Lemondott posztjáról az Országos Bírói Tanács elnöke, ami jelentős változást hozhat a bírói testület működésében.

Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke bizalmi szavazás elé került, mivel az általa irányított testület jóváhagyta a kormány legújabb igazságügyi reformját. E reform kapcsán a bírók jelentős hányada éles bírálatokat fogalmazott meg, amelyek a jogászi közéletben komoly feszültségeket generáltak.

Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke a keddi rendkívüli ülés keretein belül bejelentette, hogy lemond elnöki pozíciójáról, azonban OBT-tagságát megtartja - értesült a Telex két különböző forrásból. A portál információi szerint a keddi bizalmi szavazásra azután került sor, hogy a kormány legújabb igazságügyi reformja miatt több bíró aggodalmát fejezte ki a függetlensége elvesztése miatt, és zsarolásról, valamint politikai nyomásgyakorlásról beszéltek. Egy kiszivárgott belső beszélgetés során Szabó Péter hangsúlyozta, hogy nem volt lehetőségük a kormánnyal kötött megállapodásba való beleszólásra, és hogy ha nem engedtek volna a minisztérium követeléseinek, akkor nem kaptak volna fizetésemelést. A bírói függetlenség kérdésében úgy vélekedett, hogy bár lehetne kényeskedni, a megállapodás elfogadása elkerülhetetlen volt.

A Telex által közzétett cikkben említést nyer, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBT) november 20-án jóváhagyta az igazságügyi minisztérium által benyújtott javaslatot, amely több mint 130 milliárd forinttal járulna hozzá a bírók és az igazságügyi dolgozók béremeléséhez. A javaslat elfogadásának egyik fontos feltétele az volt, hogy a bírói vezetők beleegyezzenek bizonyos szervezeti változásokba. Ennek keretében lehetővé válna, hogy a bírók akár 70 éves korukig is megtarthassák jogviszonyukat, míg az alsó korhatár a bírói kinevezéseknél 35 évre emelkedne. A kormány célja ezzel az intézkedéssel, hogy a jövőben könnyebben vonzhassanak külsős szakembereket, hiszen a kinevezések során nagyobb hangsúlyt fektetnének a különböző jogi területeken szerzett tapasztalatokra.

A paktum elég meglepő volt, hiszen OBT korábban többször került konfliktusba az igazságszolgáltatás függetlensége miatt az Országos Bírói Hivatallal, amit azért hozott létre a kormány 2011-ben, hogy növelje befolyását az igazságszolgáltatásban.

Az OBT amúgy megosztott volt a kormány terveivel kapcsolatban, és a 15 fős testület 14 választott tagja közül ugyanannyian ellenezték, mint ahányan támogatták a megállapodást. Utóbbi táborba tartozott az OBT volt elnöke is. Így végül Varga Zs. András, a Kúria elnökének szava döntött, aki hivatalból tagja az OBT-nek. Nem meglepő, hogy a Kúria elnöke támogatta a kormány ajánlatát, hiszen maga is aláírta a négyoldalú megállapodást.

S hogy miért aggályos a kormány által feltételként szabott terv? Mert az már önmagában is kikezdi a szervezet függetlenségét. A tiltakozó bírók azzal érvelnek, hogy az igazságszolgáltatás függetlenlenségét biztosító bérrendezés nem lehet alku tárgya, nem köthető semmilyen feltételhez.

A Telex cikke szerint szintén politikai nyomásgyakorlásra utal, hogy a megállapodás titokban és rohamtempóban készült. Ezen a ponton a lap idézi a hvg.hu információját, miszerint az OBT-tagok és a Magyar Bírói Egyesület is csupán két nappal a november 20-ra összehívott ülés előtt kapták meg a végleges tervezetet.

Végül érdemes megemlíteni, hogy a megállapodás nem korlátozza a kormányt abban, hogy a jövőben bármilyen jogszabályt bevezessen, amit csak kíván. Ezt a tényt Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke is megerősítette, amikor arra az kérdésre válaszoltak, hogy milyen jogi kötőerővel bír a megállapodás.