Lotfi Begi készül a Sztárboxra, és már mindenki a várakozás tüzében ég! Az esemény körüli izgalom fokozódik, hiszen a népszerű előadó nemcsak a zenében, hanem a ringben is meg szeretné mutatni, mit tud. A felkészülés során rengeteg edzés és kihívás vár rá

Lotfi Begi is részt vesz a Sztárbox legújabb évadának versenyein, amely hamarosan kezdetét veszi.

A zeneipar világa sokszor kiszámíthatatlanságával sok meglepetést tartogat. Valójában éppen ellentéte a versenysportnak, ahol minden mozdulat és eredmény előre megtervezett. De vajon miként képes egy zenész, például Lotfi Begi, harmonikusan ötvözni ezt a két különböző világot, anélkül, hogy bármelyik is sérülne? A válaszokat két edzés között kerestük, míg Lotfi éppen a lenyűgöző átalakulásának újabb lépéseit tette meg.

Mit szóltál a felkéréshez?

Vicces, mert az első évadban még csak nézőként ültem a tévé előtt, majd egyszer csak beugrottam fellépőként. Ekkor Szujó Zoli meg is jegyezte, hogy jövőre már a szorítóban találkozunk. Én persze azonnal ellenkeztem, hogy biztosan nem fogok ringbe lépni, de úgy tűnik, a sorsnak más tervei voltak velem!

Hány órát töltöttél el a válasz megfontolásával?

Nem sokat. Az az igazság, hogy teljes mértékben figyelemmel kísértem az előző évadokat, és tanúja voltam Király Viktor és Varga Viktor pályafutásának. Mindketten a zeneiparban tevékenykednek, szeretik a bulizást, és mindketten jelentős átalakuláson mentek keresztül az évek során. Sok beszélgetést folytattam velük erről, és ők is elismerték, hogy...

És a családod mit gondolt róla? Hiszen bár a feladatok java része a te válladon nyugszik, ehhez a fokozott elköteleződéshez elengedhetetlen a támogató közeg.

A feleségem, Réka világéletében sportolt, az életének fontos mozgatórugója a sport. Megszülte az ikreket, és három hónap múlva már az edzőteremben volt. Engem is mindig próbált rávenni, de ez inkább kisebb, mint nagyobb sikerrel ment neki. Szóval ő abszolút támogatott, és megerősített abban, hogy jó hatással lesz rám.

Korábban mennyit és milyen rendszerességgel sportoltál?

Hát... Nagyon szeretek focimeccsre járni. Sőt, bármelyik országba képes vagyok elkísérni a Fradit vagy a magyar válogatottat, be is jártam velük a fél világot.

Ez valóban figyelemre méltó, de valószínűleg az izmaidra nem gyakorolt kifejezetten jótékony hatást, igaz?

Teljesen igazad van, a sörhasamra gyakorolt hatás az, ami leginkább észrevehető. Az elhatározásaim gyakran fellángoltak, de valahogy a sport sosem került a prioritási lista élére. Mindig akadt valami más, ami sürgetőbbnek tűnt. Például, amikor úgy döntöttem, hogy ma edzeni fogok, hirtelen jött egy telefonhívás, hogy be kell ugrani a stúdióba. Ilyenkor egyértelmű volt, hogy a sportot könnyedén félre lehet tenni.

Most viszont a meccsek látogatása jelentősen csökkeni fog, és ha jól értem, ez a helyzet egy komoly fordulópontot jelent az életedben.

Ez valóban egy fordulópont az életemben. Hetente ötször veszem fel a kesztyűt, és háromszor futok, ami számomra egy új világot nyitott meg. Régebben a futás gondolatától is elriadtam volna, de most már reggelente a Normafán kocogok. Hiszek abban, hogy bármi megtörténhet, de csak úgy, ha minden energiámat és lelkesedésemet beleadom. Ha nem így tennék, egész életemben kísértene a "mi lett volna, ha" érzése, ha csak egy kicsivel többet, vagy jobban csinálom. Most először érzek olyat, hogy az edzések köré szerveződik minden, és ez teljesen új perspektívát ad az életemnek.

