Lengyelország döntést hozott a menedékkérők befogadásának korlátozásáról.

A lengyel szenátus, miután az alsóház is támogatta, csütörtökön jóváhagyta azt a törvénymódosítást, amely rendkívüli helyzetek esetén lehetővé teszi a nemzetközi védelem iránti kérelmek regionális szinten történő ideiglenes felfüggesztését.

A jogszabály most az államfő asztalára kerül aláírásra. A 100 fős szenátusban 72-en támogatták a törvénymódosítást, míg 10-en ellenezték azt; közülük 7-en a Baloldal frakciójának tagjai voltak. Tartózkodás nem volt.

A szenátus ugyanabban a formában szavazta meg a jogszabály tervezetét, amelyben azt előzőleg, február végén az alsóház hagyta jóvá. A törvény szerint a nemzetközi védelemre irányuló kérelmek benyújtásának korlátozását a belügyminiszter indítványára a kormány rendelheti el. A korlátozás ideiglenes lesz, a kormány legfeljebb 60 napos időszakra hirdetheti meg, de a szejm jóváhagyásával szükség esetén további 60 nappal meghosszabbíthatják.

A kormányrendeletben pontosan meghatározzák azt a határszakaszt, amelyre a korlátozások érvényesek.

Az intézkedés "az ország belső destabilizálásának megelőzése végett" lehetne bevezetni, egyúttal törekedni kellene a nemzetközi védelemért folyamodni szándékozó külföldiek jogainak "minél kisebb körű korlátozására".

A korlátozott határszakaszon felnőtt kíséret nélküli kiskorúak, várandós nők, valamint azok, akik egészségi állapotuk vagy életkoruk miatt különleges bánásmódot igényelnek, továbbra is jogosultak menedékjogi kérelem benyújtására. Emellett a határőrség fogadja azokat a kérelmeket is, akiknél egyértelműen megállapítható, hogy származási országukban "súlyos bántalom valós kockázata" fenyegeti őket.

A javasolt szabályozás megakadályozza, hogy a határátkelőhöz érkező családokat szétszakítsák.

A fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) politikai vezetői elégtelenné minősítették a jogszabályt, mivel véleményük szerint nem képes kezelni a lengyel-fehérorosz határon tapasztalható migrációs nyomás okozta kihívásokat. Ennek ellenére a PiS alsó- és felsőházi képviselői a szavazások során támogatták a törvényt, amelyet a probléma kezelésének egy lehetséges lépéseként értékeltek.

Az emberi jogi szervezetek, beleértve az Amnesty Internationalt és a Helsinki Bizottság lengyelországi képviseletét, éles kritikát fogalmaztak meg az új jogszabályokkal kapcsolatban. Michael O'Flaherty, az Európa Tanács emberi jogi biztosaként, kedden nyilvánosságra hozott levelében kifejezte aggodalmát, miszerint a jogszabályok ellentmondhatnak az Emberi Jogok Európai Egyezménye harmadik cikkének, amely a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmáról rendelkezik. O'Flaherty hangsúlyozta, hogy ezek az előírások potenciálisan megnehezíthetik a rászorulók számára a nemzetközi védelemhez való hozzáférést.