Ki válhat amerikai állampolgárrá? A születési jog védelme veszélyben van.
Az amerikai polgárháború után az Egyesült Államok három jelentős alkotmánymódosítást hajtott végre, hogy biztosítsa az afroamerikaiak jogait. Az első módosítás megszüntette a rabszolgaság intézményét, a második lehetővé tette az afroamerikai férfiak számára a szavazás jogát, míg a harmadik garantálta, hogy az afroamerikaiak állampolgárságot nyerjenek. Ezen lépések alapvető fontosságúak voltak a társadalmi igazságosság és egyenlőség megteremtésében.
A legutóbbi, 14. alkotmánymódosítás figyelemre méltó módon elkerülte az afroamerikai, fekete, faji vagy rabszolga kifejezések használatát. Ehelyett csupán azt rögzítette, hogy az Egyesült Államok területén való születés automatikusan állampolgárságot biztosít.
2025. január 20-án, Donald Trump hivatalba lépésének napján, aláírta azt az elnöki rendeletet, amely eltörli a születési jog alapján járó állampolgárságot azon gyermekek számára, akik ideiglenes vagy illegális státuszban tartózkodnak az Egyesült Államok területén.
(Kép forrása: ACLU)
A rendelet végrehajtását több szövetségi bíró is felfüggesztette, véleményük szerint a születési jog a "demokrácia alapja", és az alkotmányt nem lehet egy elnöki rendelettel módosítani. E cikk írásakor még nem tudni hogyan zárul a konfliktus, a Trump-kormány meghátrál-e, vagy a Legfelsőbb Bíróság közbeavatkozik. Az elnök egy ideje már szemet vetett a születési joggal járó állampolgárságra, és nem ő az egyetlen, aki nem ért egyet vele: az amerikaiak 40%-a szerint a bevándorlók gyermekeinek nem kellene születésüknél fogva automatikusan állampolgárságot adni.
Először is, az amerikai alkotmány semmit nem mondott arról, hogy ki lehet amerikai állampolgár és ki nem. Az, hogy állampolgár vagy ha az USA-ban születtél egy jogi vélelem volt. Ha a "birodalomban születtél, akkor a király alattvalója vagy". Ez a "ius soli" régi római jogi eszméjéből származik. Ezzel szemben áll a vér szerinti jog, amikor az állampolgárság a szülők állampolgárságától származik (ez van Magyarországon is). Mivel a "ius soli" elv és nem jogszabály, az USA-ban 1857-ig nem voltak konkrét előírások arra nézve, hogy ki született amerikai állampolgár, és ki nem.
Dred Scott egy fontos történelmi személyiség, aki az Egyesült Államok jogtörténetében jelentős szerepet játszott. Ő volt az a rabszolga, aki bátor lépésre szánta el magát, amikor keresetet indított szabadságáért. Scott ügyét az 1857-es Dred Scott kontra Sandford ügy tette híressé, amely a Legfelsőbb Bíróság elé került. A bíróság döntése nemcsak az ő életére, hanem az amerikai társadalom egészére hatással volt, mivel kijelentette, hogy a feketék nem lehetnek állampolgárok, és hogy a Kongresszus nem rendelkezik a rabszolgaság terjeszkedésének korlátozásáról a területeken. Ez az ügy hozzájárult a feszültségek fokozódásához az Egyesült Államokban, és végül a polgárháborúhoz vezetett. Dred Scott története a szabadságért folytatott küzdelem és az emberi jogokért vívott harc szimbólumává vált.
Néhány évvel a polgárháború kitörése előtt az Egyesült Államok társadalma mélyen megosztott volt. Az ország egyes részein a rabszolgaság intézménye teljesen legálisnak számított, míg más államokban szigorú törvények védték a szabadságot. Egy napon egy rabszolga, akit rabszolgatartója egy rabszolgatartó államból egy szabad területre kísért, merész lépésre szánt el magát. A férfi pert indított, arra hivatkozva, hogy a szabad területre lépve ő automatikusan szabad emberré és amerikai állampolgárrá vált.
Az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amit Dred Scott egy fontos történelmi személyiség, aki az Egyesült Államok jogtörténetében jelentős szerepet játszott. Ő volt az a rabszolga, aki bátor lépésre szánta el magát, amikor keresetet indított szabadságáért. Scott ügyét az 1857-es Dred Scott kontra Sandford ügy tette híressé, amely a Legfelsőbb Bíróság elé került. A bíróság döntése nemcsak az ő életére, hanem az amerikai társadalom egészére hatással volt, mivel kijelentette, hogy a feketék nem lehetnek állampolgárok, és hogy a Kongresszus nem rendelkezik a rabszolgaság terjeszkedésének korlátozásáról a területeken. Ez az ügy hozzájárult a feszültségek fokozódásához az Egyesült Államokban, és végül a polgárháborúhoz vezetett. Dred Scott története a szabadságért folytatott küzdelem és az emberi jogokért vívott harc szimbólumává vált.-döntésként ismerünk. A bíróság kimondta, hogy sem Scott, sem a családja nem szabad és nem is állampolgár. Az afrikai fajhoz tartozó személyek semmilyen módon nem lehetnek amerikai állampolgárok.
