Kallas: A 27 tagú uniós külügyminiszter közül 26-an egyöntetűen támogatták az EU orosz energiától való függetlenedésére irányuló tervét.

Feszültséggel telített légkör uralkodott az uniós külügyminiszterek informális találkozóján, nyilatkozta csütörtökön Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerdán érkezett Varsóba, hogy részt vegyen a miniszteri Tanács soros lengyel elnöksége alatt zajló kétnapos "Gymnichen" eseményen. Érdemes megjegyezni, hogy az előző hasonló összejövetel az volt, amelyet a magyar elnökség alatt több kormány tiltakozása miatt szinte teljesen Brüsszelbe kellett áthelyezni Budapestről.

A külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozatában kifejtette, hogy "Brüsszel" további fegyverek és pénzügyi támogatás küldését tervezi Ukrajna számára, és hangsúlyozta, hogy ennek rendkívüli költségeit a magyar állampolgárokkal kívánják megfizettetni. Emellett bejelentette, hogy a lengyel elnökség egy új pénzügyi eszköz bevezetését javasolja "Ukrajna fegyverkezésének elősegítésére", ám ezt a magyar kormány nem tervezi támogatni.

A miniszter szerint "világossá vált" az is, hogy "Brüsszel szándéka szerint" a 2028-ban induló többéves költségvetésben több száz milliárd eurót szánnak Ukrajna finanszírozására, még mielőtt csatlakozna. (Nem részletezte, kit vagy mit ért Belgium fővárosa alatt, a büdzsére még nincs hivatalos javaslat, bár az Európai Bizottság a nyárra várható bejelentés előtt egy rövid februári vázlatban számok nélkül Ukrajnát is emlegette. A költségvetésről az Európai Parlamentnek és egyhangúlag a tagállamoknak kell majd megegyezniük.)

Szijjártó rámutatott arra, hogy a közelmúltban indított nemzeti konzultáció az Ukrajna EU-tagságáról szól, hangsúlyozva, hogy a csatlakozáshoz a tagállamok vezetésének egyhangú támogatása szükséges. Ez a konszenzus nemcsak a csatlakozási folyamat elején elengedhetetlen, hanem a 35 tárgyalási fejezet megnyitásához és lezárásához is. Jelenleg egyik fejezet megnyitására sem került sor, és Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter az ülés végén kijelentette, hogy a magyar kormány továbbra is gátolja ezt a folyamatot.

Szijjártó szégyennek nevezte, hogy "éppen szétverik az európai demokráciát" szerinte kötelezően egyhangú területeken kerülőutak keresésével. A miniszter nem részletezte, mire gondolt, de arra az ütemtervre utalhatott, amit az Európai Bizottság a héten mutatott be, hogy teljesen megszüntesse az orosz energiafüggőséget. A részletes jogszabályokat júniusban nyújtják be, és a testület szerint a terv egy részét az alapesetben használt minősített többséggel fogadnák el, azaz egy-két tagállam kormánya nem tudná vétózni.

Kaja Kallas, az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, az ülés végén megemlítette, hogy a tervezett intézkedés napirendre került. Állítása szerint a 27 tagállamból 26 támogatta az elképzelést, csupán egy ország volt, amely ellenállt. "Mindig ugyanaz" - jegyezte meg Sikorski. Szijjártó már a javaslat nyilvánosságra hozatalakor kifejezte véleményét, miszerint az "erőszakos, mesterséges és ideológiai alapú", és komolyan sértené a tagállamok önrendelkezési jogát, hiszen minden ország saját magának kell, hogy döntsön arról, honnan szerzi be az energiáját.

Jelenleg is folyamatban van a következő szankciós csomag kidolgozása, amelyet Kallas reményei szerint a május végén esedékes külügyminiszteri találkozón fogadhatnak el. Véleménye szerint a béke eléréséhez elengedhetetlen, hogy fokozott nyomást gyakoroljunk.

Pénteken Ukrajnába indul egy küldöttség, hogy politikai megállapodást kössön egy nemzetközi büntetőbírósággal, ám a résztvevők kilétét nem hozták nyilvánosságra. Az eseménnyel kapcsolatban Aleksandar Vučić, a szerb elnök üzent, hangsúlyozva, hogy "azok, akik valóban a békét támogatják, nem állhatnak Putyin oldalán", és hozzátette, hogy "inkább Ukrajnában kellene lenniük, mint Moszkvában". Vučić éppen az orosz fővárosban tartózkodik, ahol a második világháború végére emlékező éves katonai parádén vesz részt.

Szijjártó "nevetséges panaszáradatot" hallgatott végig arról, hogy az Egyesült Államok hogyan avatkozik bele különböző országok belügyeibe, holott elzárta a USAID-forrásokat, miközben senki nem panaszkodott, amikor például 2022-ben az USA-ból támogatták az ellenzéki összefogást.

Kallas egy hosszú szünet után elismerte, hogy a kapcsolatokban mindig akadnak kihívások, de úgy véli, hogy "előremutató irányba" haladnak.