2024-re a Föld hőmérséklete már meghaladta az 1,5 °C-os határt, ami komoly kihívások elé állítja bolygónkat és lakóit.

A tavalyi lett az első év, amikor meghaladta a másfél Celsius-fokot a globális felmelegedés - erősítették meg az Európai Unió Copernicus Climate Change Service kutatói. Ez azt is jelenti, hogy 2024 lett a valaha mért legmelegebb év a hivatalos mérések kezdete óta.

Szakértők már a múlt év végén jelezték, hogy 2024 minden eddiginél forróbb évnek ígérkezik. Pénteken az Európai Unió Copernicus Climate Change Service (C3S) kutatói Brüsszelben megerősítették, hogy a hivatalos statisztikák kezdetétől számítva soha nem tapasztaltak ilyen magas átlaghőmérsékletet. A Föld felmelegedése már meghaladta az 1,5 Celsius-fokot - számolt be az Euronews.

A C3S kutatói szerint bolygónk átlaghőmérséklete 1,6 Celsius-fokkal magasabb jelenleg, mint az iparosodás előtti 19. században, a fosszilis tüzelőanyagok égetésének jelentősen növekvő mennyisége miatt.

"Teljesen megdöbbentő a növekedési irányzat. 2024-ben gyakorlatilag minden hónap a legmelegebb vagy a második legmelegebb időszak volt, amióta rendszeresen végzünk méréseket" - nyilatkozta Carlo Buontempo, a C3S igazgatója a Reuters hírügynökségnek.

A 1,5 százalékos hőmérséklet-emelkedés nem csupán egy szám: ez a lélektani határvonal, amely mögött 2015-ben a párizsi klímaegyezmény során az ENSZ tagállamai egyértelműen állást foglaltak. Ezen küszöb betartása lehetőséget ad arra, hogy megakadályozzuk a globális felmelegedés súlyos következményeit.

A kutatók megállapították, hogy a rekordmagas hőmérsékletek elsősorban az emberi tevékenységek által kiváltott klímaváltozás következményei, de más tényezők, mint például a Csendes-óceánban zajló El Niño időjárási jelenség is hozzájárultak a globális hőmérsékletek emelkedéséhez. A brit meteorológiai hivatal, a Kelet-angliai Egyetem és a brit Nemzeti Légkörtudományi Központ (NCAS) közös elemzései megerősítik, hogy 2024 a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb év volt a Föld számára, és "valószínűleg" ez volt az első esztendő, amikor átléptük az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt.

Habár önmagában az, hogy 2024-ben meghaladta a 1,5 Celsius-fokot a globális felmelegedés mértéke, még nem borítja fel a párizsi klímaegyezményben foglaltakat, a Copernicus Climate Change Service igazgatója szerint baljós jövőképet vetít elő.

"Buontempo hangsúlyozta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése miatt túlléphetünk a 2015-ben meghatározott határokon, ha sürgős intézkedéseket nem hozunk. Jelenleg még van lehetőség arra, hogy az országok csökkentsenek kibocsátásaikon, de ez a lehetőség hamarosan elérhet a határához."

A novemberben rendezett bakui COP29 konferencia felemásan sikerült a klímaváltozást érintő kérdések szempontjából: a fejlődő országok csalódottságukat fejezték ki amiatt, hogy a fejlett országok 2035-ig mindössze 300 milliárd dollárt nyújtanak nekik, hogy kezelni tudják a klímaváltozás következményeit. A szakértők szerint ugyanis ez az összeg mindössze a negyede annak, amire valójában szükség lenne. A fejlődő országok abban bíznak, hogy ez az összeg növekedni fog a következő években.

A károsanyag-kibocsátás kapcsán történt előrelépés, azonban szintén nem abban a méretben, amelyre a valódi változás érdekében szükség lenne.