Kedves Andó-Szabó! Most, hogy véget ért a pályafutásod ezen fejezete, szeretném megosztani veled néhány gondolatot. Az utolsó mérkőzésed nem csupán egy újabb meccs volt, hanem egy szívhez szóló búcsú a szenvedélyedtől, amit a sport iránt táplálsz. Mind
Andó-Szabó Sándor, a labdarúgás világában jól ismert név, 310. NB I-es mérkőzését követően búcsút int a játékvezetői pályafutásának.
Ahogyan arról beszámoltunk, az MTK 3-2-re legyőzte egy fordulat találkozón a Fehérvár együttesét. Az összecsapás mérföldkő volt Andó-Szabó Sándor játékvezető számára, aki ezzel búcsúzott a játékvezetéstől. Andó-Szabó 2006. április 14-én egy Debrecen-REAC mérkőzésen mutatkozott be az NB I-ben, és már azon a tavaszon is rendszeresen foglalkoztatták az élvonalban
A békéscsabai születésű játékvezető több mint egy évtizede, 2008-ban lépett a nemzetközi porondra, és egészen 2018-ig büszkén viselhette a FIFA-jelvényt, amikor Berke Balázs vette át a stafétát. Andó-Szabó számára ez volt a 310. mérkőzés az NB I-ben, amivel a ranglista negyedik helyére lépett előre. Csak néhány ikonikus kolléga, mint Solymosi Péter (331), Kassai Viktor (323) és Szabó Zsolt (321) előzi meg őt a statisztikákban.
Szabó Zsolt szívhez szóló posztot osztott meg az MTK-Fehérvár mérkőzés után, amely tele volt érzelmekkel és emlékekkel. Említést nyert a sok közös élmény, amelyeket együtt éltek meg, köztük egy különösen meghatározó Bajnokok Ligája mérkőzés, amelyre mindannyian büszkék lehetünk. Ez a találkozó nem csupán a sportteljesítményről szólt, hanem a csapat összetartozásáról és a közös célokért való küzdelemről is.
"Legyél Te is játékvezető! Hirdette Andó-Szabó Sándor a mai napon pólóján, az MTK-Fehérvár mérkőzés előtt. Igen. Szükség van a játékvezetőkre, mert ma is eggyel kevesebb lett a létszámuk azzal, hogy lefújta a meccset. Szükség is van a játékvezetőkre, amiről nem csak egy FB bejegyzést, hanem egy egész tanulmányt kell(ene) írni... De most nem erről akartam megosztani a gondolataimat. Befejezte Andó-Szabó Sándor a játékvezetői pályafutását. Először 2006.03.12-én egy MTK-DVSC (2-4) mérkőzésen működtem vele együtt, ahol tartalék játékvezetőm volt. Vágner László JB elnök az öltözőben sokat beszélgetett vele, és a kérdések-válaszok egyértelműen arra utaltak, hogy Vágnernek célja van Sanyival. Megérzésem jó volt, mert nem sokkal később 2006.04.14-én Sanyi bemutatkozott egy Debrecen-REAC (6-1) mérkőzésen az élvonalban. Ezt követően még 34 mérkőzésen működtem vele. Az igaz siker sztori a 2009-ben induló 6 bírós Európa-liga volt, ahol Sanyi alapvonali játékvezetőm lett. Sporttörténeti pillanat részese volt azzal, hogy a Magyar játékvezetők közül mi működtünk először az un. 6 bírós rendszerben. Mint minden játékvezetőt, őt is sokszor kritizáltak, de én mindig elmondtam védelmében - és ezt most is fenntartom -, hogy kevés olyan alázattal dolgozó sportembert ismertem meg, mint amilyen ő volt. Amikor az UEL-ben együtt dolgoztunk, elég volt egyszer elmondani neki, hogy én mit kérek tőle. Nemcsak a pályán, hanem azon kívül is lelkiismeretes kollégám volt. Pontosan tudta mikor iszom a kávémat meccs előtt, mindig elő volt készítve a kommunikációs szett, hibátlanul tudta mikor és hogyan kell előkészülni a meccsre, hogy mire kivonulunk, addigra minden a helyén legyen. Azt is pontosan tudta - sőt rászólt a kollégákra - amikor nekem már csak a csend kellett az öltözőben, mert már minden idegszálammal az előttünk levő mérkőzésre koncentráltam. A mai volt a 310. NB I-es meccse, emellett 55 nemzetközi mérkőzést, 2 MK döntőt vezetett, de 2016-ban Egyiptomban a kupadöntőt is rá bízták. Ezen felül vezetett bajnoki mérkőzést Katarban, és Moldáviában is. Ma is levezette a mérkőzését, ugyanazzal az alázattal, egyszerűséggel, mint amilyen az ő játékvezetése volt. Még pályafutása utolsó pillanatában is hideg fejjel megadott egy jogos büntetőt. Egy dolgot nem lehet elvitatni, alázattal dolgozott a magyar labdarúgásban, a labdarúgásért. Gratulálok a hosszú pályafutáshoz!"
