Íme egy alternatív megfogalmazás: "Az IT Fitneszteszt eredményei: Hogyan szerepeltek a magyar diákok a régiós megmérettetésen?"

Az összesen közel 200 ezer fiatalt megmozgató, évente végzett felmérésben legutóbb kiemelt fókuszt kapott a tényellenőrzés és az MI-eszközök használata.
**Zárójelentés a Visegrádi Országok Digitális Készségek Felmérésének Eredményeiről** **Bevezetés:** A Visegrádi Országok (V4) és Ukrajna fiataljainak digitális készségeit vizsgáló nagyszabású online felmérés, az IT Fitneszteszt, tavaly került lebonyolításra. A felmérés célja a diákok digitális kompetenciáinak feltérképezése, valamint a fejlődési lehetőségek azonosítása. **Eredmények:** A kutatás során gyűjtött adatok alapján megállapítható, hogy a diákok digitális készségei általánosan javuló tendenciát mutatnak. Ez a fejlődés biztató, azonban a felmérés rámutatott, hogy a fiatalok számára még számos kihívás áll előttük, különösen az algoritmikus gondolkodást megkövetelő komplex feladatok terén. **Kiemelt megállapítások:** - Az általános iskolás diákok körében a magyar tanulók a második legjobb eredményt érték el a résztvevő öt ország közül, ami a digitális kompetenciák terén elért előnyös helyzetet tükrözi. - Ezzel szemben a középiskolások esetében a magyar diákok a negyedik helyen végeztek, ami arra utal, hogy a középfokú oktatásban van még mit javítani a digitális készségek fejlesztésében. **Következtetések:** A felmérés eredményei világosan jelzik, hogy a digitális készségek fejlődése folytatódik, de a jövőbeli oktatási stratégiákban kiemelt figyelmet érdemel az algoritmikus gondolkodás és a komplex problémamegoldás területén való előrehaladás. A V4 országok közötti együttműködés és tapasztalatcsere lehetőségei révén a diákok digitális kompetenciáinak további fejlesztése érdekében érdemes közös programokat indítani.
A Magyarországon az IVSZ - Digitális Vállalkozások Szövetsége által koordinált 2024-es IT Fitnesztesztet összesen közel 184 ezer diák töltötte ki Magyarországról, Csehországból, Szlovákiából, Lengyelországból és Ukrajnából 2024. április közepe és október vége között. A korábbi évekhez képest a legutóbbi IT Fitnesztesz jobban fókuszált a tényellenőrzésre és a mesterségesintelligencia-eszközök használatára.
Régiós szinten a 2024-es teszt során is az internet kategória feladataiban érték el a legjobb eredményt a diákok. Érdekesség, hogy míg a biztonsággal és számítógépes rendszerekkel kapcsolatos feladatok a második és harmadik legsikeresebb kategóriák voltak az általános iskolák tesztjében, addig a legtöbb országban az idősebb válaszadók kevésbé eredményesen szerepeltek ezen a területen. Az irodai eszközök alkalmazásában összességében nem jeleskednek a diákok, ezen a területen azonban a magyar és szlovák kitöltők érték el a legjobb eredményeket a régióból.
A térség tanulói közül számosan gyengébben teljesítettek a magasabb szintű kognitív képességeket és algoritmikus gondolkodást igénylő összetett feladatok során. Ezen kívül sok diáknál észlelhetőek hiányosságok a felsőoktatáshoz elengedhetetlen készségekben és kompetenciákban, továbbá a munkaadók által elvárt képességek terén is.