Már ekkor is sok szabad fekete ember élt az USA szabad államaiban, de ez a bírósági döntés hivatalosan kimondta, hogy az országnak mostantól kétféle ember van: azok, akik állampolgárok, vagy akik állampolgárok lehetnek, vagy akiknek a gyermekei lehetnek állampolgárok, és azok, akikre mindez nem vonatkozik.
A szöveget egyedivé tehetem például így: (Forrás: Wikipédia)
Néhány éven belül az ellentétek szó szerint szétszakították az Egyesült Államokat. A déli államok elszakadtak, az északiak polgárháborút indítottak ellenük, részben a rabszolgaság felszámolása érdekében. Végül észak győzött.
A 14. alkotmánykiegészítés az Egyesült Államok jogrendszerének egyik legfontosabb pillére, amelyet 1868-ban fogadtak el. Ennek a kiegészítésnek a középpontjában az állampolgári jogok védelme és a diszkrimináció elleni küzdelem áll. A 14. kiegészítés megfogalmazza, hogy minden személy, aki az Egyesült Államok területén él, jogosult az élethez, szabadsághoz és a boldogsághoz való jogra, valamint megtiltja az állami hatóságok számára, hogy megsértsenek ezen jogokat. A kiegészítés fontos elemei közé tartozik a "törvény előtti egyenlőség" elve, amely azt jelenti, hogy minden egyénnek egyenlő jogai vannak, függetlenül származásától, bőrszínétől vagy vallási hovatartozásától. Ezen kívül hangsúlyozza a megfelelő eljárásjogot, amely biztosítja, hogy senkit ne lehessen megfosztani a szabadságától vagy a tulajdonától a megfelelő bírósági eljárás nélkül. A 14. alkotmánykiegészítés tehát nem csupán jogi szöveg, hanem egy olyan alapelvet képvisel, amely a társadalmi igazságosság és az egyenlőség biztosításának alapjául szolgál az Egyesült Államokban.
A polgárháború végével a győztes Észak úgy döntött, hogy annulálja a Dred Scott egy fontos történelmi személyiség, aki az Egyesült Államok jogtörténetében jelentős szerepet játszott. Ő volt az a rabszolga, aki bátor lépésre szánta el magát, amikor keresetet indított szabadságáért. Scott ügyét az 1857-es Dred Scott kontra Sandford ügy tette híressé, amely a Legfelsőbb Bíróság elé került. A bíróság döntése nemcsak az ő életére, hanem az amerikai társadalom egészére hatással volt, mivel kijelentette, hogy a feketék nem lehetnek állampolgárok, és hogy a Kongresszus nem rendelkezik a rabszolgaság terjeszkedésének korlátozásáról a területeken. Ez az ügy hozzájárult a feszültségek fokozódásához az Egyesült Államokban, és végül a polgárháborúhoz vezetett. Dred Scott története a szabadságért folytatott küzdelem és az emberi jogokért vívott harc szimbólumává vált.-ügyet, és elfogadták az első amerikai törvényt, amely kimondta, hogy bárki, aki az USA-ban született az ország állampolgára, ez volt az 1866-os polgárjogi törvény.
Andrew Johnson, az akkori elnök, nem volt teljesen elégedett a helyzettel. A Kongresszusnak címzett levelében kifejezte aggodalmát, miszerint az afroamerikaiak mellett a "cigányok" és a kínaiak is állampolgárságot nyerhetnek a születési jog alapján. Ennek ellenére a Kongresszusban elegendő támogatás gyűlt össze ahhoz, hogy az elnök kifogásai ellenére is keresztülvigyék a javaslatot.
Mindig is ott lebegett a veszély, hogy a jövőbeli Kongresszusok megkérdőjelezhetik az állampolgárságra vonatkozó törvényeket, és akár érvényteleníthetik is azokat. Elméletileg a Kongresszus bármikor hatályon kívül helyezhetné a törvényt. Annak érdekében, hogy a születési jogon alapuló állampolgárság szilárdan beépüljön a jogrendünkbe, úgy határoztak, hogy alkotmánymódosítással rögzítik ezt a fontos elvet.
Az Egyesült Államokban született vagy honosított egyének, akik az ország jogi keretei alatt élnek, automatikusan állampolgárságot nyernek. Ez a megfogalmazás híven tükrözi az amerikai alkotmány azon elvét, amely a születési jog alapján biztosítja az állampolgárságot. Azonban éppen itt rejlik a vita forrása: a kifejezés, miszerint "az USA joghatósága alá tartoznak", sokak számára kérdéseket vet fel és különböző értelmezéseket indukál.
Képzeljük el, hogy egy bevándorló megérkezik az Egyesült Államokba, és itt életet ad egy gyermeknek. Vajon a megszületett gyermek automatikusan az Egyesült Államok állampolgára lesz?
