A követelés elengedése vagy a behajthatatlan követelés elírása olyan pénzügyi folyamatok, amelyek során egy fél lemond a követeléséről, vagy a követelés behajtása véglegesen lehetetlenné válik. A követelés elengedése esetén a hitelező szándékosan dönt ú

Tisztelt Szakértő! A taotörvény 8. § 1/h pontja alapján a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése kapcsán felmerül a kérdés, hogy számvitelileg milyen eltérések vannak a már elévült követelés leírása és elengedése között. Ezen kívül szeretném tudni, milyen módon igazolható, hogy a magánszemély felé fennálló követelést az adózó, mint hitelező, ténylegesen elengedte. Elégséges lehet egy egyoldalú nyilatkozat, vagy szükséges egy kétoldalú, az adós által is aláírt dokumentum? Továbbá, helyesen értelmezem, hogy az említett jogszabályhely nem korlátozza a nem visszaadás lehetőségét csupán az elszámolt értékvesztés mértékére, így nem jelent problémát, ha a szóban forgó követelésre korábban nem került sor értékvesztés képzésére? Kérem, szíveskedjen tisztázni a fentieket. Köszönöm!