Ha az orvost nem tudjuk elérni, az alkalmazás segít nekünk válaszokat találni.

Az egészségügy digitalizációja új dimenziókat nyitott, különösen az EESZT felhőalapú megoldásainak köszönhetően. A mesterséges intelligencia és a robotsebészet már nem csupán futurisztikus elképzelések, hanem a napi betegellátás szerves részévé váltak. A lakosság számára egyre több applikáció érhető el, bár az EgészségAblak ügyintéző funkciója mellett a magyarok körében még mindig alulhasználtak azok az alkalmazások, amelyek az állapotjavulást segíthetnék. Ezt a megállapítást a Magyar Közgazdasági Társaság Egészség- és Egészségügy-gazdaságtani Szakosztályának „Egészség 4.0” címmel megrendezett előadásán hallhattuk.

A webinárium során a szakértők hangsúlyozták, hogy a digitalizáció nem csupán az orvosi rendszerek működését forradalmasítja, hanem a betegek szerepét is jelentősen átalakítja. "Míg korábban a páciensek többsége passzívan vette igénybe az egészségügyi ellátást, ma már aktív egészségfogyasztókká válnak. Egyre többen fordulnak digitális egészségügyi szolgáltatásokhoz, ami nemcsak saját egészségüket segíti elő, hanem a tudományos kutatások fejlődését is támogatja. Ugyanakkor megdöbbentő, hogy a piacon elérhető lehetőségek csupán egy csekély részét ismerik" – emelte ki Zrubka Zsombor, az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjának főigazgatója, valamint az MKT Egészség- és Egészségügy-gazdaságtani Szakosztályának titkára. Hozzátette, hogy a téma különösen aktuális, hiszen az Egységes Európai Adattérről szóló rendelet 2025 márciusában lép életbe. Érdemes megjegyezni, hogy az Európai Unióban legutóbb 2014-ben végeztek egészségműveltségi felmérést, és a digitális megoldások megjelenésével a lakosság attitűdje is átalakult.

Szerencsés Dóra az Inspira Research társtulajdonosa, egészségipari piackutató rámutatott, hogy a magyarok nagyon kevés életmód- és egészségügyi applikációt használnak, pedig ezek jelentős egészségnyereséget biztosíthatnának. Az általa bemutatott kutatás szerint

Az EESZT és az EgészségAblak kiemelkednek a legnépszerűbb alkalmazások sorában, hiszen a lakosság körülbelül fele hallott róluk, és 34%-uk rendszeresen használja is ezeket. A testmozgást támogató alkalmazások is viszonylag ismertek, 31%-os elismertséggel bírnak, ám mindössze 6%-uk használja őket a mindennapok során. Az alvásfigyelő applikációk népszerűsége a magyarok között elérte az 20%-ot, míg az életmódkövetők ismerete kevesebb mint 60%-ra tehető, ám a tényleges felhasználók aránya mindkét esetben nem haladja meg az 5%-ot. Érdekes, hogy a ChatGPT elterjedtsége a 40 év felettiek körében is alacsony, hiszen a 2024 májusában végzett felmérés alapján mindössze 4%-uk használta ezt az eszközt információgyűjtés céljából. A szakemberek folytatják a lakosság elektronikus egészségértésének nyomon követését.

Dóra, akit szerencsésnek mondhatunk, felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügyi statisztikák aggasztó valóságot tükröznek a magyar lakosság életmódbeli szokásairól. A WHO ajánlásai szerint napi legalább öt adag zöldség és gyümölcs fogyasztása lenne ideális, de sajnos a lakosság csupán 6 százaléka teljesíti ezt az elvárást. Ráadásul 16 százalékuk egyáltalán nem fogyaszt friss zöldséget és gyümölcsöt, míg 61 százalékuk csak egy-két adagot iktat be a napi étrendjébe. A mozgás hiánya is aggasztó: a népesség mindössze 28 százaléka végez heti öt alkalommal legalább 30 percnyi aktív testmozgást. Különösen aggasztó, hogy az alacsony végzettségű falvak lakói sportolnak a legkevésbé a felmérés eredményei szerint.

