Kanada élen jár a Trump által bevezetett vámokkal szembeni ellenállásban – állítja Joly külügyminiszter.

Kanada élharcosává vált a Trump által kezdeményezett kereskedelmi háborúval szembeni ellenállásnak, 60 milliárd dollár értékű vámtarifával sújtva az amerikai termékeket. Mélanie Joly kanadai külügyminiszter az Euronewsnak adott különleges interjújában hangsúlyozta, hogy sürgeti Európát, hogy lépjen fel és vezessen be hasonló megtorló intézkedéseket.

Joly azt szeretné, ha a világ többi része is megtorló intézkedéseket hozna Trump vámjai ellen, és azt mondta, hogy az amerikaiaknak is fel kell szólalniuk, mivel az amerikai munkahelyek is veszélyben vannak.

Bár Trump nem alkalmazott újabb vámokat Kanadával szemben, amikor múlt szerdán közölte, hogy több mint 180 országra kiterjedő vámok bevezetését tervezi, Kanada már hetekkel korábban az első célpontok között szerepelt. Ez akkor történt, amikor a Fehér Ház bejelentette, hogy adókat vet ki a legfontosabb kanadai exporttermékekre, mint például az acélra és az alumíniumra.

"Mi voltunk a kanári a szénbányában. Jelenleg a Fehér Ház három végrehajtási rendelete alatt működünk. Az egyik intézkedés egy 25%-os vámot ír elő az összes importra, amelyet részben sikerült felfüggesztenünk, azonban az Egyesült Államokba exportált termékeink 40%-ára még mindig érvényes ez a vám. Ezen kívül 25%-os vámot alkalmaznak az USA-ba irányuló acél- és alumíniumtermékekre, valamint az autóipari termékekre is" - nyilatkozta Joly az Euronewsnak.

Válaszul Kanada 60 milliárd dollár értékű vámot jelentett be a Kanadába érkező amerikai árukra. Joly szerint az ellenvámok az egyetlen lehetőség, amely meghátrálásra kényszerítheti Trumpot annak ellenére, hogy a Fehér Ház óva intette az országokat mindenféle megtorlástól.

"Mi meg fogjuk óvni érdekeinket. Nem mi indítottuk el ezt a kereskedelmi konfliktust, és azok számára, akik jól ismerik az amerikai népet, nyilvánvaló, hogy az amerikai állampolgárok nem támogatják a Fehér Ház döntéseit" - hangsúlyozta. "Milliónyi munkahely kerülhet veszélybe az Egyesült Államokban a Kanadával folytatott kereskedelmi viszály következtében."

Joly reméli, hogy mások is csatlakoznak a küzdelemhez. "Nemcsak vezetjük az ellentámadást, hanem jelenleg mi vagyunk az az ország, amely a legtöbb ellenvámot vetette ki az amerikai árukra. Együttműködünk az EU-val. Éppen most beszélgettem a kereskedelmi biztossal, Sefcoviccsal. Az ázsiai partnerekkel is együttműködünk, és továbbra is maximális nyomást fogunk gyakorolni."

A hétköznapi amerikaiakat arra ösztönzi, hogy aktívan lépjenek fel a kereskedelmi háború ügyében. "Csak akkor állhat le Trump elnök a kereskedelmi konfliktusával, ha az amerikai nép világosan kifejezi, hogy elegük van. Ők képesek politikai nyomást gyakorolni a saját politikai rendszerükön belül, hogy valódi változások történjenek" - hangsúlyozta Joly.

A vámok kivetése mellett Trump elnök fokozta Kanada elleni támadásait, sőt, azt is felvetette, hogy Kanada az 51. állam lehet. Joly komolyan veszi Trump szavait.

"Amikor Trump elnök megszólal, figyelmet szentelünk neki, és komolyan mérlegeljük szavait. Kulcsfontosságú felismerni, hogy ő a világ egyik legbefolyásosabb személyisége, és ennek megfelelően számos eszköz áll a szolgálatában" - hívta fel a figyelmet Joly.

