A dél-koreai first lady, akit luxusbotrányai miatt sokan időzített bombaként emlegetnek, a figyelem középpontjába került. Az extravagáns életmódja és a megkérdőjelezhető döntései nemcsak a közvélemény, hanem a politikai színtér számára is komoly kihívások
Dél-Korea elnökének felesége korábban is feladta a leckét botrányaival férjének és annak pártjának egyaránt, egy Dior táska azonban az utolsó csepp volt a pohárban a közvélemény előtt. Jun Szojgolnak hosszas hallgatás után nyilvánosan kellett végül bocsánatot kérnie a közelmúltban, és biztosítani a népet, hogy felesége ezután szigorúbb ellenőrzés alatt lesz tartva viselt dolgait illetően. Kim Gonhi drága ízlése a távol-keleti ország elitjének luxusfogyasztását tekintve nem számít kivételesnek, hozzáállása az elnökfeleség szerepköréhez azonban annál is inkább.
2022 májusában Kim Gonhi történelmi lépést tett, amikor férje elnökké választásával ő lett a Koreai Köztársaság első "first lady"-je – ami saját kérésére valósult meg. Eddig a korábbi elnökök feleségei csupán az "elnök felesége" titulust viselték, így Kim Gonhi státusza új értelmet adott ennek a szerepnek. A dél-koreaiak számára azonban ez a változás meglehetősen szokatlan, hiszen a hagyomány szerint az elnökfeleségek a háttérből, a rivaldafény elkerülésével támogatták férjeiket. Az emberek számára szinte ismeretlen volt, hogy mit is végeznek a háttérben, mivel a média figyelme mindig is a mindenkori államfő tevékenységeire irányult.
Kim Gonhi, aki korábban üzletasszonyként tevékenykedett, úgy tűnik, hogy a first lady szerepe nem igazán illik hozzá. Sőt, egyes vélemények szerint Jun Szojgol elnöki időszakát nagymértékben befolyásolják felesége körüli események, legyenek azok botrányok vagy éppen ellenkezőleg, túlzott népszerűség. A Data Research közvéleménykutató cég nyáron közzétett reprezentatív felmérése szerint a megkérdezettek 56,3 százaléka úgy véli, hogy Kim Gonhi nem végzi jól a first lady feladatait, míg 49,3 százalékuk arra is felhívta a figyelmet, hogy a szerepét érdemes lenne csökkenteni.
Egy másik cég, a Next Research szintúgy idei felmérése szerint a politikailag centralistának tartott válaszadók 64,5 százaléka, míg az önmagukat konzervatívnak vallók 56,6 százaléka kifejezetten rossz véleménnyel van a first ladyről. Az elnök szerint feleségét a média és a közvélemény is démonizálta, holott - mint alább részletesen végigvesszük - bőven van miről csámcsogni éppenséggel.
Kim Gonhi, aki 52 éves, három különböző szöuli egyetemen szerzett diplomát, így vált a művészet és az üzleti menedzsment területén elismert szakemberré. Jelenleg a Covana Contents művészeti kiállításokat szervező cég tulajdonos-ügyvezetőjeként dolgozik, ahol tudását és tapasztalatait kamatoztatja. Ambíciói azonban nem álltak meg itt: egy negyedik egyetemre is beiratkozott, hogy doktori fokozatot szerezzen. Disszertációjának azonban árnyékot vetett a plágiumgyanú. A 16 fős professzori grémium végül nem tudta egyértelműen megállapítani a másolás tényét, így Kim pályafutása különös fordulatot vett.
Kiderült, hogy az önéletrajzában egy ötödik, New York-i felsőoktatási intézményt is feltüntetett, amiért később egy sajtótájékoztatón bocsánatot kellett kérnie. Azonban ez csak a jéghegy csúcsa volt; ennél jóval súlyosabb ügyek is terhelik a nevét. 2019-ben a sajtóban felröppentek a hírek, miszerint vállalata csúszópénzeket fogadhatott el, és az adófizetésével kapcsolatban is akadtak problémák. A nyomozóhatóság továbbá azt is vizsgálta, hogy Kim asszony és édesanyja esetlegesen kivételezett elbírálásban részesült-e egy telekvásárlás során.
Édesanyja manipulálta a bankszámlakivonatát az ingatlan adásvételi folyamat során, ami tovább súlyosbította a helyzetet, hogy társai révén két éven keresztül egy idősek otthonát üzemeltette, amely egészségügyi szolgáltatásokat is nyújtott. Ebben az időszakban több mint 680 millió forint értékben nyújtott be jogosulatlan számlákat a nemzeti betegbiztosítónak, miközben az intézmény nem rendelkezett a szükséges működési engedéllyel a megfelelő hatóságoktól. Tavaly nyáron az elnök 78 éves anyósát egy év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság okirathamisítás miatt. Azonban a Szöuli Legfelsőbb Bíróság, valamint az országos Legfelsőbb Bíróság bizonyítékok hiányában felmentette a további vádpontok alól, elutasítva ezzel a Szöuli Kerületi Bíróság által kiszabott hároméves börtönbüntetést.