A túlsúly és az elhízás egyre növekvő problémát jelentenek hazánkban. A legfrissebb adatok szerint a magyar lakosság körülbelül 60%-a túlsúlyos, míg a válaszadók 34%-a saját magát ebbe a kategóriába sorolja. Az átlagos testtömeg-index a 26,6-os értéknél kezdődik, ami a túlsúly alsó határának számít. Különösen aggasztó, hogy a férfiak, valamint az 50-69 éves korosztály kiemelten érintettek ebben a helyzetben. A mozgásszegény életmód terjedése szintén figyelmet érdemel, hiszen a lakosság egyötöde napi 8 óránál többet ül, míg a megkérdezettek fele 4-8 órát tölt ülőmunkával naponta. Ez a tendencia további kihívások elé állítja az egészségügyi rendszert és a társadalmat.

Az életmódból eredő kockázati tényezők jelentősek a magyarok körében. Míg az unióban a lakosság negyede, a magyarok harmada dohányzik, ez leginkább a falvakban élők, a fiatal 18-29 év közötti felnőttek és az alapfokú végzettségűek körében elterjedt, 39 százalékuk cigarettázik. Az alkoholfogyasztás helyzetét katasztrofálisnak nevezte:

A férfiak 12%-a hetente legalább háromszor fogyaszt alkoholt, míg a fiatal felnőttek esetében a havi rendszeres alkoholfogyasztás aránya 24%-ra tehető.

A válaszadók 40%-a rendkívül magas stresszszintről számolt be, és közöttük a krónikus betegségekkel küzdők, különösen a szív- és érrendszeri problémákkal élők, valamint a nők domináltak. Érdekes módon, ők az online platformokon aktívan keresik az információkat és támogatást az egészségügyi állapotukkal kapcsolatban.

A legfrissebb kutatások alapján a magyar lakosság általában nyitott az egészségügyi digitalizációra, de a bizalom szintje erősen függ az adott adat típusától. Problémák esetén bár a lakosság kevésbé elutasító a chatbotokkal szemben, a túlnyomó többség inkább szakemberhez fordul. Érdekes módon azok, akik aktívan keresnek egészségügyi információkat, hajlamosabbak negatívabb véleménnyel lenni a robotokkal kapcsolatban. A válaszadók körülbelül 50-55%-a kész lenne megosztani alapvető egészségügyi adatait egy mobilalkalmazáson keresztül, azonban ha a diagnosztikai információk érzékenyebbé válnak, ez az arány drámaian, 30%-ra csökken. A legnagyobb bizalom a magyar egyetemi klinikai kutatók iránt mutatkozik, hiszen minden második ember hajlandó lenne megosztani velük egészségügyi adatait, míg a külföldi gyógyszergyártó vagy technológiai cégek esetében csupán minden nyolcadik válaszadó lenne erre nyitott.

Juhász Attila, egészséginformatikai szakértő, hangsúlyozza, hogy a digitális egészségügy fejlődése nem csupán a technológián múlik, hanem kulcsszerepet játszik az emberek bizalmának megszerzése és az adatok védelme is. Polereczki Zsolt, a NeuronLab ügyvezetője és kutató-vállalkozó, hozzátette, hogy az Európai Unióban az utolsó helyek egyikén állunk a digitális megoldások mindennapi alkalmazásában, annak ellenére, hogy az internet-hozzáférés terén a régió egyik éllovasának számítunk. "Az EESZT rendszerén keresztül van egyfajta kényszerítő tényező, hiszen az egészségügyi információinkhoz itt tudunk hozzájutni" - értékelte a kutatás eredményeit.

Kiemelte, hogy egy olyan társadalomban, ahol az egészségtudatosság szintje alacsony, a befektetések megtérülése kétséges. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a digitális egészségügyi technológiák elterjedéséhez elengedhetetlen a megfelelő szintű oktatás. "A délkelet-ázsiai régió várható élettartama az 1950-es évek óta majdnem megduplázódott, amit egy hatékony állami edukációs stratégia támogatott, hasonlóan a skandináv és a balti államokhoz" - tette hozzá.