A nyarad is erről szól? Esetleg a napfényes kalandokról, a barátokkal töltött felejthetetlen pillanatokról, vagy a felfedezés izgalmáról? Milyen élményekkel gazdagodtál idén nyáron?

Nekem most minden erről szól. A zenei munkáimat is ehhez ütemeztem. Most jelent meg két dalom, az egyik Rúzsa Magdival, a másik pedig Tolvai Renivel, és mind a kettő hál' Istennek nagyon jól működik. Ez volt a terv, hogy ezek nyáron kijönnek, és utána minden mást egy picit parkolópályára teszek.

Milyen jelentős átalakulásokat éltél meg a boksz által? Milyen új lehetőségeket vagy tapasztalatokat hozott az életedbe ez a sportág?

Az, hogy Nem akarok álszent lenni, mindenki tudja, hogy a zeneiparnak vannak árnyoldalai, mellékhatásai, amiről egyébként kevesebbszer esik szó, mert ha benne van az ember, akkor azt gondolja, hogy ez ezzel jár. Buli az egész, és mi is bulizunk. Egy "átlagembernek" ez nem biztos, hogy komoly vállalásnak tűnik, de én most a saját tapasztalataim alapján mondom, mert huszonegynéhány éve benne vagyok az iparban, ahol az alkohol annyira természetes, hogy fel sem tűnik. Tulajdonképpen normalizálod azt, ami nem normális. Vagy legalábbis én normalizáltam, és ráfogtam arra, hogy a zeneipar ezzel jár, és tudom csinálni a hétköznapi dolgaimat, miközben nem vettem észre, hogy milyen nagy hatással volt rám.

Ha most visszatekintek erre a teljesen alkoholmentes fél évre, egyértelműen érzem a különbséget! Bár mindent elvégeztem, a korábbi teljesítményemhez képest most sokkal nagyobb energiával és lelkesedéssel végzem a dolgaimat. Régebben úgy éltem, hogy csütörtök, péntek, szombat a fellépések időszaka volt, ami persze számomra igazi szórakozás. Ilyenkor szinte mindig én voltam az, aki elsőként lépett be a backstage-be, és az utolsó, aki távozott. A tavalyi szilveszteri buli után viszont hazatérve, miután megittam a maradék italokat, másnap úgy ébredtem, hogy ez most tényleg vége. Azóta pedig az üdítőm is teljesen cukormentes lett.

És a legszembetűnőbb átalakulás nálad az, hogy jelentősen karcsúsodtál!

Igen, 17 kilót sikerült leadnom. Érdekes módon az alkohol elhagyása is nagy szerepet játszott ebben a folyamatban, de emellett nagyon odafigyelek az étkezéseimre is. A szénhidrátbevitelemet igyekszem a lehető legjobban minimalizálni, szinte csak a rizs maradt a repertoáromban. Az intenzív edzések miatt folyamatosan kalóriadeficitben vagyok, és mivel minden edzés előtt mérlegre állok, néha egy igazán jól sikerült tréning akár másfél kiló mínuszt is hozhat.

Voltál valaha ennyire tudatos az életben, bármilyen helyzetben is?

A zenével kapcsolatosan mindig is tudatos voltam. Amikor elhatároztam, hogy DJ leszek – ráadásul országosan elismert – sokan körülöttem, barátok és ismerősök, csak legyintettek, mondván, hogy "majd kinövöm". De ez egy hosszú út volt, tele kitartással és elszántsággal. Most pedig egy teljesen új kihívás előtt állok: 7-8 hónap alatt a nulláról építem fel magam egy olyan területen, amit eddig még soha nem próbáltam ki. Ez a tapasztalat egészen más, mint bármi, amit valaha átéltem.

Volt elképzelésed az egészről? Hogy mennyire lesz nehéz a gyakorlatban, milyen nehézségekkel szembesülsz?

