Fedezd fel az új agrártámogatási lehetőségeket! Az Európai Parlament pénzügyi támogatást kínál a gazdák számára, akik kiemelkedő vízgazdálkodási gyakorlatokat alkalmaznak. Ne hagyd ki ezt az izgalmas lehetőséget az Agrárszektorban!

A NAK-tagok és a NAK-szaktanácsadók most 35% kedvezménnyel élhetnek a regisztrációs lehetőséggel! Ne hagyjátok ki ezt a remek ajánlatot!

Az Európai Parlament szerdai, strasbourgi ülésén elfogadta az európai vízügyi rugalmassági stratégiára vonatkozó ajánlásait, amelyeket a Bizottságtól 2025 nyara előtt várnak.

A nagy többséggel elfogadott jelentésben a képviselők ambiciózus stratégiát szeretnének, hogy az EU hatékonyabban gazdálkodjon a vízkészletekkel és jobban reagáljon a vízzel kapcsolatos jelenlegi kihívásokra. A jelentés szerint a víz nemcsak az emberek élete és egészsége szempontjából alapvető fontosságú, hanem Európa gazdasága, versenyképessége és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából is.

A képviselők emellett azt is kérik a Bizottságtól, hogy a vízügyi ellenálló képességre külön finanszírozást biztosítson.

Az elképzelések alapján a meglévő alapokra épülő speciális mechanizmusok segítik elő a vízügyi infrastruktúra modernizálását, a fenntartható vízgazdálkodás megvalósítását, a természetalapú megoldások alkalmazását, valamint az innovatív, víztakarékos technológiák bevezetését. A képviselők a Bizottságtól azt kérik, hogy támogassa a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásait, a valós idejű szivárgásérzékelést, az intelligens öntözési rendszereket, és a vízhatékonyságot növelő új technológiák fejlesztését.

A szavazást követően rendezett sajtótájékoztatón Thomas Bajada, a szociáldemokrata frakció képviselője, nosztalgiával emlékezett vissza máltai gyermekkora éveire, ahol már fiatalon megtapasztalta, hogy a víz nem csupán egy szükséglet, hanem egy érték, amelyet meg kell óvni. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság és az ipar folyamatosan növekvő vízigénye egyre sürgetőbbé teszi a helyzet kezelését. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a vízkészletek szennyezésével kapcsolatban, amely a kontinens számos területén egyre nagyobb problémát jelent. Bár a javasolt külön európai alap talán túlságosan ambíciózusnak tűnhet, Bajada hangsúlyozta, hogy a víz kérdése elengedhetetlenül fontos, ezért lépéseket kell tenni a megóvására. Leszögezte:

Külön dedikált pénzalapra van szükségünk. Nincs más lehetőségünk, ez egy olyan terület, amelybe be kell ruháznunk.

A képviselő, reagálva az Agrárszektor által feltett kérdésre, hangsúlyozta:

Segítenünk kell a gazdákat és az ipar szereplőit is abban, hogy fenntarthatóbb vízgazdálkodási gyakorlatokra térjenek át, ezért szükségesnek tartom, hogy a létrehozandó új alapból pénzügyi forrásokhoz is jusson a mezőgazdaság ezek megvalósításának érdekében. Ez magába foglalhatja a szennyvíz tisztítás utáni alkalmazását vagy az okos öntözési módszerek támogatását is.

Az Európai Parlament sajtóközleménye hangsúlyozza, hogy a képviselők arra törekednek, hogy a Bizottság ágazati célokat ajánljon a víz hatékonyságának és a vízkivételnek (legyen az felszíni vagy felszín alatti forrásból) megfelelően, a kockázatértékelések figyelembevételével. Az EU-nak sürgősen lépéseket kell tennie a vízszennyezés csökkentése érdekében, amelyet a gyógyszerek, kémiai növényvédő szerek, műtrágyák, antibiotikum-rezisztens baktériumok, mikroműanyagok és különböző vegyi anyagok okoznak. Különösen fontos a "örökkévaló vegyi anyagok" (PFAS) fokozatos eltávolítása a környezetből.

A Parlament célja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos alkalmazkodást integrálják a víz- és földhasználattal foglalkozó ágazati tervekbe, valamint a szakpolitikai intézkedésekbe. Különös figyelmet kívánnak fordítani azokra a régiókra, amelyek specifikus kihívásokkal néznek szembe, mint például a Földközi-tenger térsége, a szigetek és a legkülső régiók. Emellett hangsúlyozzák, hogy a vízhiányra, aszályra és árvizekre való felkészültség, valamint a válságkezelési mechanizmusok jelentős fejlesztésére van szükség.

A szennyezés, az élőhelyek pusztulása, az éghajlatváltozás hatásai és az édesvízkészletek túlzott kiaknázása komoly nyomást gyakorolnak Európa vízi ökoszisztémáira, beleértve a tavakat, folyókat, part menti vizeket és a felszín alatti vízforrásokat. A vízhiány évente a kontinens területének 20, míg a lakosság 30 százalékát érinti. Az európai felszíni víztestek mindössze 39,5 százaléka tudta elérni a kívánt jó ökológiai állapotot, míg a jó kémiai állapotot csupán 26,8 százalékuk teljesítette az uniós vízügyi irányelvek végrehajtása során.