Mezei Fruzsina, aki egészség-gazdaságtani elemző és digitális egészségügyi szakértő, hangsúlyozta, hogy jelenleg egy egységesített szabályozási keretrendszeren dolgoznak a digitális egészségügyi megoldások számára az Európai Unión belül. Céljuk, hogy olyan applikációk kerüljenek a régió piacára, amelyek valódi egészségügyi előnyöket kínálnak a felhasználóknak. "Németország, Belgium és Finnország már rendelkezik hasonló keretrendszerrel, sőt, az orvosok receptre is felírhatják az ezen keretrendszerbe illeszkedő applikációkat" - emelte ki. Fruzsina szerint ahhoz, hogy ezek a megoldások elterjedjenek, elengedhetetlen az edukáció is.

A német lakosság és az egészségügyi szakemberek körében szinte ismeretlenek maradtak ezek az applikációk, még két évvel azután is, hogy a társadalombiztosító 2019-ben néhány ilyen megoldás mögé állt. Az elemzők véleménye szerint a felhasználók bizalmatlansága az egészségügyi adataik megosztásával kapcsolatban komoly akadályozó tényező volt a használatuk elterjedésében. Mezei Fruzsina azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a szigorú szabályozások is jelentős gátat szabhatnak az innovációk számára: ha a piaci szereplők nem tudják gyorsan piacra dobni fejlesztéseiket, könnyen előfordulhat, hogy az innovátorok más országokba, például az Egyesült Államokba vagy Ázsiába költöznek, ahol kedvezőbb környezet vár rájuk.

Juhász Attila hangsúlyozta, hogy az orvostechnikai eszközök esetében kiemelten fontos a validáció, amely garantálja a pontosságot és az adatbiztonságot. Ezzel szemben a dohányzásról való leszokást segítő alkalmazásoknál a szabályozás nem olyan szigorú. Példaként említette, hogy a radiológiai diagnosztikai döntéstámogatás céljából alkalmazott mesterséges intelligencia megbízhatóságát klinikai vizsgálatoknak kell alátámasztaniuk, és csak így kerülhetnek ezek a szoftverek a piacra. Kiemelte, hogy az MI orvostechnikai felhasználásánál az Európai Unió szabályozásai nemrégiben még szigorúbbá váltak.

A viselhető egészségügyi technológiák, mint például az okosórák és fitneszpántok, folyamatosan fejlődnek és egyre inkább a mindennapi élet részévé válnak. Magyarországon a felhasználók jellemzően sportolási célokra alkalmazzák ezeket az eszközöket, de a testsúlycsökkentést segítő kalóriaszámlálók iránt is növekvő érdeklődés mutatkozik. Ezek az innovatív megoldások nemcsak a mozgás nyomon követésében segítenek, hanem a tudatos táplálkozásra is ösztönöznek, ezzel hozzájárulva az egészséges életmód kialakításához.

A szakértők egyhangú véleménye szerint a digitális egészségügyi megoldások jelentős szerepet tölthetnek be az egészségmegőrzés és a betegellátás javításának terén. Az innovatív technológiák alkalmazásával mérsékelhető az elhízás, a mozgásszegény életmód, valamint a dohányzás miatt kialakuló betegségek gyakorisága. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a siker kulcsa az oktatás és az egészségügyi szakemberek alapos felkészítése, amely elengedhetetlen a hatékony megvalósításhoz.

Szerencsés Dóra egészségügyi piackutató szerint a felhasználó élményre is fontos a fejlesztőknek fókuszálni az emberek hosszú távú elköteleződéséhez, ami az egészségügyi applikációknál élettani előnyökkel járhat. Az egészséginformatikai szakértő, Juhász Attila meglátása szerint a lakossági technológiáknál fontos lenne eligazodást adni a hasznosságukat illetően.