Nem volt elképzelésem arról, hogy mi vár rám, hogy ez az egész mivel jár, de azt sejtettem, hogy nem lesz sétagalopp. Nagyon kemény! Mert a sima edzések is nagyon kemények.

Az elvárásaim magammal szemben folyamatosan fejlődni és tanulni, hogy jobban megérthessem önmagam és a körülöttem lévő világot. Azt várom, hogy minden nap új kihívásokkal nézzek szembe, és hogy türelmes legyek a hibáimmal, hiszen ezek is hozzájárulnak a személyes növekedésemhez. Fontos számomra, hogy hű maradjak az értékeimhez, és mindig a legjobb formámat nyújtsam, akár a munkámban, akár a kapcsolataimban. Az önbecsülésem és a belső békém megőrzése is kiemelten fontos célom.

Mivel olyan amatőr emberek lépnek ringbe, akik korábban soha nem bokszoltak, nem tudni, hogy mire lehet számítani. Az első ellenfelem Kamarás Iván lesz, aki talán kissé kivétel, mert régóta űzi a küzdősportokat, de mint láttuk az előző években, bármi megtörténhet. Eredmény tekintetében nincsen elvárásom, mindenképpen szeretnék addig elmenni, ameddig csak lehet. A felkészültségben a maximumot szeretném hozni, ez az, amiből nem fogok engedni.

A boksz fizikailag rendkívül megterhelő sportág, amely alapos felkészülést követel meg. Azonban nem szabad elhanyagolni a mentális felkészülést sem, hiszen az éppen olyan fontos. Külön figyelmet szentelsz a mentális tréningre is?

Külön erre nem készülök, de a koncentrációm sokkal erősebb, mint bármikor, teljesen tiszta a fejem, és sokkal élesebb vagyok minden szituációban. Egészen más energiaszinten vagyok.

Az eddigi mérleged alapján leadtál 17 kilót, és nem iszol alkoholt. Vagyis még el sem kezdődött a műsor, de csak építő jellegű dolgok történtek veled?

Természetesen! Itt van egy egyedi változat: Abszolút! Már az is óriási siker számomra, hogy vállaltam a műsort. Korábban a hétvégék a pihenésről szóltak, most viszont éjjel hazatérek, reggel korán kelek, és edzeni indulok. Igazán nagy változás ez számomra!

Az érzés olyan, mint egy színes festmény, amelyet a lélek ecsetje rajzol. Néha boldogsággal telített, máskor pedig szomorúsággal terhes. Olyan, mint egy zene, amely a szív húrjain pengeti a dallamokat, hol lágyan, hol zúgva. Minden egyes pillanatban új árnyalatokat kap, és a tapasztalataink formálják. Az érzés egy belső utazás, ahol a fény és az árnyék táncol, és amelyben mindig találhatunk valami különlegeset, ami csak ránk vár.

Ez mindennél jobb érzés! Tényleg nem gondoltam volna, hogy ezek a dolgok ilyen szinten tudják megváltoztatni az ember életét.

Három csodálatos gyermeked van, akik biztosan Rékával együtt a legnagyobb rajongóid lesznek. Vajon nézhetik majd a meccseket?

Még nem hoztam végleges döntést, de az már biztos, hogy élő közönség előtt nem fogják látni a mérkőzésemet. Az ikrek most 8 évesek, és volt olyan alkalom, amikor velem tartottak az edzésre, ahol lelkesen püfölték a bokszzsákot. Már most is szurkolnak nekem, és bízom benne, hogy a felkészülésem során jó példát tudok mutatni számukra.

Milyen szigorú apának tartod magad?

Igyekszem megőrizni az egyéniségemet, de alig pár másodperc alatt máris elérik, hogy szívből mosolyogjak. Hirtelen rám ugranak, ölelések és puszik áradatával árasztanak el, és ettől teljesen elveszítem a komolyságomat.

Megvan már a bevonuló zenéd?

Még nem érkeztem el odáig, de már számos ötlet kavarog a fejemben. Valószínűleg a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha kifejezetten erre az eseményre készítenék valami különlegeset.