A korosztályos különbségek vizsgálata rendkívül izgalmas terület, amely számos aspektust magában foglal. A különböző generációk eltérő tapasztalatokkal, értékrenddel és kommunikációs stílussal rendelkeznek, ami hatással van a társadalmi interakcióikra, a munkához való hozzáállásukra és még a szabadidős tevékenységeikre is. A fiatalabb generációk, például a Z- és Y-generáció, gyakran nyitottabbak az új technológiákra, és könnyen alkalmazkodnak a digitális világ kihívásaihoz. Ezzel szemben az idősebb korosztályok, mint a Baby Boomerek, sok esetben még mindig a hagyományosabb értékekre és módszerekre támaszkodnak, ami érdekes dinamikát eredményez a munkahelyeken és a mindennapi életben. Ezek a különbségek nem csupán a technológiai ismeretekre vonatkoznak, hanem a társadalmi normákra és elvárásokra is. Míg a fiatalabbak a sokszínűséget és az inkluzivitást helyezik előtérbe, addig az idősebbek gyakran konzervatívabb nézeteket képviselnek. Ezen eltérések megértése kulcsfontosságú lehet a generációk közötti párbeszéd és együttműködés elősegítésében. Összességében a korosztályos különbségek nemcsak kihívásokat, hanem lehetőségeket is rejtenek magukban, amelyeket érdemes felfedezni és kihasználni.
Az általános iskolások körében a résztvevő országok közül a szlovák tanulók érték el a legjobb eredményt 52,1 százalékos átlagos sikerességi aránnyal, őket követték a magyar diákok (50,33%), Csehország a harmadik (47,36%) Lengyelország a negyedik (45,11%) helyen végzett.
A középiskolás kitöltők között is Szlovákia bizonyult a legsikeresebbnek (44,52%). Őket követte Csehország (38,81%), Lengyelország (35,83%) és Magyarország (34,60%).
A középiskolás diákok körében a ChatGPT vált a népszerű segítőtárssá, míg a hagyományos szövegszerkesztés háttérbe szorult.
Idén először bővült az IT Fitneszteszt tartalma, hiszen a mesterséges intelligencia eszközök alkalmazására fókuszáló feladatokat is beemeltek a programba. Az eredmények azt mutatják, hogy a középiskolások már ismerik ezeket az eszközöket, és képesek intuitív módon használni őket. Azonban még mindig van lehetőség a mélyebb megértésre és arra, hogy ezek az innovatív technológiák valódi szerepet kapjanak az oktatásban.
A napjaink munkáltatói által elvárt követelményekkel összevetve a résztvevő országok középiskolásainak irodai eszközökkel kapcsolatos készségei továbbra sem megfelelőek sem a szövegszerkesztés, sem a táblázatkezelés területén. Az adatmentéssel kapcsolatos feladat megoldása során is gyenge eredményt értek el a régiós középiskolások, de még jelentősebb hiányosságok mutatkoztak a biztonsági riasztások megértésében.
Összességében a régió középiskolás diákjai kedvező eredményeket mutatnak az olyan tevékenységekben, amelyekkel rendszeresen találkoznak. Emellett kiemelkedő teljesítményt nyújtanak az alacsonyabb kognitív igényű feladatok során is, ahol nem szükséges az olvasott szöveg mélyebb megértése vagy a kritikai gondolkodás alkalmazása.
A kicsik biztonságtudatosabbak
A 15 évesnél fiatalabb kitöltők az internet feladatkategóriában érték el a legjobb eredményt, és kiemelkedően jól teljesítették a biztonsággal és a számítógépes rendszerek használatával kapcsolatos feladatokat.
Az együttműködési eszközök és a közösségi hálózatok használata területén minden országban a második legalacsonyabb volt a sikerességi arány e korcsoportban. Az irodai eszközök területe szintén az egyik legrosszabbul teljesítő terület volt az idei tesztelés során, itt azonban a magyar és a szlovák diákok eredménye jobb lett a többi országénál. Az összes résztvevő ország általános iskolásainak alacsony volt a sikerességi aránya a felhőtárhelyekkel kapcsolatos feladatban, ahol nehézségeik voltak a rendszer struktúrájának megértésében, és nem érzékelték a különbséget például a mappa és a fájl között.