Joly hangsúlyozza, hogy Trump gúnyos megjegyzései és Kanada szuverenitását fenyegető kijelentései valójában egyesítették a kanadai társadalmat, és a polgárok erőteljesen összefogtak. "A nép világosan kifejezte, hogy ez a forgatókönyv soha nem fog bekövetkezni. Soha nem fogunk az Egyesült Államok részévé válni. Lehetünk a legjobb barátai, a legjobb szomszédai és a legszorosabb szövetségeseik, de ezt felejtsék el – soha nem leszünk az 51. államuk" – tette hozzá Joly.

Kanada immár három éve elkötelezetten áll Ukrajna mellett, és legújabban csatlakozott ahhoz a koalícióhoz, amely kifejezetten az ország támogatására jött létre. Mélanie Joly, a kanadai külügyminiszter, nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Kanada csapatokat küldjön Ukrajnába, hasonlóan más NATO-szövetségesekhez, mint Franciaország és az Egyesült Királyság.

"Joly elmondta, hogy Kanada már a háború kirobbanása előtt 30 000 ukrán katona kiképzésére vállalkozott. Rendelkezünk a szükséges szakértelemmel a képzés terén, és elkötelezetten folytatjuk az ukránok oktatását, mind belföldi, mind nemzetközi szinten."

A miniszter asszony Európához hasonlóan úgy véli, hogy Ukrajna biztonsága Kanada biztonságára is hatással van. "Ha nem támogatjuk Ukrajnát, akkor egy nagyon veszélyes Oroszország lesz mellettünk, ami szintén aggodalomra ad okot az európaiaknak és nekünk az Északi-sarkvidéken. Putyin elnök nem ismer határokat" - tette hozzá Joly. Figyelmeztetett arra, hogy ha nem sikerül konkrét megállapodást kötni Ukrajnában, akkor a Nyugat kiszolgáltatottá válhat egy esetleges orosz támadással szemben a NATO ellen.

Joly számára egy másik kritikus kérdés az Északi-sarkvidék biztonsága, különösen annak fényében, hogy Trump elnök Grönland annektálásával fenyegetőzik, ami szuverenitása elleni támadás lenne. Joly továbbra is nyitott a sarkvidéki biztonság NATO-n belüli megerősítésére a kínai és orosz katonai együttműködéssel szemben, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek az erőfeszítések nem áshatják alá a szuverenitást.

"Osztom az Egyesült Államok aggodalmait, és hiszem, hogy közösen találhatunk megoldásokat ezekre a kihívásokra. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy mindez nem mehet a mi szuverenitásunk, illetve szövetségeseink szuverenitásának rovására. Kanada és Dánia függetlenségét és jogait minden körülmények között tiszteletben kell tartanunk, és ezt nem lehet megkérdőjelezni" - nyilatkozta Joly.

Joly csalódottan értesült arról, hogy Magyarország legutóbb megerősítette szándékát, miszerint kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A miniszter asszony azonban határozottan kiáll az intézmény mellett, amelynek alapításában Kanada kulcsszerepet játszott 2000-ben.

"Mindig is úgy gondoltuk, hogy a nemzetközi rendszerből hiányzik az elszámoltathatóság, amikor arról van szó, hogy az országok betartják-e a nemzetközi jogot, ezért támogatjuk a Nemzetközi Büntetőbíróságot. Valóban aggasztó, amikor az elszámoltathatóság erózióját látjuk egy olyan világban, amely egyre veszélyesebbé válik" - figyelmeztetett Joly.

A gázai helyzettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a béke és a polgári lakosság oltalmazása kizárólag a kétállami megoldás révén valósulhat meg. "Az erőszaknak meg kell szűnnie, és a civilek védelmét prioritássá kell tenni. Kanada határozottan hisz abban, hogy a Közel-Keleten tartós béke és biztonság csak a kétállami keretek között érhető el" - fogalmazott Joly.