Félénknek tűnsz? Ne aggódj, mert még a legbátrabbakat is simán felülmúlhatod! A tudósok az egerek viselkedéséből merítettek inspirációt.

Egy friss egérkísérlet meglepő következtetésekhez vezetett: a félénkebb egyedek hatékonyabban oldották meg a felmerülő problémákat, mint bátorabb társaik. Ez az eredmény az emberi viselkedés szempontjából is értékes tanulságokkal szolgálhat.

A Max Planck Intézet evolúcióbiológusai egy figyelemre méltó kutatást indítottak, melynek célja a merészség és félénkség személyiségjegyek innovációra gyakorolt hatásának feltárása volt. A kutatók egereket alkalmaztak a vizsgálatok során, és a kísérletek végén olyan eredmények születtek, amelyek meglepték a tudományos közösséget. A felfedezések új fényt vetettek arra, hogyan is formálhatják a különböző temperamentumok a kreatív gondolkodást és a problémamegoldást az állatvilágban.

Az Interesting Engineering számolt be arról, hogy egy kutatócsapat 100 házi egér problémamegoldó képességét vizsgálta féltermészetes, tehát az élőhelyükhöz hasonló, valamint kontrollált laboratóriumi körülmények között. A kutatás eredményeit az Oikos című tudományos folyóiratban publikálták. A kutatók megfigyelték, hogy az introvertált egerek sokkal hajlamosabbak voltak visszatérni a problémamegoldó feladatokhoz, míg merészebb fajtársaik sokkal ritkábban mutattak érdeklődést ezen kihívások iránt.

Ez a felfedezés megkérdőjelezte a korábbi nézetet, amely úgy tartotta, hogy az extrovertált vagy akár agresszív személyiségek nagyobb eséllyel találják meg az új megoldásokat. Az új kutatás arra utal, hogy a félénkség nem feltétlenül a lassú reakcióval, hanem inkább a gondos és alapos megközelítéssel hozható összefüggésbe.

Alexandros Vezyrakis, a tanulmány vezető szerzője szerint úgy tűnik, hogy az innováció nem annyira a merészségen, sokkal inkább azon múlik, hogy kik próbálkoznak elég gyakran ahhoz, hogy szerencséjük legyen.

A kutatók egy vizsgálat keretében két fő aspektusra összpontosítottak: arra voltak kíváncsiak, hogyan kezelik a különböző személyiségtípusok a problémákat, valamint hogy miként befolyásolja őket a környezeti hatások. A kutatás során 100 egér vett részt, és a kutatók a problémamegoldási készségeiket elemezték, figyelembe véve az egyedek eltérő személyiségeit. Az eredmények azt mutatták, hogy a félénkebb egyedek rendszeresen visszatértek a feladatokhoz, és kitartásuk révén sokkal nagyobb eséllyel oldották meg a rejtvényeket. Ezzel szemben a merészebb, felfedező hajlamú társak sokkal ritkábban közelítették meg a tesztfeladatokat.

A kutatás során, amelyet a fent említett két eltérő környezetben végeztek, a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a probléma megoldásának esélye jelentősen megnőtt, amikor a vizsgálat kontrollált körülmények között zajlott. A laboratóriumi környezetben az egerek 60%-a képes volt legalább egy feladatot megoldani, míg a szimulált környezetben ez az arány csupán 21%-ra csökkent. Ez a megfigyelés világosan rávilágított, hogy az egerek viselkedése nagymértékben változik attól függően, hogy milyen környezetben találják magukat.

A kutatók felfedték, hogy a laboratóriumi környezetben elért eredmények nem járultak hozzá a szimulált környezetbeli problémamegoldó képességek fejlődéséhez. A szakértők szerint az elszigeteltségből eredő szorongás negatívan befolyásolhatja a kognitív folyamatokat, ami megnehezíti a hatékony gondolkodást és döntéshozatalt.

Az egerek válaszai a két eltérő környezetben rámutatnak arra, hogy a kutatóknak a jövőben fontos figyelembe venniük azokat az ökológiai és társadalmi tényezőket, amelyek befolyásolják a viselkedést. Hiszen, ahogyan az egerek esetében is megfigyelhető, az ember reakciói is változhatnak attól függően, hogy milyen környezet veszi körül.