Az új uniós csomagolási szabályozások jelentős változásokat hozhatnak, amelyek átalakíthatják a technológiai szektort. Az Agro Napló cikkében bemutatott trendek és fejlesztések nemcsak a környezetvédelmet helyezik előtérbe, hanem új innovációkat is felszí

Az elmúlt években sorra léptek életbe új jogszabályok az élelmiszercsomagolás terén: bevezették az EPR díjrendszert, szigorú kvóták kötik az újrahasznosított műanyagok arányát, és az EU hamarosan ismét módosítja a szabályozást az új Csomagolási és Csomagolási Hulladék Szabályzat (PPWR) révén. A következő évek legfontosabb feladata a hulladéklerakás radikális csökkentése, a szelektív gyűjtés gépesítése, a másodnyersanyag-használat elterjesztése, valamint a vállalatok és fogyasztók felkészítése az új, még szigorúbb előírásokra - derült ki az AgroFood 2025 konferencia kerekasztal-beszélgetésén.

2025 tavaszán az EU által javasolt új Csomagolási és Csomagolási Hulladék Szabályzat (PPWR) további jelentős változásokat hoz minden iparág számára: az eddig ismert EPR-rendszer mellé egységes uniós szabványok és még szigorúbb hulladékcsökkentési célok társulnak. Az AgroFood 2025 konferencia szakmai kerekasztal-beszélgetésen a gyártók, hulladékkezelők és szakmai szervezetek képviselői összegezték tapasztalataikat a bevezetett és tervezett módosításokról, valamint bemutatták a fenntartható csomagolás legújabb innovációit.

A PPWR (Csomagolási Hulladékokkal Foglalkozó Szabályozás) célja, hogy egységes normákat alakítson ki a csomagolási hulladék csökkentésére, a másodnyersanyagok felhasználásának bővítésére, valamint a termékek körforgásos gazdaságba való integrálására. A szabályozás előírja például a könnyen újrahasznosítható anyagok arányának fokozását, a fölösleges csomagolások teljes tilalmát, és egységesített módszereket a számlálásra és a jelentésre.

Arató Gábor, a Manupackaging Magyarország ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy az EPR díj bevezetése mellett a PPWR további finomításokra szorul. A szakember kiemelte, hogy bár a lebomló és újrahasznosítható műanyagok költségesebbek, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Ezen kívül a PPWR keretében kedvezmények révén akár előnyökhöz is juthatnak azok, akik a karbonlábnyom csökkentésére törekednek.

A PPWR szabályozásai nem értek váratlanul - a csomagolóanyag-gyártók már előre felkészültek, azonban a felhasználói oldal, például a géppark és a műhelyek gyakran nem tudják azonnal teljesíteni az új elvárásokat.

Hajdú Katalin, a MOHU anyagáram-igazgatója elmondta, hogy az EPR-rendszer 2023 júliusi indítása óta sensible csökkenés tapasztalható. Hozzátette, a következő években a szelektív gyűjtés gépesítése és a válogatóberendezések fejlesztése kulcskérdés: az italcsomagolásoknál már 90 %-os visszagyűjtést értek el, de a lakosság és a cégek gyűjtési hatékonysága még mindig elmarad.

2024-re sikerült az újrahasznosítás arányát 32%-ról 34%-ra emelnünk, de a PPWR célkitűzései még ennél is magasabbra törnek. 2030-ig szigorúbb kvóták bevezetését tervezik, míg 2040-re gyakorlatilag szeretnék eltüntetni a hulladéklerakást.

Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai titkára hangsúlyozta, hogy a PPWR a megelőzést helyezi előtérbe. El kell felejteni a régi rutinokat - kevesebb anyag, egyszerűbb csomagolás, több másodnyersanyag. A 2030 utáni kötelező kvóták már előrevetítik, hogy a gyártóknak fel kell készülniük a radikális változásokra - fogalmazott a szakember.

Eszerint az új másodlagos anyagra vonatkozó előírások nem csupán PET-palackokra, hanem minden műanyagra kiterjednek, ami erős felkészülést és folyamatos ellenőrzést igényel.

Szőke Szilvia, az LC Packaging értékesítési igazgatója hangsúlyozta, hogy vállalatuk már régóta elkötelezett a környezettudatosság mellett. A szakértő véleménye szerint a piacon aktív szereplőknek folyamatosan tájékoztatniuk kell partnereiket az innovatív technológiákról, és fel kell készülniük arra, hogy kihasználják a fenntarthatóságból eredő kedvezmények adta lehetőségeket.

A termékdíj és az EPR bevezetését követően a PPWR újabb impulzust hozott a fenntarthatóság terén: nem csupán az anyaghasználatot, hanem a felhasználási módszereket is alapjaiban kell átgondolnunk. Habár a beruházások költségei magasabbak, hosszú távon előnyhöz juttathatnak minket a fenntartható minősítések révén.