A módosítás szövege alapján nem lehet egyértelműen megállapítani a dolgok állását. Azonban, mielőtt a Kongresszus ratifikálta a 14. módosítást, részletes vitát folytattak a témáról. Az egyik pennsylvaniai szenátor felvetette a kérdést, hogy a módosítás vajon nem biztosít-e állampolgárságot a kínai származású gyermekek számára. Erre egy másik szenátor azt válaszolta, hogy természetesen, egy ázsiai gyermek éppen olyan állampolgár, mint bármely európai gyerek. A 14. módosítással kapcsolatos diskurzusok különösen figyelemre méltóak, hiszen tükrözik a jogalkotók szándékát, hogy a bevándorlók gyermekeit a születésük pillanatától fogva a módosítás oltalma alá helyezzék, és ezzel állampolgárságot biztosítsanak számukra.
A kép forrása: Politico.
A Kongresszus jelentős része támogatta a módosítást, de akadtak, akik ellenálltak. Például Edgar Cowan szenátor, aki aggodalmát fejezte ki a kínai állampolgárokra vonatkozóan, ellene szavazott.
Bár a 14. módosítás az alkotmány szerves részévé vált, nem mindenki osztotta ezt a nézetet. Az elnök és a szenátor is hasonló aggodalmakat fogalmazott meg, különösképpen a kínai származású amerikai állampolgárok ügyével kapcsolatban. Ez a jelenség jól tükrözte az adott időszak hangulatát, hiszen egyre több kínai munkás érkezett az Egyesült Államok területére.
1882-ben a Kongresszus jóváhagyta az első törvényt, amely a kínai bevándorlók kirekesztésére vonatkozott. Ez a jogszabály megakadályozta, hogy a kínai származásúak állampolgárságot nyerjenek, azonban a gyermekeik státuszáról nem rendelkezett. Eredetileg csupán tíz évre tervezték, ám végül ez a jogszabály lett az első a sorban a kínaiakat érintő kirekesztési intézkedések között, amelyek 1943-ig érvényben maradtak.
Néhány évvel a kínai kirekesztési törvény elfogadása után egy San Franciscó-i férfi meglátogatta a családját Kínában. Néhány hónappal később visszatért, és megtagadták tőle a belépéséhez való jogot az Egyesült Államokba. Viszont ő arra hivatkozik, hogy az Amerikai Egyesült Államok állampolgára. Az ügy végül a Legfelsőbb Bíróság elé került. Wong Kim Ark 25 éves, szakácsként dolgozott. Az ő esete a 14. kiegészítés tökéletes tesztje, amely szerint állampolgár vagy, ha itt születtél, és ha az USA joghatósága alá tartozol.
A kép forrása: CEPR.
A bíróság 1898-ban hozta meg sorsdöntő ítéletét. Wong Kim Ark, aki amerikai állampolgárként lépett fel, a jogi eljárás középpontjába került. Az ítélet fényében az Egyesült Államokban három olyan csoport létezik, akik nem esnek az ország joghatósága alá: a diplomaták, egyes őslakos amerikai közösségek tagjai, valamint a megszálló erők képviselői.
Az ő gyermekek születésekor nem rendelkeznek állampolgári státusszal. Ennek ellenére, a kongresszusi viták jegyzőkönyveiben rögzített megállapítások alapján a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a "joghatóság alá tartozó" kifejezés széles értelemben mindenkit magában foglal, beleértve a bevándorlókat és azok gyermekeit is. Az Egyesült Államok területén mindenki az ország joghatósága alá esik, így azok, akik ott születnek, automatikusan állampolgárok lesznek. Ez a jogi álláspont a mai napig érvényben van.
Egy másik pillantás a 14. módosításra
Az 1980-as és 1990-es években egyre több olyan bevándorló jelent meg, akik nem rendelkeztek hivatalos papírokkal. Ekkor a születési jog alapján megszerezhető állampolgárság újra a politikai diskurzus középpontjába került. A születési joggal kapcsolatos viták már régóta jelen vannak, és nem tekinthetők újdonságnak.
Amikor a kongresszus eredetileg megszavazta a 14. módosítást, annak elfogadása mögött részben az állt, hogy a polgárháború végén csupán az északi államok képviselői voltak jelen. Ahhoz, hogy a módosítás hivatalosan az alkotmány részévé váljon, azonban szükség volt arra, hogy az összes állam kormánya háromnegyedes többséggel ratifikálja azt. Kezdetben ez nem valósult meg, mivel egyetlen déli állam sem volt hajlandó ratifikálni. Végül a Kongresszus nyomást gyakorolt rájuk, hiszen a déli államok csak akkor nyerhették vissza helyüket az Egyesült Államokban, ha elfogadják ezt a módosítást. Ezek az államok, miután háborút veszítettek, kénytelenek voltak elfogadni a béke feltételeit. Ebből a szempontból a 14. módosítás egyfajta különleges jelentőséggel bír, hiszen nem csupán jogi változást hozott, hanem a nemzet egységének helyreállításához is hozzájárult.
Úgy tűnik, hogy a végső döntés ismét az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának kezében van, amely már több mint egy évszázadon át folyamatosan megerősíti, hogy a születés jogán járó állampolgárság a törvényes keretek között alapvető jog.