Kim Gonhit emellett azzal is megvádolták, hogy társai társaságában részt vett a BMW és MINI autómárkákat Dél-Koreában forgalmazó Deutsch Motors részvényeinek manipulálásában. A vád szerint a bűncselekmény idején a nevén lévő részvényeket egy értékpapírokkal foglalkozó vállalat vásárolta meg, ezzel hozzájárulva a részvényárfolyam jogellenes befolyásolásához.
A first lady tagadta, hogy túlzott nyereségre tett volna szert, és végül nem is jutott el vádemelési szakaszba az ügy, mivel az elnök megvétózta a parlament döntését, amely ennek a kiderítésére külön ügyészt bízott volna meg. Az sem nézett éppenséggel jól ki, hogy a korábbi kétes ügyekben nyomozó rendőrt a first lady meghívatta az elnöki beiktatásra, de megjelent egy olyan interjú is, amelyben férjét bolondnak nevezi, aki nélküle semmit sem tud csinálni, azt sugallva ezzel, hogy nagy szerepe van a kampánystratégia kialakításában. Azt is említette ebben, hogy férje hatalomra jutása esetén személyesen fog elégtételt venni a velük barátságtalan médiumokon - írja a The New York Times.
Amiért azonban az elnöknek bocsánatot is kellett kérnie egy tévéinterjúban pár héttel ezelőtt, az egy 850 000 forintos Dior táska, amelynek átadását egy karórába szerelt rejtett kamerával rögzítették 2022 szeptemberében Kim asszony saját irodájában, az elnöki rezidencián kívül. Az ajándékozó egy amerikai-koreai lelkész saját bevallása szerint az 500 ezer forint értékű Chanel szépségápolási csomagot és a táskát is kenőpénznek szánta, megvesztegetve a first ladyt, hogy az segítsen elintézni, hogy egy amerikai-koreai politikus a nemzeti sírkertben nyugodhasson. A Voice of Seoul nevű baloldali YouTube-csatorna publikálta a felvételt, amelyen elhangzik ez a mondat is:
Miért hozza ezeket mindig? Kérem, erre semmi szükség.
A két Korea közeledését támogató, az elnöki beiktatáson is jelen lévő lelkész azt nyilatkozta, hogy a leleplezés hátterében egy kihallgatott beszélgetés áll. E beszélgetés alapján úgy tűnik, hogy a first lady szerepet játszik egy magas rangú kormányzati tisztviselő kinevezésében. Nem ez az első alkalom, amikor Kim asszonyt azzal vádolják, hogy személyzeti ügyekben túlzott befolyással bír, és hogy túllépi a hatáskörét a jelöltállítások során. Ez a gyakorlat nemcsak morálisan megkérdőjelezhető, hanem egyenesen törvényellenesnek is minősül.
A lelkipásztor elmondása szerint a first lady előre értesült a Dior táska létezéséről, így már tudta, hogy mi vár rá, amikor találkozóra került sor. Csak két alkalommal volt lehetősége a személyes találkozásra, és mindkét esetben tájékoztatta őt arról, hogy egy értékes ajándékkal készül. Minden más alkalommal azonban a kérelmét elutasították. Érdekes megjegyezni, hogy a szabályozás kimondja: kormánytisztviselőknek és házastársaiknak egyaránt tilos 290 000 forintnál drágább ajándékokat elfogadniuk.
A Legfőbb Ügyészség végül elutasította a vádemelést, arra hivatkozva, hogy az elnök munkájára az érintett ajándékoknak nem voltak lényeges hatásai. Ezzel megerősítették a Szöuli Központi Kerületi Ügyészség korábbi álláspontját, amely szerint az antikorrupciós törvény nem ír elő büntetést a köztisztviselők házastársainak hasonló cselekedeteire. Ennek ellenére a legfőbb ügyész elismerte, hogy a first lady viselkedése etikailag kifogásolható, és sürgette a törvény módosítását. Ezen kívül kritizálta, hogy Kim asszony magánkihallgatás keretein belül tálalhatta a saját verzióját, amely szerint az ajándékok csupán a tisztelet kifejezésére szolgáltak, és ő semmiféle ellenszolgáltatást nem ígért cserébe.
Azzal érveltek, hogy a táskát nem használta, az egy raktárban volt, azonban a dél-koreaiak többsége, sőt még az elnök politikai közösségét, a jobboldali Néphatalmi Pártot támogató konzervatív média szerint sem elfogadható ez az egész történet.
