Itt van a válasz Kínából a legújabb álhírre, ami szinte tarolt a magyar médiában.

Kedden a magyar médiában is nagy port kavart a Reuters híre, amely szerint a kínai Build Your Dreams (BYD) 2026-ra tolja el a tervezett magyarországi elektromos járműgyárának tömegtermelését. Az első két évben a szegedi üzem működése a korábban tervezett kapacitás alatt fog zajlani. A hírforrás úgy értesült, hogy a BYD várhatóan hamarabb indítja el a gyártást új törökországi létesítményében, ahol a munkaerőköltségek lényegesen alacsonyabbak, így kedvezőbb gazdasági feltételek mellett tudják megvalósítani a termelést.

A Mandiner ez ügyben megkereste a új energiával működő járművek (NEV: a New Energy Vehicles kifejezés alatt a tisztán elektromos autók, valamint a különféle hibridek, beleértve a konnektorról tölthető modelleket is, együttesét értjük - a szerk.) piacvezető vállalatát, amely a következő tájékoztatást küldte szerkesztőségünknek:

Ez nem az első alkalom, hogy a Szegedre tervezett óriásberuházással kapcsolatban félrevezető információk jelennek meg a hazai és nemzetközi médiában. A Mandiner is részt vett azon a háttérbeszélgetésen, ahol a kínai vállalat ügyvezető alelnöke, Stella Li válaszolt egyik kérdésünkre:

A kínai vállalat vezetője elsősorban arra a hírre reagált, amely szerint az Európai Bizottság szubvencióellenes nyomozást indított a BYD magyarországi beruházásával kapcsolatban. A vizsgálat célja annak feltárása, hogy a cég milyen mértékű állami támogatásban részesült a projekt kivitelezése során, és hogy ez a támogatás versenytorzító hatással bírt-e, ezáltal tisztességtelen előnyhöz juttatva a BYD-t.

A fent említett háttérbeszélgetésen az is nyilvánvalóvá vált, hogy a BYD nem szeret felelőtlenül ígérgetni, így arról sem született pontos döntés, hogy milyen arányban foglalkoztatnak majd kínaiakat és magyarokat, illetve más nemzet dolgozóit az épülő, a bejelentéskor 2000 milliárd forintra tehető beruházás részeként megvalósuló szegedi üzemben, ahogy a munkahelyteremtéssel, illetve a bérezéssel kapcsolatos kérdéseket is az átadáskor válaszolják meg.

"A gyár kapacitásának szempontjából két fázisra oszthatjuk a termelést, mindkét esetben 150-150 ezer darabos tétellel számolhatunk, tehát összesen 300 ezer autó gördülhet le a szegedi gyártósorról" - nyilatkozta Li, aki hozzátette, hogy a Szegeden előállított járműveket kifejezetten az európai, valamint a magyar közlekedési viszonyokhoz igazítják.

A vállalat jelenlegi reakciója világossá teszi, hogy az éves csúcskapacitás továbbra is stabil, azonban a jövőbeli kilátásaik ködösek. A termelés fokozatos növelését számos tényező befolyásolhatja, például az autókra vonatkozó egyre szigorúbb uniós szabályozások, a globális piaci trendek, valamint a jelenlegi háborús konfliktusok. Hasonló kihívásokkal néz szembe a BMW debreceni üzem is.

Az sem mellékes, hogy a BYD európai vállalati és a fejlesztési központja Budapesten, a XI. kerületben található mostantól. Utóbbi is hosszú távra szól, a projekt beruházási értéke pedig mintegy százmilliárd forint, amelyhez a magyar kormány húszmilliárd forintos támogatást tervez biztosítani. Tehát ebből is látszik, hogy túl nagy összegek forognak kockán ahhoz, hogy egyik napról a másikra döntsenek a kapacitás csökkentéséről.

Arról nem is beszélve, hogy amikor azzal szembesítettük Stella Lit, hogy az elmúlt években Kínából hozták be a legtöbb befektetést Magyarországra (a kormányzat támogatásával az utóbbi évtizedben legalább 54 modern kínai nagyberuházás jött létre nálunk 7000 milliárd forintos összértékben, több mint 30 ezer új munkahelyet teremtve közvetlenül), akkor azt felelte, ez a két ország közötti viszony miatt van. "Mi, kínaiak közelinek érezzük a magyarokat, és remélem, ez a jövőben sem változik. Szeretnénk megőrizni, fenntartani ezt a kiváló kapcsolatot, és akkor biztos vagyok benne, hogy még több befektetés érkezik majd ide Kínából."