Már az idei évben a norvégok elérhetik, hogy kizárólag elektromos új autókat vásárolhassanak.

Tavaly Norvégiában a tíz újonnan eladott autóból kilenc elektromos volt, mindezt úgy, hogy a belsőégésű motorral működő járművek ellen még semmiféle tilalmat nem vezettek be. Összegyűjtöttük, miért is teljesít olyan kiemelkedően az északi ország ezen a téren, és hogyan előzi meg a többi európai államot.

Amíg a legtöbb országban azzal küzdenek, miként lehet fellendíteni a keresletet az elektromos autók iránt - mivel még nem elég olcsók a belsőégésű motorral működőkhöz képest -, Norvégiában lassan megtörténik a teljes átállás, legalábbis az új autók piacán.

A skandináv országok élvonalbeli példát mutathatnak Európának az új, belsőégésű motorral rendelkező autók forgalmazásának leállításában – akár már az idei év végére. 2017-ben, amikor a Nemzeti Közlekedési Tervet megszavazták, egy ambiciózus célt tűztek ki: 2025-re minden eladott személy- és kisteherautónak mentesnek kell lennie a károsanyag-kibocsátástól. Az idei évben a legfrissebb statisztikák szerint az újonnan regisztrált autók között már öt közül négy elektromos, és az arány folyamatosan növekszik.

2024-re a járműpark lenyűgöző átalakuláson ment keresztül: a tíz autóból kilenc, összesen 114 ezer jármű, már tisztán elektromos hajtással üzemelt.

A norvég közútkezelő legfrissebb statisztikái alapján 2024 decemberében a közlekedésben részt vevő személyautók 28,6%-a tisztán elektromos hajtású volt. Ez a szám azt mutatja, hogy az elektromos autók népszerűsége felülmúlta a hibrid autók (12,3%) és a hagyományos benzines járművek (23%) arányát is. Jelenleg csupán a dízelmotoros járművek képviselnek nagyobb arányt, amelyek 36,1%-ot tesznek ki a forgalomban.

Az Európai Unió egészében a céldátum sokkal későbbi: a tervek szerint 2035-től az újonnan eladott autók nem bocsáthatnak ki szén-dioxidot (ez a határidő az unióban tiltást jelentene, miközben Norvégiában ilyenről nincs szó). Ráadásul az európai járműipari vezetők azt akarják elérni, hogy ezt a céldátumot is kitolják. A BMW vezetője, Oliver Zipse például ezt azzal szokta indokolni, hogy a kínai gyártóknak kiszolgáltatottá teszik Európát, és fennáll annak is a veszélye, hogy az autópiac összeomlik amiatt, hogy a határidő előtt óriási volumenben vásárolják majd fel a belsőégésű motorú autókat, 2035-től viszont sokan jó ideig tartózkodni fognak új kocsi vásárlásától.

Valójában a legnagyobb gondot jelenleg inkább az okozza, hogy az európai gyártók több szempontból is le vannak maradva a Teslával és a kínai gyártókkal szemben.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2023-as adataiból az látszik, hogy miközben Norvégiában az újonnan regisztrált autók 83 százaléka volt teljesen elektromos, Magyarországon alig több mint 5 százalék volt ez az arány.

Az EU átlaga jelenleg 15 százalék körül mozog. Norvégiát egyébként Izland követi mintegy 50 százalékkal, aztán Svédország következik 39 százalékos aránnyal.

Tavaly szeptemberben az Energiaügyi Minisztérium azt közölte: Magyarországon a 60 ezredik, kizárólag elektromos hajtású jármű is kigurult az utcára - ehhez képest a nagyjából 5,5 millió lakosú Norvégiában csak 2024-ben 114 ezer darabot adtak el belőlük.