatt kezdtem el gondolkodni, mit jelent magyarnak lenni", az már önmagában is egy elég jó ok, hogy évtizedekig színpadon maradjunk. Megéltünk legendás estéket: volt, hogy száz embernek játszottunk egy lelakott kocsmában, és volt, hogy tízezren üvöltötték velünk a dalokat a szabad ég alatt. De minden alkalommal arra törekedtünk, hogy a maximumot nyújtsuk, mintha ez lenne az utolsó koncertünk. A különbség most annyi, hogy 2026. március 14-én, a Barba Negra nagyszínpadán, tényleg így lesz. Reméljük, mindenki eljön, aki valaha része volt ennek a közös történetnek, amit együtt írtunk! Éljük meg még egyszer! Utoljára. A dalok persze nem fognak eltűnni. Tovább élnek majd. Bennetek, a futballstadionok lelátóin kifeszített zászlókon, néhányatok alkarján tetoválva, vagy akár egy ketrecharcos bevonulózenéjeként. Ez már nem csak a miénk, hanem a tiétek. És ez így van rendjén. De mi sem tűnünk el teljesen jövő márciusig. 2025-ben még lesz néhány nyári fellépésünk, amelyekről folyamatosan tájékoztatni fogunk. Figyeljétek a híreket!

Hálásak vagyunk mindenért, és egy percet sem cserélnénk el! Balázs, Ricsi, Kacsa, Botond és Kölyök.