Feltárult a magyar adórendszer rejtelme: a lényeges kérdés az, hogy meddig tartható fenn a jelenlegi állapot, amelyet most tapasztalunk - Pénzcentrum.

A régiós államok adópolitikája jelentős eltéréseket mutat, hiszen mindegyik ország sajátos megközelítéseket alkalmaz. Magyarország és Románia esetében a fogyasztás adóztatása áll a középpontban, míg Csehországban a legfőbb bevételi forrást a munkavállalói és munkaadói járulékok képviselik - ezt az eredményt a Niveus elemzése tárta fel.

Magyarországon a várakozások szerint 2025-re a teljes adó- és járulékbevétel megközelíti a 30 ezer milliárd forintot. Ezen összegből a legjelentősebb részesedést az általános forgalmi adó adja, amelynek várható bevétele 8272 milliárd forint körül alakul, így ez a teljes bevétel mintegy 27%-át jelenti.

A társasági adó mértéke hazánkban továbbra is kiemelkedően alacsony, hiszen az EU legkisebb adókulcsának köszönhetően csupán 5%-ot képvisel a bevételekben. Ez a kedvező helyzet azonban várhatóan megváltozik a nemzetközi adózási normák alakulása miatt, különösen a globális minimumadó bevezetésének hatására.

Csehországban a járulékbevételek kiemelkednek: a társadalombiztosítási és egyéb szociális hozzájárulások az állam adóbevételeinek több mint 46%-át adják. Ausztriában ezzel szemben a személyi jövedelemadó (22,4%) viszonylag magas, tükrözve a magasabb jövedelmeket és a magasabb személyi jövedelem adókulcsot.

"A magyar adórendszer egyszerre versenyképes és kockázatos: miközben a vállalkozások számára vonzó, a lakosságot jelentősen terheli a fogyasztási adó. Bár a cél érthető, kérdés, hogy ez hosszú távon is működőképes modell-e." - nyilatkozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.