A botrány megítélését tovább súlyosbította egy tragikus haláleset: a vizsgálatot vezető munkacsoport vezetője öngyilkosságot követett el saját otthonában. Az Antikorrupciós és Polgárjogi Bizottságban dolgozó magas rangú alkalmazott egy barátjának írt levélben számolt be arról, hogy felettesei pszichés nyomást gyakoroltak rá, hogy meggyőződése ellenére sürgősen zárja le az ügyet - írja a The Korea Herald.
A költekezéséről hírhedt francia királyné, Marie Antoinette párhuzama először az elnök saját pártjában bukkant fel. Ezt az összehasonlítást vette át Észak-Korea is, ahol léggömbök segítségével terjesztettek tájékoztató szórólapokat Szöulban, sőt, ezek az elnöki rezidencia udvarára is eljutottak. A szórólapokon Kim asszonyt "modern Marie Antoinette"-nek titulálják, figyelmeztetve a dél-koreaiakat, hogy a first lady külföldi útjain már 7,7 millió forintos brosst, 4,4 milliós karkötőt és közel 18 millió forintos nyakláncot viselt. Érdekes módon azonban az utóbbi ékszert nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, amit az elnöki hivatal azzal magyarázott, hogy csupán kölcsönözték az adott eseményre.
Ez a lépés Phenjan részéről valószínűleg válaszként érkezett a dél-koreai szórólapokra, amelyek felfedik Kim Dzsong Un családjának fényűző életmódját. A helyi ellenzék sem maradt tétlen, a Demokrata Párt bejelentette, hogy szükségessé vált a "Kim Gonhi-törvény" bevezetése, amely célja a mindenkori first lady tevékenységének ellenőrzése – ezt a posztot pedig éppen a jelenlegi elnök szüntette meg. Ezen kívül a tavalyi vilniusi NATO-csúcs sem hozott kedvező fejleményeket a résztvevők számára.
Amíg férje tanácskozott, Kim asszony felfedezte a litván főváros luxusüzleteit. Az egyik neves, többek közt Pradát, Guccit, Giorgio Armanit és Valentinót is áruló multibrand üzletlánc menedzsere elmondta a sajtónak, hogy Kim asszony 16 emberrel, köztük személyi asszisztensekkel és biztonsági őrökkel érkezett hozzájuk előzetes bejelentkezés nélkül. Amíg a first lady válogatott a cég mind az öt üzletében, hat ember tartózkodott az ajtó előtt, megakadályozva, hogy mások is bejöjjenek. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy mennyit költött és mit vásárolt, de a litván sajtó értesülései szerint másnap is visszatért a csapata.
Dél-Koreában ez a shoppingtúra ellenérzést váltott ki, mivel az országon épp heves esőzés söpört végig földcsuszamlásokat okozva, a katasztrófahelyzetben körülbelül 4000 szöuli háztartás maradt áram nélkül. A stílusos szettekben reprezentáló first lady egyébként főként feltörekvő dél-koreai márkáktól vásárol, hogy belföldön és külföldön is népszerűsítse a hazai divatipart és kultúrát, valamint a környezettudatos termékeket - és kétségkívül ezen a területen jó nemzetközi PR-t folytat, ami el is várható egy ország első asszonyától.
A férjének komoly politikai kockázatot jelent a felesége, akinek szerepe megkérdőjelezhetetlen az idei tavaszi választásokon elért ellenzéki siker szempontjából. Az ellenzék 300 parlamenti helyet szerzett, míg az elnök pártja csupán 178 mandátummal zárta a választást. Számos médium beszámolt arról, hogy a bocsánatkérés a táskaügy miatt egészen novemberig váratott magára, és a korábbi, zavaros kommunikáció sem tudta megnyugtatni a választók kedélyállapotát.
De az elnök népszerűsége is negatív rekordot dönt jelenleg, mint a The Diplomat írja, az egykor az ügyekbe keményen beleálló, megalkuvást nem tűrő, választási programjában különösen a jogállamiságot kiemelő ügyészt nem látják benne akkor a szavazók, amikor a saját családját éri vád. A kettős mércét remekül illusztrálja, hogy bár az elnök ígéretet tett a feleségét ellenőrző hivatal felállítására, ennek azonban nem lesz feladata a múltbéli, ellenzéki konspirációnak címkézett vádak kivizsgálása - a parlament határozatát pedig, hogy dedikált ügyész foglalkozzon a Dior táskabotránnyal, újból megvétózta októberben. A Demokrata Párt szégyentelennek és reménytelennek nevezte az elnök hozzáállását.
A szerző luxusszakértő, az Inda Press gondozásában megjelent Stílusgourmand című könyvet ide kattintva rendelheti meg:
