Megvizsgálták, hogy az M1 esti híradója mennyire mutat esetleges részrehajlást.
Ön is úgy érzi néha, hogy az M1 esti híradói nem teljesen pártsemleges módon vannak összeállítva? A Republikon Intézet az idén februártól kezdődően egy éven át követi és elemzi az állami csatorna fél nyolckor induló hírműsorát. Az első negyedéves jelentésük már elkészült, így most végre számadatokkal is ellenőrizheti, hogy a zűrzavar az ön készülékében keresendő-e.
A Republikon Intézet legújabb kutatása rávilágít, hogy a kormánypárti politikusok a köztelevízió esti Híradójában túlnyomórészt pozitív megvilágításban, domináló képernyőidővel jelennek meg, míg az ellenzéki szereplők jelentős részben negatív, vagy akár semleges kontextusban kerülnek bemutatásra. Ez a megállapítás erősíti a nézők érzéseit a médiatartalom elfogultságával kapcsolatban. A kutatás továbbá azt is feltárja, hogy a Híradóban tárgyalt témák szoros összhangban állnak a kormánypártok által képviselt politikai narratívákkal.
A 2025 tavaszán végzett, egy negyedévet összegző kutatás tanulságai meglehetősen beszédesek a politikai médiaképviselet terén. Az M1 esti Híradójában a kormánypárti politikusok összesen 630 percnyi képernyőidőt kaptak, míg az ellenzéki képviselők csupán 244 percet. A politikai szereplők megjelenése során is éles kontrasztok figyelhetők meg: a kormánytagokat és minisztereket kizárólag pozitív fényben mutatták be a műsorban. Ezzel szemben az ellenzéki politikai alakok február és március folyamán körülbelül 70 százalékos, áprilisra pedig már 90 százalékot meghaladó arányban negatív kontextusban kerültek szóba. Érdekes különlegesség, hogy a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter, a legemlítettebb politikai figura volt, hiszen nevét 1100 alkalommal hallhattuk, ami még Orbán Viktor kormányfő említéseit is felülmúlta, hiszen őt "csak" 784 alkalommal említették. Azonban Magyar Péter valószínűleg nem örült volna a szerkesztők figyelmének, mivel míg Orbán esetében a szövegkörnyezet 98 százalékban kedvező volt, addig a Tisza Párt elnökének említése során ez az arány ellentétesen, 98 százalékban negatívnak bizonyult.
Az elemzés szerint a Mi Hazánk és a Jobbik politikai képviselői még a pozitív kontextusban is időnként feltűntek. Az elmúlt három hónapban összesen 56 ellenzéki nyilatkozatot tettek közzé, ebből 27 alkalommal a Mi Hazánk politikusai léptek a nyilvánosság elé, míg a Jobbik 13 nyilatkozattal szerepelt. Érdekes módon a Demokratikus Koalíció (DK) is több alkalmat kapott, hiszen 8 nyilatkozatot adtak ki, míg a Tisza Párt csupán 6 alkalommal jelentkezett. Összehasonlításképpen, a kormánypárti megszólalások száma meghaladta a 238-at.
A szakértői vélemények tükrében egyértelműen kirajzolódik a helyzet: politikai diskurzusban kizárólag a kormánypárti szakértők kaptak teret, hiszen 189 alkalommal szerepeltek, míg az ellenzéki szakértők egyáltalán nem voltak jelen. A független szakértők pedig leginkább apolitikus területeken, mint például az erdőgazdálkodás, a szeizmológia és hasonló tudományágakban kaptak lehetőséget a megszólalásra.
A politikai oldalak aszimmetrikus tálalásánál még árulkodóbb, hogy a Híradóban "feldolgozott" témák és váltakozásuk üteme is tökéletesen egybeesett a kormánypártok kommunikációs kampányainak alakulásával. Február elejéhez képest a következő hónapokban erősen visszaszorult - 30 százalék fölöttiről 20 alá csökkent - a tisztán külpolitikai hírek aránya, és az eleinte rengeteget emlegetett Trump elnök is egyre ritkábban került szóba. Ugyanakkor mind többször és egyre negatívabb színben foglalkoztak a hazai ellenzékkel. Áprilisban 785 alkalommal beszéltek - Magyaron kívül - ellenzéki politikusról, többször mint az előző két hónapban összesen. Mindez pont egybeesik azzal, ahogy a Fidesz Orbán világpolitikai számításai és szerepe után újra a hazai "ellenség-menedzsmentre" kezdett fókuszálni. "A kormánypárt áprilisban érezhetően erőteljes kommunikációs támadásba lendült, ez pedig mintha a Híradón is leképződne" - fogalmaznak az elemzésben.
A Híradó tartalma nem csupán a kül- és belpolitikai események arányainak alakulását követte, hanem szoros összhangban volt a kormány által megfogalmazott narratívákkal is. A téma kiválasztásának folyamata is figyelemre méltóan tükrözte ezt a szinkront. Februárban a migráció volt a domináló téma, hiszen a "migráció" és "migráns" kifejezések összesen 465 alkalommal bukkantak fel, ami napi átlagban több mint 16 említést jelentett egy-egy adás során. Márciusra azonban ez a szám drasztikusan csökkent, mindössze 182 említést regisztráltak, adásonként átlagosan csak hatszor. Ezzel szemben egy új, központi téma, a háború és béke kérdése került előtérbe. Márciusban a háború kifejezés összesen 461 alkalommal hangzott el, ami adásonként körülbelül 15 említést jelentett, míg a béke szóhasználata szinte pontosan a felére csökkent.
A tavaszi műsorfolyamban a legszembetűnőbb esemény a miniszterelnök és politikai ellenfele "karakterének" alakítása volt, ahogyan azt a Híradó bemutatta. A két politikus nevét körülvevő kilenc szó tartalmának elemzése alapján egyértelmű trendek bontakoztak ki. Február elején Orbán neve szorosan összefonódott az amerikai elnökével, aki 96 százalékban kedvező megvilágításban tűnt fel. "Ezzel a lépéssel egy pozitív asszociációs kapcsolat kialakítására törekednek a két vezető között" - magyarázza a Republikon Intézet a közszolgálati csatorna "karakterépítő" stratégiáját. Magyarország esetében Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke, áprilisi botránya után Kollár Kinga neve is gyakran megjelent. Orbánt jellemzően a "béke", a "család" és a "gazdaság" szavak kísérték, míg Magyar nevénél inkább a "háború" és az "ukrán/Ukrajna" kifejezések domináltak. Emellett olyan negatív konnotációjú szavak is megjelentek, mint a bűn, a kellemetlen, vagy a lebukik.
A Híradó a két politikus megszólalásait különböző kifejezésekkel kötötte össze. Orbán esetében a leggyakoribb szóhasználat a "mondta" volt, amelyet 108 alkalommal alkalmaztak. Ezen kívül nem ritkán előfordultak olyan kifejezések is, mint "ki-/bejelentett" (58), "fogalmazott" (52) és "hangsúlyozott" (26). Ezzel szemben Magyar esetében a legnagyobb számban a "szerint" (100) kifejezés jelent meg, amely a véleményességet hangsúlyozza. Továbbá, a "reagált" és a "tagad" szavakat is jelentős gyakorisággal, körülbelül húsz-húsz alkalommal használták, ezzel a másodlagosságot és a sugalmazást tükrözve.
A Republikon legújabb kutatása a híradókban megjelenő sajtótermékek hivatkozásait elemezte. Az eredmények azt mutatták, hogy a nemzetközi források széles politikai spektrumot ölelnek fel. Ezzel szemben a hazai sajtóorgánumok esetében a pluralitás elve nem tükröződik olyan erőteljesen. A kutatás rávilágított, hogy a hivatkozott hazai sajtótermékek csupán egy szűk rétege független a kormányzati pártoktól. A független médiumok hivatkozásainak száma három hónap alatt mindössze 75 volt, míg a kormánypártokhoz kapcsolódó sajtótermékekből 234 hivatkozást regisztráltak.
A független sajtótermékekre való hivatkozás gyakran az ellenzéki narratívák megerősítésére szolgál. Az elemzés megállapítja, hogy „a kormánnyal szembeni kritikát megfogalmazó hírek nem találják meg helyüket a híradókban, amelyek inkább más forrásokra támaszkodnak”.
